HVG, 2012. március 24.
Krasznahorka-mítosz című cikkükben említik, hogy az egyik szereplővel, Csetnekyvel énekelteti nyilasságának illusztrálására A tanú című filmszatírájában Bacsó Péter (képünkön) a Krasznahorka büszke várát. Talán véletlen, talán nem, de érdemes megemlíteni, hogy egészen más, pozitív, egyszerűen hazafias, ha úgy tetszik, csehszlovákellenes kontextusban szerepel ez a dal annak a Palotai Borisnak a Kassai diákok című, a negyvenes évek elején megjelent ifjúsági regényében, aki történetesen Bacsó édesanyja volt.
BOROS OSZKÁR
(BUDAPEST)
Cikkük szerzőjének nem tűnt föl az az apróság, hogy Bacsó Péter A tanú című filmjének kisnyilas szereplőjét – akivel a rendező elénekelteti az ominózus műdalt – miért Csetnekynek hívják. A név ez esetben véleményem szerint nem pusztán viselőjének osztályidegen származását hivatott jelölni. Aligha lehet véletlen, hogy Bacsó annak a történelmi családnak a nevére keresztelte ezt az egyébként ellenszenves alakot, akinek igen sok köze volt Krasznahorka várának felépüléséhez. Az Ákos nemzetségéből származó Csetnekiek őse, Szár Detre 1243-ban hatalmas Gömör vármegyei birtokokat kapott a nála a tatárjárás idején menedéket lelő IV. Béla királytól. Tőle származott aztán a Csetneki mellett a Bebek család is, amelynek tagjai 1300 táján részt vettek a krasznahorkai vár alapjainak lerakásában – közel 300 évvel az Andrássyak feltűnése előtt. A filmbéli jelenet ugyanakkor e történelmi áthallás ellenére sem „tökéletes”: az obligát tárogató helyett tangóharmonika kíséri Csetneky nótázását. Persze lehet, hogy a negyvenes évek végi kerthelyiségek világához már nem illett a kurucos fúvós hangszer.
SZABÓ BALÁZS
(BUDAPEST)
