Új Széchenyi-terv

„Európa éllovasává varázsoljuk a magyar gazdaságot” – ígérte a kormány, amikor a tavaly nyáron beharangozott radikális változtatások nélkül januárban újraindította az uniós pályázatokat. A legnagyobb újdonságnak az bizonyult, hogy a fejlesztési forrásokat hét „kitörési pont” köré csoportosították. Ezek: az egészségipar, a zöld gazdaság, az üzleti környezet fejlesztése, a lakásprogram, a tudomány és innováció, a foglalkoztatás bővítése, valamint a tranzitgazdaság. Szinte semmi sem valósult meg azonban abból a tervből, hogy a még fel nem használt forrásokat átcsoportosítanák a kis- és közepes vállalkozások támogatására. Pedig az Új Széchenyi-terv előző augusztusi bejelentésekor még azzal kecsegtetett a nemzeti fejlesztési miniszter, hogy a fel nem használt 1800 milliárd forint körüli keretnek legalább a felét vállalkozásfejlesztésre fogják költeni, elvéve a pénzt az önkormányzatok és állami intézmények különféle fejlesztéseitől. Átcsoportosításról végül csak az év vége felé közeledve határoztak: ha Brüsszel hozzájárul, 196 milliárd forintot csatornáznak át, döntően közlekedésfejlesztésből energetikai beruházásokra.