Horváth Szabolcs
A cloud computing, magyarul felhő-számítástechnika azt jelenti, hogy a felhasználók nem a saját számítógépeiken, hanem internetes adatközpontokban, személyre szabható szolgáltatásként tárolják az adataikat. Így lesz azokból adatfelhő. A következő lépésben pedig már az adatokat feldolgozó nagy programok is a távolban működnek, a saját számítógépeken csupán a kisebb méretű, kisebb teljesítményt igénylő alkalmazás, a kliens fut. Bár nem így emlegetik őket, voltaképpen felhő alapú szolgáltatások az ingyenes levelezőrendszerek, valamint a YouTube, a Facebook, a MySpace, az online fényképalbumok vagy a Google Maps is: a felhasználónak pusztán egy böngészőre van szüksége, minden más távolról érkezik.
Ezek az ingyenes szolgáltatások közismertek, de arra kevesebben gondolnak, hogy a vállalati folyamatok egy része is kihelyezhető a felhőbe. Sok szakértő jósolja az SaaS (Software as a Service, azaz szoftver mint szolgáltatás) elterjedését, de idehaza a vállalati felhőzés még fiatal piac. Eleinte csak az helyezte ki máshová a számítástechnikai teendőit, aki maga már nem tudott megbirkózni velük. Nem segítette az új módi terjedését, hogy sokáig magasak voltak az állandó költségek és merevek a szerződési feltételek. A mai, harmadik generációsnak nevezett megoldás (3G-SaaS) már rugalmasabban alkalmazkodik a vállalatok igényeihez.
A hollandiai székhelyű Metri elemzőcég a világhálós könyváruházként ismert, ám más internetes szolgáltatásokat is kínáló Amazon felhős megoldásainak árát hasonlította össze a hagyományos számítástechnikai szolgáltatók díjaival. Az eredmény: ugyanazt a minőséget az Amazon féláron adja, sőt az Amazon Private Cloud akár 70 százalékkal is olcsóbb lehet. Egy tesztelési és fejlesztési célokra használt szerver bérlete a Metri szerint havi 350 euróba kerülhet – függetlenül attól, hogy a nap 24 órájában kihasználják-e. Hároméves szerződés esetén az Amazonnál ugyanez valamivel több mint 240 euróért áll rendelkezésre – beleértve a széles sávú internetkapcsolat költségét. De többnyire ennyit sem kell fizetni, hanem csak annyit, amennyit igénybe is vesznek az Amazon kapacitásából.
Az első, nagyobb szerverparkot felhősítő SaaS-vállalat Magyarországon a Central Europe On-Demand Zrt. volt. 2009 márciusa óta kínálja szolgáltatásait, most több mint 35 ezer felhasználója van a régióban, ebből majdnem ötezer Magyarországon. Budafoki Róbert ügyvezető igazgató szerint az SaaS-megoldások közepes és nagyvállalatoknál 30 százalékos, mikrovállalatoknál akár 95 százalékos megtakarítást eredményeznek. Mint mondta, a cégek informatikai luxusautót használhatnak kisautó bérleti díjáért. Egy ötfős cég levelezőrendszerének működtetése Budafoki példája alapján akár egymillió forintos beruházást igényelhet és havi 60-70 ezer forint költséget is felemészthet: saját informatikai központ, a hardverek és szoftverek megvásárlása vagy bérlése, rendszergazdák, mérnökök alkalmazása, az energia-, illetve a távközlési díj. A felhőben havi 7 ezer forint elég lehet hasonló szolgáltatásra. Mivel nem kell saját informatikust alkalmazni, betegséggel vagy szabadsággal sincs gond.
Szép Tibor, a felhősített irodaszolgáltatását Virtual Exchange néven kínáló GTS Datanet távközlési cég stratégiai igazgatója arra számít, hogy ezek a megoldások két-három éven belül válhatnak széles körben elfogadottá Magyarországon. Ahogyan elavul saját számítástechnikai rendszerük, úgy válhatnak nyitottá a vállalkozások a költségkímélő virtuális megoldásokra.
