A svájcifrank-alapú jelzáloghitelek negyede bedőlhet a következő öt évben, ha a frank árfolyama tartósan 200 forint körül ragad, további 10 százalékos forintgyengülés pedig megduplázhatja ezt az arányt – állapította meg többek között a McKinsey Company 2009 márciusában készült tanulmánya. A tanácsadó cég a 2009 elején rekordszintre gyengült magyar fizetőeszköz kapcsán azt vizsgálta – a HVG információi szerint Bajnai Gordon akkori miniszterelnök kérésére –, hogy miként kellene kezelni a lakossági devizahitelekkel járó árfolyamkockázatot. A hitelek forintra váltása akkor is szóba került, ám ahhoz – a McKinsey becslése szerint – évi 100 milliárd forintnyi támogatást kellett volna adnia az államnak, a bankszférának vagy mindkettőjüknek. Miután azonban a tömeges átváltás tovább gyengítette volna a forintot, azt a tanácsadó cég semmiképpen sem javasolta. A megoldást inkább a devizás hitelek törlesztőrészletének időszakos maximalizálásában és a futamidő növelésében látta, amihez a bankoknak – állami közbenjárásra – egységes megoldást kellett volna kidolgozniuk. Erre nem került sor.
Végel Dániel
A McKinsey kalkulációjában szereplő és 97 százalékban svájci frankban fennálló több mint egymillió devizahitel-szerződés jó része ma is fut. A generális megoldásra azért sem volt szükség, mert a forint stabilizálódott, és az alpesi devizával szembeni árfolyama 2010 áprilisáig ki sem lépett a 180–190 forintos sávból.
Néhány hete azonban ismét megkondult a vészharang a svájci frankban eladósodottak feje felett. A görög válság által keltett és az eurózóna eladósodott tagállamai miatt tovább gerjedő pénzpiaci aggodalmak folyamatosan erősítik a svájci frankot, miközben a magyar fizetőeszköz megítélését június elején padlóra küldték az államcsődközeli helyzetet vizionáló Fidesz-politikusok is. Hiába igyekezett ez után az Orbán-kormány átgondoltabb nyilatkozatokkal helyreállítani a forint iránti bizalmat, a svájci frank ára két hete 200 forint fölött van.
Tovább ronthatja a frankhitelesek helyzetét, hogy a svájci jegybank bejelentette: nagyobb teret enged a piaci folyamatoknak. „Ha nem javul az euró megítélése, tartósan 200 forint felett maradhat a svájcifrank árfolyama az inflációt és az államadósságot kordában tartó kormányzati politika mellett is” – kockáztatta meg a HVG-nek Samu János, a Concorde makroelemzője, aki szerint a bankok kamatrésük csökkentésével mérsékelhetnék a devizában eladósodottak növekvő terheit. Úgy becsülte, hogy a magas banki kamatrés vész esetén 1 százalékpontos vágásnak is teret ad, ám így is fel kell majd készülni arra, hogy a törlesztés növekedése visszafogja a belső keresletet. Rosszabb esetben az sem zárható ki, hogy emiatt az idén és jövőre 0,1–0,3 százalékkal csökken majd a gazdasági növekedés.
