Csak mese, hogy negyed évszázaddal a csernobili atomkatasztrófa után feltűnően változatos lenne az élővilág az ukrajnai erőművet körülvevő tilalmi zónában – állapították meg amerikai és francia tudósok. Timothy Mousseau és Anders Moller négy évig vizsgálta a zóna élővilágát, és egyértelműen kiderült, hogy jóval kevesebb a madár és az emlős, mint a hasonló adottságú, radioaktív sugárzással nem szennyezett területeken. Az Ecological Indicators című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a csernobili állatok egészségi állapota is rossz, különösen a vándormadarak között magas a daganatos betegségben szenvedők aránya. Ukrán tudósok az utóbbi években – legutóbb 2005-ben – több tanulmányban is azt állították, hogy az „embermentes” övezetben a veszélyeztetett fajok listáján lévő állatok is megjelentek, de a mostani elemzés szerzői az elsők, akik valóban tudományos alapossággal vették számba az állatokat.
Bánkuti András
Az amerikai és a francia, illetve az ukrán tudósok csak abban értenek egyet, hogy a fiatal emlősállatok között az átlagosnál jóval több a mutáns, majd miután a betegek elhullottak, a felnőttek egészségi állapota nem sokkal roszszabb, mint a fertőzésmentes övezetekben. Az 1986-os robbanás után több mint kétszázezer embert telepítettek ki az atomerőmű közelében lévő 187 településről. Az ott élők egy része visszatért otthonába, ám az ukrán hatóságok a gyerekeket nem engedik a tilalmi zónába. A belorusz kormány épp a múlt pénteken döntött úgy, hogy megnyitja a visszatérők előtt a baleset által érintett, mára megtisztultnak nyilvánított körzeteket. A csernobili baleset nyomán a radioaktivitás egy része több százezer év múltán is kimutatható lesz a talajban és a levegőben.
