HVG, 2011. május 28.
Cikkükben az alábbi kijelentést tulajdonítják nekem: (a válságkezelő kormány idején) „a legtöbb döntést gyorsan meg kellett hozni, majd ezt követte a választók győzködése, vagyis fordítva ültünk a lovon”. Az idézet több sebből vérzik. A válságkezelő kormányra vonatkozó mondattal tartalmilag sem értek egyet, így azt nem is mondtam. A fordítva ültünk a lovon kifejezés a szerző leleménye, az én számból nem hangzott el. Ha azonban a téma előkerült, engedjék meg, hogy emlékeztessek: a Bajnai-kormány megalakulásának pillanatától nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a válságkezelő intézkedések lényegét, értelmét és célját világosan, ferdítések és csúsztatások nélkül őszintén elmondja (lásd Bajnai miniszterelnök első nyilatkozatát: fájni fog). Azt gondolom, a lehetőségekhez mérten jól ültük meg azt a bizonyos lovat. A nyilvánosság bevonása mellett jelentős szerepet tulajdonítottunk annak, hogy az érintett felekkel, társadalmi és szakszervezetekkel minden döntés előtt történjen lényegi és érdemi egyeztetés. Külön miniszteri poszt volt erre a kormányban, és az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak is egészen más szerepe volt, mint manapság. Sok esetben ezen egyeztetések finomították az elkerülhetetlen válságkezelő intézkedéseket úgy, hogy azok bár súlyosak voltak, nem lettek elviselhetetlenek. A válságkezelő program végrehajtása során a 2009-es GDP mintegy 4 százalékát fogta meg a kormányzat. Nagyon sok fájdalommal járt ez a megszorítás. Talán épp ezeknek az egyeztetéseknek (és persze a magyar társadalom érettségének) tulajdonítható az is, hogy úgy sikerült végigvinni a programot, hogy jelentős, a társadalom mélyéről jövő demonstráció, tüntetés a Bajnai-kormány idején nem volt.
HEGEDÜS DÓRA
A BAJNAI-KORMÁNY KABINETFŐNÖKE, A HAZA ÉS HALADÁS ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMI ELNÖKE (BUDAPEST)
