Alapvetően átalakítja az oktatási rendszert a Fidesz a késő ősszel beterjesztett oktatási törvénytervezetekkel: új keretek közé kerül a közoktatás, a felsőoktatás és a szakképzés is. A koncepcionális javaslatok már egy éve nyilvánosságra kerültek, ám a kormánypártokon belül közel sincs nézetazonosság a változások irányát illetően, s az utóbbi egy év e pártok oktatáspolitikusai közötti birkózással telt el.
Végül a beterjesztésig sem sikerült a kormánypárti oktatáspolitikusoknak valamennyiük által elfogadott köznevelési tervezetet megalkotni, ezért a módosító javaslatok többsége a Fidesz képviselőcsoportjától származott. A törvény megszavazásához végül Orbán Viktor miniszterelnök közbelépésére volt szükség, és ő a vitatott kérdések többségében a fideszes oktatáspolitikusokkal szemben a tervezetet jegyző kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa mellé állt.
Már hároméves kortól kötelező lesz a gyermekek beléptetése a köznevelés rendszerébe, de az eddiginél két évvel hamarabb, 16 éves korban már ki lehet lépni belőle. Az iskolák lényegében az állam kezébe kerülnek, a fenntartást és a pedagógusok bérét a jövőben teljes egészében az állam állja. Az iskolaigazgatók kinevezése az oktatási tárca hatásköre lesz, ahogy a több mint két évtizednyi szünet után visszaállított szakfelügyeletet is a kormányhivatalokon belül szervezik meg. A Nemzeti alaptantervben tantárgyanként kötelezően oktatandó minimumkövetelményeket határoznak meg. Helyi tanterveket úgy lehet majd készíteni, hogy az állam által ajánlottak közül kell választani, s legfeljebb tízszázaléknyi idő fordítható az iskola saját elképzeléseinek megvalósítására. „A cél a szelektív és szegregáló iskolarendszer átalakítása a nagyobb esélyegyenlőség érdekében.”
A szakképzés a jövőben egységesen hároméves lesz, csökkentik a közismereti tárgyak és növelik a gyakorlati órák számát. Olyan szakokat terveznek indítani, amelyek iránt van munkaerő-piaci kereslet, a gyakorlati órák megvalósításába pedig a kis- és középvállalkozásokat próbálják bevonni. Negyedére tervezi csökkenteni a kormány az Országos képzési jegyzékben szereplő szakok számát, s a cégektől beszedett szakképzési hozzájárulásnak csak a fele jut majd oktatásra.
A felsőoktatásban a bolognai típusú rendszer alapvetően változatlan marad, csak a tanárképzésben hozzák vissza az ötéves tanulmányi időt. Újra külön végzettségnek számít az általános iskolai, illetve a középiskolai tanári oklevél, s a képzés tartalma is különbözni fog. Úgynevezett kerettörvény születik, azaz a lényeges rendelkezések nagy része kormány-, illetve miniszteri rendeletekben jelenik majd meg. A tervek szerint állami ösztöndíjat kap majd a diákok egy része – bár a törvényből nem derül ki, úgy tudni, jóval kevesebben, mint akik eddig állami támogatásban részesültek. Az állami ösztöndíjat főleg a műszaki és természettudományos, illetve a pedagógiai képzésre tartják fenn, a többi szakon legfeljebb részösztöndíjat kaphatnak a hallgatók. A diákok nagy részének a jövőben teljes költségtérítést, azaz lényegében tandíjat kell fizetnie. Az ösztöndíjban részesülőknek az állammal szerződést kell majd kötniük, amelybe azt is beleveszik, mennyi időt kell cserébe Magyarországon dolgozniuk a diploma megszerzése után.
