Múlt péntek óta tesznek ajánlatot a Magyarországon áramkereskedői engedéllyel rendelkező cégek villamos energia adásvételére az első hazai áramtőzsdén. Üzletek egyelőre nem köttetnek, áram és pénz nem cserél gazdát, a virtuális forgalom célja a vadonatúj, Franciaországban június 16-ától működő tőzsdei kereskedési rendszer tesztelése. Ha nem lesz fennakadás, néhány héten belül élesben is megkezdődhet az üzletelés – tájékoztatta a HVG-t Medveczki Zoltán, az állami tulajdonú Mavir Zrt. által 2007 májusában, 20 millió forintos jegyzett tőkével az áramtőzsde létrehozására és működtetésére alapított HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt.-nek a vezérigazgatója.
Végel Dániel
Az új tőzsdén a hazai árampiac színe-java vehet majd részt. A névsor csak az után hozható nyilvánosságra, hogy a Magyar Energia Hivatal elfogadta a piaci szabályzatot, és ennek birtokában a HUPX szerződik a majdani kereskedőkkel, amelyek között hazai és külföldi erőművek is találhatók. Összesen húsz cég állhat majd a startvonalra, hozzájuk az év végéig még öten-nyolcan társulhatnak. Medveczki tájékoztatása szerint a nagyágyúk – az MVM, a francia GDF Suez és EDF, a német E.On és RWE, valamint a cseh CEZ – már szándéknyilatkozat aláírásával nyomatékosították csatlakozási szándékukat.
Kérdés, lesz-e elegendő áram az életképes tőzsdei kereskedéshez. Medveczki szerint a HUPX néhány hónap alatt elérheti a napi 3 ezer megawattos forgalmat, ez a hazai fogyasztás 5 százaléka. Más szakértők arra számítanak, hogy hoszszabb távon az évi 100 milliárd forint értékűre becsült hazai fogyasztás 8-10 százaléka cserélhet gazdát a börzén. Abban, hogy a hazai áramkereskedelem minél nagyobb része a tőzsdére terelődjön, az államnak is lehetne szerepe. Elvileg minden hazai árampiaci szereplőnek érdeke, hogy átlátható körülmények között, a kereslet-kínálat alapján alakuljanak ki a tőzsdén kívül megkötött áramüzletekhez is viszonyítási alapot szolgáltató árak. Nem lenne azonban szerencsés – vélik szakértők –, ha az állam kötelezné a jelentős piaci erejű hazai cégeket, hogy egymás közötti áramadásvételeiket a tőzsdén bonyolítsák le, ehelyett piaci ösztönzők alkalmazását javasolják. De a legtöbbet így is az állam tehetné ez ügyben. Döntő jelentőségű lehet ugyanis, hogy az MVM-hez tartozó, a hazai áramtermelés 80-90 százalékát megvásárló MVM Villamosenergia Kereskedelmi Zrt. hajlandó lesz-e áramának egy részét a piacon eladni. Úgy, ahogy például a CEZ segíti országa áramtőzsdéjét, árama több mint egyharmadát a prágai börzén értékesítve.
Végel Dániel
Egyesek pont a csehektől féltik a hazai újszülöttet, miután azok már több mint egy éve működtetik internetes magyarországi tőzsdei platformjukat, amelyen – kimutatásuk szerint – az itteni piacon elkelt árammennyiség 15 százalékát értékesítik. Ráadásul most jelentősen bővíthetik az ügyfélkörüket. Eddig ugyanis – állításuk szerint – nem tőzsdei áramkereskedelmet folytattak Magyarországon, néhány hete viszont együttműködésre léptek az európai piactéren jelentős szereplőnek számító bécsi áramtőzsdével az úgynevezett másnapi kereskedésben – márpedig ilyen formában folyik majd az adásvétel a debütálás előtt álló HUPX-en is. Mivel a másnapi kereskedés már tőzsdei kategória, annak magyarországi végzéséhez az Energiahivatal engedélye szükséges. A csehek azonban uniós szabályokra hivatkoznak, melyek szerint a prágai kereskedelmi és ipari minisztérium, valamint az ottani nemzeti bank licence birtokában nekik csupán be kell jelenteniük magyarországi börzei kereskedési szándékukat. Ha ők kerekednének felül, magukhoz édesgethetnék azokat a cégeket, amelyekre a magyarok is alapoznak.
Gázfronton egy lépéssel hátrébb tart Magyarország. A Mol-leány FGSZ Földgázszállító Zrt. július elsején még csak az úgynevezett napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piacot indítja útnak, amiből a gáztőzsde kinőhet – mondta Zsuga János, az FGSZ vezérigazgatója az Energiainfo internetes újság és a KPMG múlt heti közös sajtóbeszélgetésén. A Magyar Gázkiegyenlítési Pont (MGP) névre keresztelt elektronikus piactéren a földgázkereskedők anonim módon elcserélhetik kapacitásukat, ha rosszul becsülték meg napi fogyasztásukat – az ígéretek szerint átlátható versenypiaci feltételek és a valós kereslet-kínálati viszonyokat tükröző árak mellett. Az új formáció – a termékekkel, a kereskedés rendjével és a tranzakciók elszámolásával kapcsolatos – szabályai hasonlítanak a tőzsdei előírásokhoz. Különbség viszont, hogy az MGP-t kizárólag a földgázkereskedők, a – saját jogon eljáró – felhasználók, a földgáztermelők és a nagynyomású földgázrendszerhez csatlakozó más üzemeltetők, továbbá az elosztórendszerek működtetői használhatják, befektetők nem. Különbség az is, hogy az MGP-n, a börzékkel szemben, nem lehet határidős ügyletet kötni. Aki az utóbbira vágyik, annak Bécs felé kell tekingetnie. Az ott tavaly november óta működő gáztőzsde az év második felére ígéri ezen ügyletfajta bevezetését.
CSABAI KÁROLY
