Megegyezés hiányában elmaradtak a bankok működését szigorító és a nyereségüket a válságkezelés finanszírozása érdekében megcsapoló közös intézkedések a világ 20 vezető gazdaságának torontói csúcsértekezletén. A pénzintézetek irányítói azonban nem lélegezhetnek fel, mert több országnak megvan a saját elképzelése.
Washingtonban még a Fehér Házat is meglepte, amikor a kongresszusban a pénzügyi reformról szóló törvénytervezetbe múlt pénteken, az utolsó pillanatban becsempésztek egy bankadóötletet, amiről csak annyit tudni, hogy 20 milliárd dollár bevételt remélnek tőle, és kiszabásának mikéntjéről a szabályozó hatóságok döntenek. Ennél konkrétabb volt Barack Obama elnök javaslata, hogy az 50 milliárd dollárnál nagyobb mérlegfőösszegű pénzintézetekre a kinnlevőségük 0,15 százalékára rúgó adót szabjanak ki mindaddig – de legfeljebb 10 évig –, amíg a szektor megmentésére fordított kormányzati támogatás meg nem térül. Ez azonban eddig nem került be a tervezetbe.
Míg az USA fizetségként kéri a sarcot a segítség fejében, a német kormány az esetleges jövőbeli válságok kezeléséért tartaná a markát. A Reuters brit hírügynökség által hétfőn megszellőztetett tervezet szerint a pénzintézetek éves nyereségük 5–15 százalékát lennének kénytelenek betenni a közösbe, a mérték attól függne, mekkora a mérlegfőösszegük, milyen fontosak a pénzügyi rendszer számára, és mennyire kockázatos a portfóliójuk. Berlinben évi 1,2 milliárd euró bevételt várnak az intézkedéstől, az elképzelés bírálói viszont attól tartanak, a bankok egyfajta biztosításnak tekintik majd az adót, és így nem fogják vissza a kívánt mértékben a kockázatvállalásukat.
Franciaország és Nagy-Britannia velük szemben általános adóbevételként könyvelné el a bankadót. A múlt héten ismertetett brit költségvetési tervezetben a pénzintézetek kinnlevőségeire – szintén a portfólió kockázatosságát figyelembe véve – 2011-ben 0,04, 2012-ben pedig 0,07 százalékos terhet vetnének ki, amiből évi legalább 2 milliárd fontot remélnek. Ezt némiképp ellensúlyozza, hogy a bankokra is érvényes társasági adót 2014-re a jelenlegi 28-ról 24 százalékra mérsékelnék. Párizsban az őszre összeállítandó költségvetés-tervezetben ismertetik a részleteket, egyelőre csak annyit tudni, hogy Christine Lagarde pénzügyminiszter legalább a bankárok jutalmára kivetett különadóból befolyt 300 millió euróhoz hasonló összegű, de akár évi egymilliárd eurót is elérő pluszpénzre számít.
