Béketeremtő, akiben bízni lehet – így jellemezte magát Martin McGuinness, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) terrorszervezet egykori állítólagos parancsnoka, az északír autonóm kormány első miniszterének helyettese, amikor bejelentette, indul az október végi írországi elnökválasztáson. Az észak-írországi Londonderryben (Derryben) született, ma is ott élő, 61 éves McGuinness a törvények szerint ringbe szállhat az egykoron a szintén a brit koronához tartozó Írország államfői posztjáért. A helyzet furcsasága viszont, hogy ír állampolgárként választható, de ő maga nem szavazhat, mert a Nagy-Britanniával együtt az Egyesült Királyságot alkotó Észak-Írország lakója.
A karizmatikus, tapasztalt politikus elhatározását Dublinban sokan arcátlanságnak tartják, makulátlannak aligha nevezhető múltja mindenesetre máris a kampány központi témája lett. Az eredetileg hentesnek készült, az általános iskola után tanulmányaival felhagyó McGuinness egy évtizede, az akkori északír autonóm kormány oktatásügyi minisztereként az 1972-es londonderryi véres vasárnap körülményeit vizsgáló brit bizottság előtt elismerte, hogy a tragikus esemény idején – amikor brit katonák a tömegbe lőttek, és 14-en meghaltak – az IRA helyi szervezetének második embere volt. Azt állította, két év után kilépett, és tagadta, hogy a katolikus IRA hétfős katonai tanácsának a tagja lett volna. 1972 júliusában részt vett az akkori brit konzervatív kormánnyal folytatott titkos tűzszüneti tárgyalásokon, a következő évben viszont Dublinban letartóztatták, az autójában nagy mennyiségű lőszert és robbanóanyagot találtak, de megúszta fél év börtönnel.
A ma már inkább laza, jó humorú társasági embernek mutatkozó McGuinnesst könyörtelensége, kérlelhetetlensége miatt a britek Bogside (Londonderry külvárosa) mészárosaként is emlegetik, aki számolt a civil áldozatokkal, terrorista célpontnak nem csak a brit katonákat jelölte meg, hanem mindazokat, akik dolgoztak nekik, lojálisak voltak hozzájuk.
Politikai pályája 1982-ben indult, amikor beválasztották a rövid életű északír parlamentbe, ám a mandátumát nem vette föl. A brit terrorizmusellenes törvény értelmében McGuinness és harcostársa, Gerry Adams, az IRA politikai szárnya, a Sinn Féin vezetője nem léphettek Nagy-Britannia területére, és a hangjuk nem szólalhatott meg a szigetország elektronikus médiájában. Kettejük politikai elfogadását a katolikusok és a protestánsok kiegyezését hozó 1998-as nagypénteki békemegállapodás jelentette. Sokan nem Adamsot, hanem McGuinnesst tartják a Sinn Féin meghatározó alakjának, aki valójában végigvitte a tárgyalásokat az IRA 1994-es első tűzszünetétől kezdve a békekötésen, majd a 2005-ös fegyverletételen keresztül a négy éve Belfastban a protestánsokkal létrehozott hatalommegosztási kormányzati együttműködésig. A katolikusok közül meg is róják, hogy túlságosan közeli, már-már baráti viszonyba került a protestáns vezetőkkel. Köztük egykori esküdt ellenségével, Ian Paisley tiszteletessel, aki korábban bitófán akarta viszontlátni őt és harcostársait.
McGuinness naponta összesen 240 kilométert autózik belfasti irodájába és vissza, csak hogy minden este otthon legyen. Feleségével, Bernadette Canninggel 37 éve házasodott össze, négy felnőtt gyermeküktől eddig négy unokájuk van. Öt éve valósággal beleszeretett Párizsba, ahová az angol Manchester Unitednek szurkoló politikus egyik unokáját vitte el a Derry City futballcsapatának Paris St. Germain elleni mérkőzésére. Esténként általában tévét néz, de ha olyan hangulatba kerül, verseket ír, ami pedig igazán kikapcsolja, az a magányos éjszakai pecázás.
