Megvédjük a magyar termőföldet – ígérte választási kampányában a Fidesz, és a kormány vélhetően ennek akar megfelelni azzal, hogy még a nyáron az Országgyűlés elé terjeszti a vidékfejlesztési, illetve a közigazgatási és igazságügyi miniszter termőföldtörvény-módosítási javaslatát. A földvédelem fő eszköze a tervezet szerint az lenne, hogy az állam a jelenlegi negyedik helyről az elsőre kerülne a termőföldek elővásárlására jogosultak sorában. Az államnak – amely nevében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet gyakorolná az elővásárlási jogot – e szerint minden olyan földdarabról tudnia kellene, amelyet eladásra felkínáltak, illetve amelyre vételi ajánlatot tettek, és ezek bármelyikét meg is vásárolhatná. Az előterjesztés szerint e kitüntetett elővásárlási joggal „az állam a földpiac aktív szereplőjévé lép elő”, és a birtokába került földeket a családi gazdálkodók és a gyermekeket vállaló fiatal gazdák számára haszonbérbe adja, amivel a földet „az agrár-, a vidék-, a népesedés- és szociálpolitika céljára” hasznosítja.
Odacsap viszont az új kormány a társas gazdálkodóknak, eltörölve az azok természetes személy tulajdonosai és tagjai számára nyújtott kedvezményeket. Az elővásárlás joga jelenleg első helyen a haszonbérlőt, a felesbérlőt és a részesművelőt, vagy ha a haszonbérlő például társas vállalkozás, akkor annak helyben lakó természetes személy tagját és részvényesét illeti meg. Utána következik a sorban a helyben lakó szomszéd, majd valamelyik helyben lakó személy, végül pedig a magyar állam. A mai szabályozás csak a második-harmadik helyre sorolt szomszédok és helybéliek között preferálja a családi gazdálkodókat, majd az őstermelőket. A törvénymódosítás után viszont a gazdasági társaság tagja sem helyben lakó szomszédként, sem helyben lakóként nem szerezhet földvételi jogosultságot, ezekben a kategóriákban ugyanis a tervezet csak a családi gazdálkodókat, a nyilvántartási számmal rendelkező őstermelőket és az egyéni agrárvállalkozókat említi.
Horváth Szabolcs
Az új szabályozás célja, hogy elsősorban a mezőgazdasághoz élethivatás-szerűen kötődő személyek legyenek az elővásárlási jog kedvezményezettjei – áll a tervezetben. Erősen kérdéses azonban, hogy ezt a célt így valóban el lehet-e érni. „Ha az egyetlen érdemi változás az elővásárlási jogosultságban lesz, és új adminisztrációs akadályt nem állít fel a törvénymódosítás, akkor a földpiac a jelenlegi keretek között működhet tovább” – jelezte a HVG-nek Fűr Zoltán, a termőföldingatlanok közvetítésével foglalkozó Földbróker.hu Kft. ügyvezetője, hogy a földpiacon továbbra is a pénz marad az úr.
Éppen ez a legnagyobb bizonytalansági tényező az állam szándékainak megítélésében. Az elővásárlási jogosultság ugyanis pénzkérdés, márpedig annyi pénze földvásárlásra az államnak sem lesz, amennyivel a piacon érdemi hatást váltana ki. Még ha azzal a valószínűtlen variációval számolunk is, hogy évi 50 milliárd forintot fordítana földvételre az állam, akkor – egymillió forintos hektáronkénti árral számolva – a négymillió hektárnyi magántulajdonú földterület alig több mint egy százaléka kerülhetne állami tulajdonba. Ez gyakorlatilag semmilyen hatással nem lenne a földpiacra – állítja a szakértő. Ha az állam az 1-2 hektáros kis parcellákkal nem foglalkozik, és a feltételes 50 milliárd forintból csak 50 ezer hektárt tud megvenni, akkor is csupán a nagyobb táblák tíz százalékát fogná meg. Ebből az következik, hogy az állam nem él majd mindenütt az elővásárlási jogával, hanem mazsolázgatni fog.
Ráadásul az eljárási szabályok alapján az államnak akkor kell nyilatkoznia egy-egy földvásárlási ügyben, amikor még nem is tudja, hogy az elővásárlási sorrendben mögötte lévők közül valaki igent mond-e az ajánlatra. Ebben a helyzetben a földalapkezelőt meg lehet téveszteni, és egy-egy színlelt ajánlattal a reálisnál magasabb áron történő vásárlásra lehet rábírni. Az is előfordulhat, hogy az állam nemcsak a földterületre ajánlatot tevő budapesti ügyvéd elől veszi meg a parcellát, hanem egyúttal a szomszéd családi gazdálkodó elől is. Az új szabályozás akár a Fideszhez közel álló földbirtokos-csoportok feltőkésítésére is alkalmas lehet. Az állami földalapkezelő ugyanis – akár a reálisnál magasabb áron – felvásárolhat tőlük területeket, majd azokat bérbe adhatja nekik.
Politikai indíttatású tervezet, szembemegy az Európai Unió elveivel – értékelte a törvénymódosítási javaslatot Raskó György, az Antall-kormány agrárállamtitkára, aki most maga is gazdálkodik. Az unió ugyanis a mezőgazdaság versenyképességét és az árutermelés erősítését szorgalmazza, és Raskó szerint nem igaz, hogy Brüsszel fékezi a koncentrációt. A kormány szándékai – a tervezetből kitűnően – ezt tennék. Ha pedig valóban sikerülne visszaszorítani például a társas vállalkozások szerepét, azzal is számolnia kell a kormánynak, hogy ezzel csökken a mezőgazdasági termelés, romlik az áruk minősége, és kevesebb embert fog eltartani az agrárágazat. Raskó saját, lajoskomáromi gazdaságának adatai alapján állítja, az ő vállalkozása egy hektárra vetítve négyszer annyi embernek ad legálisan munkát, mint a környékbeli magángazdák.
Az állam elsőhelyi elővásárlási joga szerinte is magában rejti a korrupció lehetőségét. Ugyanakkor Fűr Zoltánhoz hasonlóan Raskó is értelmetlennek tartja, hogy földvételre kényszerítsék a termelőket, mert nagyon hosszú a megtérülési idő, és a kényszervásárlás a termelés fejlesztése elől venné el a forrást. Sokkal ésszerűbb lett volna Fűr szerint olyan földtörvényt elfogadni, ami a külföldieket kizáró moratórium lejárta után is működőképes, azaz a kormány szándékai szerint kizárja a külföldieket és a spekulációs célú földvásárlásokat.
Bár a törvénytervezethez csatolt vezetői összefoglaló szerint a tervezetbeli szabályozásnak nincsenek európai uniós jogi vonatkozásai, ezt több szakértő kétli. Ha nekik van igazuk, akkor a kormány, földvédelmi buzgalmában, hatalmas öngólt lő. A 2011. április 30-án lejáró uniós földmoratóriumot ugyanis azzal a feltétellel kapta meg Magyarország, hogy jelentős módosításokat, más logikájú szabályozást nem vezet be. Ha mégis, akkor a moratórium megszűnik. Ha a jelenleg zsebszerződéssel Magyarországon földet birtokló külföldi a mostani változtatás láttán előveszi az adásvételi szerződését, és eredménytelenül próbálja bejegyeztetni tulajdonjogát a földhivatalban, akkor az ügy előbb-utóbb az Európai Bíróságra juthat. Márpedig – vélik a szakértők – a bíróság ítélkezési gyakorlata alapján úgy is értékelheti, hogy az állam elsőhelyi elővásárlási jogát előíró új magyar földtörvény megszüntette a moratóriumot, vagyis a külföldiek tulajdonjogát be kell jegyezni.
KELEMEN ZOLTÁN
