Mindig jól számolt eddig az egykori szerb központi banki elnök, majd pénzügyminiszter és kormányfőhelyettes: ahányszor felállt, annyiszor tért vissza a hatalomba, eggyel magasabb szinten. A májusi parlamenti választások közeledtével a 47 éves politikus ismét mozgolódik, hiszen van honnan felkapaszkodnia. Legutóbb tavaly februárban intézte el önmaga kirúgatását, amikor közölte, hiába is áltatja magát akárki, Mirko Cvetkovics szerb miniszterelnöknek nincs valódi hatalma, a döntések nem a kormányban születnek. A komoly politikai és gazdasági válsággal küzdő Cvetkovics azonnal kezdeményezte helyettese, egyben pénzügyminisztere leváltását, aki nem is hadakozott a Borisz Tadics államfő emberének számító felettesével, és kilépett a kormányból.
Az 1964-ben Belgrádban, értelmiségi családba született, 1988-ban közgazdászdiplomát szerzett Dinkics 2006-ban is látványosan távozott a hivatalából. Vojiszlav Kostunica akkori szerb kormányának pénzügyminisztereként úgy határozott, hogy az általa irányított G17+ pártot képviselő miniszterekkel együtt feláll, mert a nacionalista kormányfő megrekesztette az EU-integrációról folytatott tárgyalásokat. Távozásával megbukott a kormány is, és a 2007-ben tartott választás után Dinkics máris visszatért: a Kostunica ellenzékéből alakult kabinetben gazdasági és fejlesztési miniszter lett.
Mostanság naponta nyilatkozik, igyekszik erősíteni a G17+ vezette új pártkoalíciót, a Szerbiai Régiók Szövetségét (URSZ). Az angolul is jól beszélő Dinkicsnek jó esélye van, hogy ezúttal is magas tisztséghez jusson. Ha az URSZ bekerül a törvényhozásba, a mérleg nyelve lehet: a nacionalista ellenzék és az EU-párti kormányoldal nagyjából ugyanakkora szavazói bázisra számíthat. Dinkicsre azért is szükség lehet, mert sikeresnek mondott jegybankelnöksége idején a 2000-es 113 százalékról 2003-ra 12 százalékra csökkent az infláció, miközben 300 millió euróról 3,3 milliárdra nőtt az ország valutatartaléka. Bezáratta a rosszul működő bankokat – köztük a négy legnagyobb pénzintézetet –, és ezzel részben helyreállította azt a lakossági bizalmat, amelyet a milosevicsi időkben a pénzintézetek teljesen eljátszottak. Pénzügy- és gazdasági miniszterként is jól teljesített: 2005-ben – az ország történetében először – Szerbia költségvetési többletet ért el, 2006-ban pedig rekordnagyságú, 4,5 milliárd dollárnyi külföldi befektetést vonzott. Tevékenységét nemzetközileg is elismerték: 2007-ben az év pénzügyminiszterévé választotta az Euromoney című szaklap.
Sikerei ellenére nem tartozik a legnépszerűbb szerbiai politikusok közé. Már csak azért sem, mert gyakran tesz betarthatatlan ígéreteket. Kampányfogásként nemrég bejelentette, hogy fellépteti Kragujevacban – a Fiat-tulajdonba került Zastava-autógyár városában – Jennifer Lopez amerikai énekesnőt. Egyik korábbi választási hadjáratában azt ígérte, ha ő és szövetségesei győznek, a szerbek fejenként legalább ezer eurót kasszírozhatnak a kormány által ingyen kiosztott részvények eladásából. A választásokat megnyerték, a lakosság viszont nem látott egy vasat sem – Dinkics később elismerte, csak a győzelem kedvéért mondott nagyot.
A feleségével Belgrádban élő, gyermektelen Dinkics akár muzsikusként is megélhetne: zeneiskolát végzett, jól zongorázik és gitározik, több együttessel is fellépett. Zeneszerzőként is sikeres, szerzeményei megtalálhatók a könnyűzenei slágerlistákat vezető dalok között, és jogdíjakból évente több ezer euró üti a markát.
