Norman Macrae, 1923–2010

A második világháború utáni Nagy-Britannia egyik szellemóriása volt – búcsúzik egykori munkatársától a The Economist. Macrae 40 évet töltött a hetilap szerkesztőségében, ebből 23-at főszerkesztő-helyettesként. Magyarországon azzal vált ismertté, hogy 1983-ban, Marx halálának centenáriumán részletesen ismertette a rá stílusában is emlékeztető Liska Tibor közgazdász nézeteit és modellkísérleteit a vállalkozói szocializmusról. Macraet Liska hívta meg Budapestre, mert felfigyelt egy tanulmányára, amelyben arról írt, hogy a kisebb gazdasági egységekben jobban érvényesül a kreativitás, ezért a mamutszervezeteket célszerű volna szétbontani. Liska nagyjából ugyanezen fáradozott. Bár sem Macrae, sem az 1994-ben elhunyt Liska e víziója nem vált valósággá, a főszerkesztő-helyettes több más jövendölése bejött: a hatvanas években elsőként írt a japán gazdaság várható diadaláról, már 1984-ben felismerte az internet kínálta lehetőségeket (1992-ben könyvet írt Neumann Jánosról), sőt a kommunizmus életképtelenségét bizonyítva megjósolta a berlini fal leomlását is, a dátumot 1989 karácsonyára tippelve. „Néhány napot tévedtem, ma is restellem” – ironizált 2001-ben a HVG-nek (lásd részletesen: ajanlo.hvg.hu /macrae). A rendszerváltó Magyarországon szakmai vitát kavart az 1991 decemberében publikált írása is az eljövendő 30 év privatizációs menetrendjéről. Macrae látomása szerint a szabad verseny szabályai előbb-utóbb átterjednek a politikai szférára, és az fogja a hatalmat gyakorolni, aki a leghatékonyabban képes ellátni a köz szolgálatát.