A felhőben működő alkalmazásokat és szolgáltatásokat a vállalatok saját szoftverfejlesztői a saját számítógépükön, a felhő helyi változatával hozhatják létre, aztán alkotásukat helyben vagy a felhőben tesztelhetik. Ehhez az egyik fejlesztési platform az április óta Magyarországon is elérhető – nevével nyilván a felhők fölötti ég kékjére utaló – Microsoft Windows Azure, amelyhez – csakúgy, mint a felhőbe helyezett programok működtetéséhez – a megszokott eszközöket lehet használni, a Windows operációs rendszert, a bevált programnyelveket és adatbázisokat.
„A felhő, ha jól van kialakítva, az adott vállalat szempontjából a végtelenségig bővíthető” – mondta a HVG-nek Kőnig Tibor, a Microsoft Magyarország főmérnöke. Rugalmasabban alakíthatók a kapacitások, nem kell kihasználatlan biztonsági tartalékokra költeni. Idegenforgalmi cégeknél például saját eszközökkel szinte megoldhatatlan gond, hogy a csúcsra tervezett rendszer a szezonon kívül kihasználatlanul áll, csúcsidőben viszont így is akadozik. Ezért megy a felhőbe például a legnagyobb magyar turisztikai portál, a vendegvaro.hu is, amelyen 2280 magyarországi településről találhatók információk. Roósz Tamás, a webhely fejlesztését végző simpleSoft Kft. ügyvezető igazgatója arra számít a most folyó átállás nyomán, hogy a rendszer folyamatosan és megbízhatóan működik majd, a vendegvaro.hu pedig pénzt takarít meg, ha szezonon kívül csak akkora kapacitást vesz igénybe, amekkorára szüksége van.
Felhősítették már a talán leggyakrabban használt vállalati szoftvert, az irodacsomagot is. A Microsoft a saját Office termékének a konkurenciáját teremtette meg a Business Productivity Online Suite (BPOS) képében, de kínál ilyen havi díjas virtuális irodát a magyar piacon a Cisco és a T-Systems is, előbbi Virtual Office, utóbbi Virtualoso márkanéven.
A felhőhöz természetesen a szoftver mellett távoli kiszolgáló számítógépekre, szerverekre is szükség van. Magyarországon több nemzetközi színvonalú szerverközpont is működik, többek között a Dataplex (a Magyar Telekom tulajdonában), a Dataneum (Invitel), a DataHome (GTS-Datanet) és a Proserver (Enternet).
A felhő bármikor biztonságosan összekapcsolható a helyben futó rendszerekkel. Kőnig úgy véli, sokáig fognak vegyes – helyi és távoli – modelleket használni a vállalatok. Fokozatos fejlődést jelez, hogy az IDC tanácsadó cég néhány hónappal ezelőtti előrejelzése szerint 2013-ra világszerte 44 milliárd dolláros üzletté növi ki magát a cloud computing. Lassítja viszont a folyamatot, hogy a vállalati számítástechnikai vezetők nem szívesen küldenék a felhőbe az üzleti titkaikat. Az IDC felmérésekor a biztonságot jelölte meg a legnagyobb akadályként a megkérdezettek 87,5 százaléka, de ettől alig maradt el azoknak az aránya, akik attól tartanak, hogy nem férhetnek hozzá a saját adataikhoz, illetve hogy nem jut nekik megfelelő kapacitás.
Szép Tibor nem vitatja, hogy a szerverközpont bizalmi szolgáltatás. A hálózaton ezért egyedi titkosítást használnak, hasonlót, mint például az internetes bankoláskor. A szerveren pedig úgy szabályozzák az ügyfelek jogosultságait, hogy senki se kószálhasson el más vállalatok adatainak környékére. A virtuális mellett fontos a valóságos védelem is. „A Microsoft dublini adatközpontjába külső ember nem léphet be. A számítógépek vasúti konténer méretű tárolókban vannak lezárva, fizikai képtelenség besurranni és adatot lopni” – hoz példát Kőnig.
TÓTH KATA
