WikiLeaks-lavina

Közel százezer bizalmas vagy titkos amerikai diplomáciai táviratot zúdított egyetlen nap alatt az internetre a WikiLeaks kiszivárogtatóportál, miután egy brit újságíró könyvében megjelent a világhálón több helyre is eljuttatott digitális dokumentumtömeg elolvasásához szükséges bonyolult jelszó. A WikiLeaks 2010 végétől részletekben, a vele együttműködő lapokkal és hírszolgáltatókkal egyeztetve közölt iratokat, amelyekkel amerikai és más diplomatákat, politikusokat hozott kényes helyzetbe. A táviratok kiszivárogtatása után az USA megszigorította a hozzáférést a hasonló dokumentumaihoz, és az összesen negyedmillió feljegyzés illegális letöltésével vádolt katonát, Bradley Manninget bíróság elé állítja. A WikiLeaks alapítója, az ausztrál születésű Julian Assange kiadatását novemberben másodfokon jóváhagyták Londonban, és csak a brit legfelsőbb bíróság akadályozhatja meg, hogy nemi erőszak és szexuális zaklatás vádjával felelősségre vonják az őt kikérő Svédországban. A feltételesen szabadlábon lévő egykori hacker szerint a vádak csupán azt a célt szolgálják, hogy a kiszivárogtatásokért a megbüntetését követelő USA-ban kössön ki. A WikiLeaks október végén átmenetileg felfüggesztette a tevékenységét, mert a Visa és a MasterCard hitelkártya-társaság, a Western Union pénzügyi és a PayPal online fizetési szolgáltató blokádja miatt nem jut adományokhoz.