HVG, 2011. augusztus 6.
A Nefmi tervezett nyelvoktatási stratégiája szerint mindenkinek az iskolai tanulmányai során kellene a nyelvvizsga megszerzéséig eljutnia. Ez a cél alapvetően jó, a jelenlegi rendszer hibáit pedig megnevezi a cikk. Két ponton szeretném kiegészíteni az elemzést. Az írás következetesen a középiskolai nyelvoktatásra koncentrál, holott teljesen egyértelmű, használható nyelvi kompetenciát négy év alatt nem lehet szerezni. A többnyelvűséget kutatók körében általános szakmai vélemény, hogy a korai gyermekkorban, autentikus beszélőktől elsajátított nyelvtudást az úgynevezett kritikus kor, tehát a pubertás után már nem lehet pótolni. Ennek az az oka, hogy az adott nyelveket természetes úton sajátítja el az érintett személy. Iskolai, óvodai nyelvi közvetítés keretében is ez az ideális cél, ami természetesen nem valósulhat meg a teljes magyar iskolarendszerben. A másik felvetésem a választott nyelvre reagálna, hiszen a magyarországi közgondolkodásban elterjedt tévhit, hogy az angol nyelv ismerete már megoldja a nyelvtudás kérdését. Minden felmérés szerint legalább két nyelv ismerete szükséges a munkaerőpiacon, már csak mellékesen jegyzem meg, hogy az Európai Unió kitűzött célja, hogy az európai polgárok első nyelvükön kívül nagy európai közvetítő nyelvet, valamint az egyik szomszédos kultúra nyelvét beszéljék. Végezetül egy érv a német nyelv mellett: nyelvészeti kutatások szerint a morfológiailag bonyolultabb, de az angollal szoros rokonságban lévő nyelv elsajátítása után könnyebb megtanulni angolul, mint fordított sorrendben. Ezenkívül Európában a legtöbbek által első nyelvként beszélt német Magyarországon is rendkívül fontos az elhelyezkedés szempontjából, gondoljunk csak az Audira, a Mercedesre, az Opelre.
BRENNER KOLOMAN
NYELVÉSZ, EGYETEMI DOCENS (BUDAPEST)
