Heinrich Böll írótól 12 szál vörös rózsát, a bíróságtól egy év felfüggesztett börtönt kapott – ez volt az akkor 29 éves Beate Klarsfeld újságírónő tettének közvetlen következménye, amikor 1968. november 7-én a nyugat-berlini kongresszusi központban „Náci! Náci!” felkiáltással pofon vágta Kurt Georg Kiesingert, az NSZK kancellárját, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökét. De közvetve ennek az akciónak köszönheti azt is, hogy most ő a Baloldal párt jelöltje a március 18-ai németországi elnökválasztáson.
„Szüleim nem voltak se nácik, se náciellenesek. A Hitlerre szavazó hallgatag többséghez tartoztak” – vallott hátteréről a háború kitörésének évében, 1939-ben átlagos berlini családban született Beate Künzel. A kereskedelmi iskola elvégzése után titkárnő lett, majd 1960-ban Párizsba ment bébiszitternek. Egy évig akart maradni, de letelepedett, miután megismerkedett Serge Klarsfeld joghallgatóval, akivel 1963-ban összeházasodtak, egy fiuk és egy lányuk született. És nekikezdtek a közös munkának: a náci bűnösök felkutatásának. A bukaresti születésű Serge motivációja a személyes sorsa volt, az apját Auschwitzban pusztították el. A feleségét viszont az vezette, hogy a külvilág szemében éppen az hitelesíthette az akciókat, ha nem zsidó származású német vállal ilyen aktív szerepet.
Az egy év felfüggesztett börtönt a fellebbviteli bíróság négy hónapra mérsékelte, de röviddel később másodszor is letartóztatták. 1971-ben férjével megpróbálta elrabolni kölni lakása elől Kurt Lischka egykori párizsi Gestapo-főnököt, aki, bár több tízezer zsidó deportálásáért volt felelős, háborítatlanul élt Nyugat-Németországban. Az amatőr akcióval felsültek, s menekülniük kellett. Beate Klarsfeld néhány hét múlva egy Lischka elleni bizonyítékokat tartalmazó vaskos dossziéval beállított a kölni ügyészségre, ám emberrablási kísérlet miatt őt tartóztatták le, s újabb felfüggesztett börtönt kapott. Legnagyobb sikerének azt tartja, hogy férjével együtt felkutatta a Bolíviában álnéven élő Klaus Barbie-t, a lyoni hóhért, akit kiadtak Franciaországnak, és ott életfogytiglanra ítélték.
Klarsfeld furcsa körülmények között lett a Baloldal jelöltje. Christian Wulff lemondása után Angela Merkel kancellár nem hívta meg konzultációra a Baloldalt, amely dacból őt, az egykori nácivadászt állította a többi parlamenti párt konszenzusos jelöltjével, Joachim Gauckkal szemben. A sértődött Baloldal számára nem gond, hogy a francia–német kettős állampolgárságú, Párizsban élő Klarsfeld a francia elnökválasztáson nyíltan a konzervatív Nicolas Sarkozy újraválasztását támogatja. Az sem zavarja, hogy jelöltje feltétlen híve Izraelnek, miközben a Baloldal képviselői közül többen személyesen vettek részt a gázai „segélyflotta” akciójában, s alig várták, hogy az „izraeli agresszorok” feltartóztassák őket. Míg Gauck a hírhedt Stasi iratait őrző levéltár első vezetője volt, Klarsfeld a kancellári pofonhoz vezető információt Kiesinger múltjáról állítólag a keletnémet állambiztonsági szolgálattól kapta. Klarsfeld – akit egy róla szóló, 1986-os tévéfilmben az 1970-es évek amerikai tévésorozatából, a Charlie angyalaiból ismert Farrah Fawcett alakított – nem népszerű a hivatalos Németországban: a Baloldal kétszer is Szövetségi Érdemkeresztre javasolta, amit Joschka Fischer zöld párti külügyminiszter, majd utódja, a szabaddemokrata Guido Westerwelle is megvétózott. Franciaországban viszont 1984-ben a szocialista Francois Mitterrand őt és férjét a Becsületrend lovagi, 2007-ben pedig Sarkozy őt a tiszti fokozatával tüntette ki.
