HVG, 2011. június 4.
A Semmelweis-terv említi az amortizáció kérdésének rendezését, de ez még nem jelent meg a költségvetési sorokon, nem világos, hogy a kisebb műszerekre, a nagyobb értékű gépekre, vagy talán egy teljes kórházra fog-e vonatkozni. Ezek azok a tételek, amelyek a sürgető bérkérdések mellett nyomasztóan tornyosulnak a tárca és az intézetek tulajdonosainak feje fölött. Nem csoda, hogy a tulajdonosok – hasonlóan az oktatási intézményekéihez – szabadulnának a kötelezettségeiktől. Érdekes kérdés, hogy az állam miért is örülne e tehernek, hacsak nem kívánja a korábban aránytalanul lecsökkentett egészségügyi járulékot arra a szintre emelni, amelyből a bért is tartalmazó működtetés és a fejlesztést is tartalmazó intézetfenntartás is átláthatóan finanszírozható. Ez a feladat csak akkor oldható meg, ha a feketegazdaságban és a látszatminimálbérek világában eltűnő járulékokat sikerül beszedni. Az így előkerülő jó harmincszázaléknyi bevételtöbblet akár fedezné is a mai hiány jó részét.
WELTNER JÁNOS
(BUDAPEST)
