Kerékpáráttétel

A hátsó kerék tengelye körül elfordítva és a földre állítva a csomagtartó nagyjából két perc alatt vízszivattyúvá alakítható azon a közönséges kerékpáron, amelyet a 24 éves Jon Leary, a Sheffieldi Egyetem végzős diákja adott be diplomamunkája részeként néhány hete. Feladata az volt, hogy szemétből csináljon valami hasznosat, és ez sikerült is. A hulladék fém alkatrészekből és műanyag csődarabokból eszkábált mobil szivattyú percenként 5 liter vizet képes felhozni 26 méter mélyről – ehhez csak egy helyben kell tekerni. Leary nem honfitársaira, hanem a guatemalai szegényekre gondolva barkácsolt, mert arrafelé ritka és drága az elektromos áram, így az emberek nagy része a 21. században is kézzel végez sok, egyébként gépesíthető munkát. Az ő életükön próbál könnyíteni a helyi Maja Pedál Egyesület azzal, hogy műhelyében átalakítja az Észak-Amerikában leselejtezett bicikliket egyszerű, emberi izommunkával működtethető gépekké, amelyeknek spanyol neve bicimáquinas. A tekintélyes Massachusetts Institute of Technology egyetemmel is kooperáló nonprofit szervezet 2001 óta létezik, azóta több tucat hasznos masinát állított össze hulladékból: egyebek mellett vízpumpákat, darálókat, köszörűket, cséplőgépeket, turmix- és mosógépeket (utóbbiakat olajoshordók felhasználásával), fafűrészeket, no meg áramfejlesztőket. A prototípusok műszaki adatai mindenki számára hozzáférhetők a szervezet műhelyében vagy honlapján.