Art Basel – a kortárs iránytű
A világ legfontosabb kortárs művészeti vásárának megrendezését 1970-ben három svájci műkereskedő kezdeményezte. Idén 35 ország 300 galériája 2500 művész alkotásait mutatta be, és a 65 ezer látogató is új rekord. A vásár gyorsan terjeszkedik; fiókintézménye, az Art Basel Miami Beach 2002 óta működik, idén pedig többségi részesedést szerzett az Art Hong Kongot rendező társaságban is. Thaiföld és Izland mellett Magyarország is először képviseltethette magát idén Bázelben. A részvételre pályázó ezer galériának kevesebb mint harmada kapott zöld utat a bírálóbizottságtól; Budapestről a modern és kortárs fotóművészettel foglalkozó Vintage Galéria jelentkezését fogadták el.
The Armory Show – a műkereskedelem fővárosában
Bár Peking és Sanghaj komoly konkurencia, még mindig New York a műkereskedelem legnagyobb forgalmú központja. A 12 éves múltú rendezvény kettő az egyben: a modern és a kortárs vásár fizikailag is elválik egymástól. A számok ott is hasonlók: idén márciusban 31 országból 274 galéria bérelt standot, a látogatók száma meghaladta a 65 ezret. A show évente új tematikai, illetve földrajzi súlypontot kap; idén a latin-amerikai kortárs képzőművészet mutatkozott be.
TEFAF – régiségben utaznak
A negyedszázados maastrichti vásár (The European Fine Art Fair) a régi mesterek munkáit és a régiségeket gyűjtők Mekkája. Idén márciusban 260 kiállító 30 ezer műtárgyat vitt a holland városba, köztük olyan remekműveket, mint Rembrandt 1658-as férfiportréja, amelynek 33,6 millió eurós vételára még az ottani kínálatban is feltűnő volt; Renoir Virágszedő nő című festménye a maga 10,8 milliójával szinte alkalmi vételnek számított mellette. A muzeális kínálat évről évre több érdeklődőt vonz; idén 73 ezren vették meg az 50 eurós napijegyet. A kortárs vásárok harsány, tarka világával szemben Maastricht visszafogottabb, konzervatívabb.
Art Dubai – a feltörekvő piac
Az idén tavasszal ötödször megrendezett Art Dubaié a vezető szerep az Arab-öböl számos vására között. A számok dinamikus fejlődést mutatnak: 34 ország 80 galériájának részvétele jelzi, hogy a vásár kisugárzása már nem korlátozódik a régióra. A komoly tőkeerejű és a gyűjtést hazafias kötelességnek is tekintő helyi érdeklődők kiszolgálásában a nyugat-európai és amerikai galériák is komoly üzletet látnak; idén már ők adták a kiállítók felét. Kínálatuk általában igazodik a helyszínhez, jelentős arányban szerepelnek benne a térségből származó művészek, illetve nyugati alkotók helyi kulturális hagyományokból is merítő munkái. Közép- és Kelet-Európa képviselete egyelőre szerény, de a kevés térségbeli kiállító egyike ebben az évben a budapesti Viltin Galéria volt.
Art Market – a mi vásárunk
Tavalyi megjelenésével megosztotta a szakmát, az idei évre viszont egyedül maradt állva Budapest új kortárs vására, amely október 27–30. között a Millenárison várja látogatóit. A standok hetekkel ezelőtt elkeltek; a jelentős hazai galériák többsége mellett tucatnyi közép- és kelet-európai kiállító is jelezte részvételét. A szervezők munkáját nemzetközi kuratórium segíti, melynek Hegyi Lóránd, a saint-étienne-i Modern Művészetek Múzeumának igazgatója és Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója mellett Soraya von Stubenberg, a Sotheby's kelet-európai tanácsadója és Nicola Trezzi, a prágai biennále vezető kurátora is tagja. A műfaj XX. századi magyar mestereinek nemzetközi hírnevére alapozva nagy hangsúlyt kap a fotóművészet. A vásár egyik kiemelt programjaként magyarországi cigány művészek állítják ki munkáikat. Nagy várakozás előzi meg az oroszországi művészet fenegyerekének, a botrányperformance-airól híres Oleg Kuliknak a bemutatkozását.
