A kormány célja, hogy 5 százalék alá nyomja le a hiányt, ebben szakértők látnak kockázatokat, de tarthatónak tartják a tervet.
A Tisza-kormány saját maga által hozott szabálya szerint októberben kell benyújtani a parlamentnek a költségvetést – a Pénzügyminisztérium majdnem elment ennek a határidőnek a legvégéig, a hónap utolsó munkanapjának éjszakáján, kicsivel október 30-án éjfél előtt adták be a 2027-es büdzséről szóló törvényjavaslatot.
Ami a legfontosabb számokat illeti: a PM úgy tervezi, hogy 2027-ben az állam 42 484 milliárd forint bevételhez jut az idei 41 915 milliárd helyett, a kiadásai pedig az idei 49 025 milliárdról 47 587 milliárd forintra csökkennek. Azaz 5102,7 milliárd lesz a hiány, ez a GDP 4,9 százalékát jelentené –
az igazán fontos a szakértők szerint az volt, hogy 5 százalék alá levigyék ezt.
A kormány 2,4 százalékos GDP-növekedést és 3 százalékos inflációt szeretne elérni 2027-re. Úgy számoltak továbbá, hogy a nettó átlagkereset 7,5 százalékkal emelkedhet. Az államadósság a terv szerint 2027 végére a GDP 77,2 százaléka lenne, ami kis csökkenés, de csökkenés ahhoz képest, hogy 2026 utolsó napjára 77,5 százalékot várnak.
A költségvetést úgy tervezték meg, hogy 2027-re éves átlagban 364,3 forintos euróárfolyammal, valamint 314,2 forintos dollárárfolyammal számoltak.
A Költségvetési Tanács már néhány nappal korábban megismerhette a tervezetet, és ez a testület alapvetően teljesíthetőnek értékelte a büdzsét, néhány kritikája azonban volt. Ezek főleg arról szóltak, hogy pár helyen túl optimistán tervezett a kormány, olyan eseményeket feltételezve, amelyek még nem biztos, hogy valóban megtörténnek. Érdemes volt figyelni, hogy a végleges szövegben ezekhez hozzányúlnak-e, de nem változtattak az eredeti terveken.
Így aztán a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjára (azaz az autópálya-koncessziónak fizetett pénz) 171 milliárd forintot írtak be, 215 milliárddal kevesebb, mint amennyit idén fizetnek. Ez azért lehet kockázatos, mert a koncessziós szerződés megszüntetéséről a tárgyalások még tartanak, új szerződés még nincsen, márpedig enélkül „a koncessziós díjak nem tervezhetők, és nem ismert, hogy milyen lesz a feladatellátás jogi kerete, illetve, hogy milyen forrásokkal biztosítható a feladatellátás”.
Ugyanez a helyzet az M5-ös és az M6-os autópálya rendelkezésre állási díjaival, amely 148,9 milliárd forint az idei 180 milliárd után. A KT szerint a „tervezett megtakarítás mértéke a nyilvánosan elérhető információk alapján nem vezethető le, így az előirányzat elégségessége kockázatos”.
A tervezet emellett tényként írja le, hogy 135 milliárd forintot spórol az ország azon, hogy jövőre már nem kell a menekültügyi bírság napi egymillió euróját megfizetni. Csakhogy a bírság eltörléséről még nem született döntés. A Költségvetési Tanács és több szakértő figyelmeztetése ellenére maradt ez a részlet is a szövegben.
Kockázatokat talált a KT abban is, hogy a kiskereskedelmi különadó kapcsán milyen bírósági döntés születik. Az új kormány átírta ugyan részben a korábbi szabályokat, de ez még nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy elmarasztaló bírósági döntés érkezik majd – a KT itt emlékeztet arra, hogy a Spar már október 12-én nyújtott be egy új panaszt, arra hivatkozva, hogy a törvénymódosítás ellenére továbbra is hátrányos megkülönböztetés éri a külföldi üzletláncokat.
A többi adó közül mérsékelt kockázatot a játékadónál találtak: a 2026-os tervhez képest 11,1 százalékkal több pénzt vár ebből a kormány (igaz, ez a teljes büdzsé szempontjából nem vészesen nagy összeg, az idei 69,1 után 2027-re 76,8 milliárd forint). A KT szerint nem biztos, hogy a szerencsejátékra kiadott pénz nagyobb ütemben fog nőni, mint ahogy a fizetések emelkednek vagy ahogyan a játék drágul majd.
Kockázatként azonosította a KT azt is, hogy az állami vagyon növelését szolgáló tartaléknak az idei egymilliárd forint helyett jövőre már csak egy 1 millió forintos összeget írtak be, de felülről nyitott előirányzatként, azaz itt jelentős a kockázata annak, hogy az egymilliós határt túllépik. Ha ezzel túlságosan lazán bánnának, akkor azzal csökkenne a mozgástér, hogy az államadósságot az idei szint alá vigyék.
A tervek lényege nem változott ahhoz képest, amit a kormány már két hete bemutatott. A HVG által megkérdezett elemzők az akkori ígéreteket (amelyek most valóban visszaköszönnek a javaslatban) úgy értékelték: a költségvetés feszes lesz, a kormánynak nagyon szigorúan tartania kell magát ahhoz, amit most elhatározott, de a jelentős része teljesíthető, és a hitelminősítők is elégedettek lehetnek vele.
Azokat a bejelentéseket mi is alaposabban átnéztük, és arra jutottunk: inkább tatarozás ez, mint újjáépítés, de a Tisza Párt a választási ígéreteinek jókora részét beleírta a költségvetésbe, lesznek benne reformértékű elemek, de merítettek az Orbán-kormányok nem épp sikeres fogásaiból is, megmaradtak például a különadók és a jóléti csomag néhány hosszabb távon fenntarthatatlan eleme.
Az is látszik, hogy a kormány azt szeretné, jövőre a nyugdíjemeléssel, szja-csökkentéssel, családipótlék-duplázással pörgetett lakossági fogyasztás és a beruházások legyenek a gazdaság motorjai. Az Otthon Start, a 14. havi nyugdíj és az anyák adómentességei fenntarthatatlanok lettek volna, ezért alakítják át ezeket.
Példátlan kampány előzte meg a 2027-es költségvetést. Magyar Péter szerint teljes rendszereket alakítanak át, ugyanakkor a kormány elődei nem éppen sikeres fogásaiból is merít. Végigelemeztük az intézkedéseket és számokat, továbbá infografikán is bemutatjuk a változásokat – pénzben kifejezett hatásaikkal együtt.
Az egyik legfontosabb részlete a változásoknak az, hogy az orbáni gyakorlattal ellentétben ezúttal nem csak úgy próbálja növelni a kormány a saját mozgásterét, hogy növeli a bevételeket (azaz emeli az adókat és különadókat vet ki), hanem csökkenti a kiadásokat is. De azért így is érdemes ránézni az adótervekre.
A PM úgy számol, hogy az idei 3690 helyett jövőre már 4727 milliárd forintot fizetnek be a cégek az államkasszába. A növekedés legnagyobb része abból származik, hogy a társasági adóból származó bevétel 1009-ről 1431 milliárd forintra nő (ez csakis akkor fog megvalósulni, ha a gazdaság tényleg belendül és a cégeknek jobban megy). A kisadózók tételes adóját sokkal többen választhatják, így 75 helyett 238 milliárd lehet a bevétel, a kiskereskedelmi különadó pedig megmarad, és ha valóban jobban megy a gazdaság majd, akkor a több vásárlásból több adó folyik be, 263 helyett már 335 milliárd forint.
Az általános forgalmi adót úgy tervezik, hogy az idei 8668 után jövőre 9159 milliárd forint áfa érkezzen be az államkasszába. Mivel az áfakulcs nem változik, az 5,6 százalékos bevételnövekedés akkor jöhetne be, ha többet vásárolnak az emberek. Személyi jövedelemadóból 4996 helyett 5042 milliárd forintot várnak, azaz az inflációnál kisebb lenne az adóteher növekedése.
Emellett 200 milliárd forint tervezett bevételt írtak be a vagyonadóhoz is – a Költségvetési Tanács emiatt figyelmeztetett diplomatikusan, hogy mivel ilyen még nem volt Magyarországon, nem lehet tudni, hogy valóban bejöhet-e ekkora bevétel.
Az egyik legizgalmasabb részlete a tervek gyakorlatba átültetésének épp az lesz, hogy a minisztériumok és állami intézmények működési kiadásainak 10 százalékos, valamint a felhalmozási kiadásainak 20 százalékos csökkentését tényleg tartani tudják-e.
A kiadási oldalon 1438 milliárd forintot spórolna a kormány. Ennek egy komoly része az a 246 milliárd forint, amelyet az autópálya-koncessziókon megtakarítanának (ahogy már szó volt róla, ebben azért vannak még kockázatok), emellett 120 milliárd forintot spórolnának a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakításával. 92 milliárd forintos spórolást visznek véghez a kormányzati kommunikáción, az állami rendezvényeken, nagy presztízsberuházásokon pedig 88 milliárdosat. Az állami médiára az ideinél 61 milliárd forinttal kevesebbet költenének.
A kormány úgy számol, hogy az EU kohéziós programjai az idei 1042 helyett 1865 milliárd forint kiadást igényelnének, amelyhez a költségvetésnek biztosítania kell a szükséges önrészt, de a kormány törekszik az EU-támogatások teljes körű lehívására.
Péntek éjszaka adta be a Pénzügyminisztérium a törvényjavaslatot.
