Görög adósságcsere

Elhárult az ellenőrizetlen görög csőd veszélye, miután Athén megállapodott magánhitelezőivel államkötvényei átcseréléséről. A hitelezők minden 100 euró értékű régi papírért 31,5 eurónyi görög államkötvényt és 15 eurónyi, az eurózóna ideiglenes válságalapja (EFSF) által kibocsátott kötvényt kapnak, utóbbiak legfeljebb kétéves lejáratúak. Az új görög államkötvények futamideje 11–30 év között van, kamatuk pedig éves sávokban 2-ről 4,3 százalékra emelkedik. A névértékhez képest a befektetők 53,5 százalékot buknak a cserével, teljes veszteségük viszont a futamidő kitolása és az alacsonyabb kamatok miatt nagyjából 74 százalék. A megállapodást a görög jog által szabályozott, magánkézben lévő 177 milliárd eurónyi államkötvény 85,8 százalékát birtokló hitelezők fogadták el önkéntesen. Az athéni parlament által jóváhagyott törvény viszont az alkut elutasítókra visszamenőlegesen kiterjeszti az úgynevezett kollektív fellépési záradékot, azaz a többiek által vállalt feltételek őrájuk is vonatkoznak, így a magánadósság 95,7 százalékát sikerülhet lecserélni. A záradék érvényesítése miatt a hitelminősítők a szelektív csődöt jelentő osztályba sorolták Görögországot, a tőzsdén kívüli származékos ügyleteket szabályozó testület, az International Swaps and Derivatives Association pedig „hiteleseményként” kategorizálta a történteket. A kötvénycserével 2020-ra a GDP 160 százalékáról 120-ra csökkenhet a görög államadósság.