Nem csak a bankok vezetőinek hibája a válság, a részvényesek is sokat tettek a világgazdasági sokkért – szögezte le szokatlan őszinteséggel a pénzügyi szabályozás tervezett reformja kapcsán az Európai Bizottság (EB). A hónap végén Torontóban esedékes G20-csúcstalálkozó elé időzített javaslataiban – amelyeket Brüsszel reménye szerint a tagállamok is megerősítenek a június 17-ei EU-csúcson – a testület tovább szigorítaná a hitelminősítők működésének tavaly áprilisban elfogadott szabályozását. Ráadásul még az idén tető alá hoznák azt az összetett megállapodást, amely döntene az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítási Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) létrehozásáról, utóbbit ruházva fel a hitelminősítő intézetek felügyeletével.
Az EU vezetőit mérhetetlenül felbosszantotta, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszer egyik kiemelt veszélyforrásaként emlegetett hitelminősítők jócskán megdrágították a görög válság megoldását a hellén kötvények besorolásának áprilisi lerontásával. „Helyénvaló-e, hogy mindössze három nagy szereplője van egy olyan piacnak, amely rendkívül érzékeny témákkal foglalkozik, és óriási az érdekellentétek kiütközésének az esélye?” – tette föl a kérdést José Manuel Barroso. Az EB elnöke – érzékeltetve az európai kiábrándultságot a hitelminősítők működése kapcsán – kijelentette: a Moody's, a Standard & Poor's és a Fitch Ratings sokkal többet tehetett volna a befektetők figyelmeztetéséért az amerikai Lehman Brothers brókerház 2008-as összeomlása előtt. Barroso szerint nincs rendjén, hogy mindhárom vállalat amerikai, a működésük pedig nélkülözött mindenféle szabályozást, miközben értékeléseikkel gazdaságokat emelhetnek fel, illetve taszíthatnak mélybe. (A Fitch gyökerei amerikaiak, részvényeit a francia Fimalac pénzügyi csoport birtokolja, kettős székhelye Londonban és New Yorkban van.)
Miután a francia kormány többször keményen kirohant a rövid lejáratú hitelpiaci származékos csereügyletek (CDS) fedezet nélküli eladásával szemben, a német börzéken pedig be is tiltották a kereskedést egyes származtatott értékpapírokkal, az EB közösségi fellépésre szánta el magát. Így pár héttel a görögök megsegítése után máris a tagországok kormányai és az Európai Parlament elé kerülhetnek azok a módosított javaslatok, amelyek mentén – a tervek szerint 2011 januárjától Párizsban – működésbe lépne az ESMA. S noha felállítására egy hónapja tett javaslatot Michel Barnier belső piaci biztos, az EB az újabb bejelentéssel igyekszik fenntartani az érdeklődést a téma iránt.
Az új testület átveszi majd a tagállamoktól a hitelminősítők ellenőrzését, egy újabb válság esetén pedig akár a közvetlen felügyeletét is. Emellett koordinációs szerephez jutna a származtatott pénzügyi ügyletek szabályozásában is. Ráadásul Barroso és Barnier a németeknek és a franciáknak üzenve meglebegtette egy tisztán európai hitelminősítő létrehozásának lehetőségét is.
A javaslat szerint a hatóság nem mondaná ugyan meg, hogy egy minősítés helyes volt-e, de regisztrációhoz kötné a minősítők működését, és kötelezővé tenné elemzési módszerük nyilvánosságra hozását. Ha egy minősítő működése nem felel meg az európai szabályoknak, az ESMA büntetést szabhat ki, és szélsőséges esetben az európai működési engedélyét is visszavonhatja.
A jövendő válságok elkerülése érdekében a hitelminősítők megrendszabályozásáról szóló elképzelés párjának szánja az EB a vállalatok működésének átláthatóságát szolgáló reformjait. A részvényesek és a vállalatvezetők közti kapcsolat kiegyensúlyozásának eszméjén alapuló dokumentum egyebek közt olyan javaslatot tartalmaz, amely fejenként három igazgatósági tagságban szabna határt a pozícióhalmozóknak. Emellett a kockázatelemzőknek nagyobb beleszólást adna a részvénytársaságok döntéseibe, és minden igazgatóságba beültetne két olyan tagot, akinek a fizetsége független a vállalat nyereségétől.
FOLK GYÖRGY / BRÜSSZEL
