Farkas Anett – zsindelyes
Makovecz. Ha bővebben kell jellemezni a Gombold újra – Divat a magyar című pályázat fődíjas tervét, akkor még a kupola mint forma, a furnér mint anyag, és a nemrégiben elhunyt építész szellemi öröksége juthat eszünkbe, mi másra utalna az angyalszárnyas modell a többi között? Farkas not-ready-to-wear, azaz nem utcai használatra szánt kollekciója a feladványt úgy oldotta meg, mint a magyar népmesékben a legkisebb fiú, aki mindent látott a háztetőről. A zsindely volt a tervező múzsája, a lekerekített, kompakt szoknyákat csúcsos ujjak vadítják, a faragott fejdíszek pedig királynői minőséggel gazdagítják a fás részeket.
Igéző – szilaj csikó
A lovas nép mítoszát nemcsak a Nemzeti alaptanterv és a Nemzeti Vágta igyekszik táplálni, hanem az Igéző nevű kreátorcsapat is. A Szilaj csikó nevű kollekciót felvonultató modellek egyesítették öltözetükben a lovat és a lovast, de a tulipán, a szív, az életfa motívumai is rákerültek a ruházatra, amelyet a modellek hosszú sörénye tett teljessé. Némi dobogás hiányzott csupán a gyalog galoppból, a fekete-piros, fekete-kék és fehér daliák és daliánék tarisznyájába beleképzelhettük a hamuban sült pogácsát, a mátkától odacsempészett szerelmes üzenetet, abrakot és kockacukrot.
Erdei Gergely – Charleston matyó
A húszas évek tervezője, Tüdős Klára és az orfeumos-urániás pesti éjszaka ihlette Erdei Gergely pályaművét. Az aranyflitteres matyó motívumos zeke a nyolcvanas évek táncdalfesztiválját azonban ugyanúgy idézi, mint az azonos anyagból készült nadrág a Casinóban „letündöklő” Sharon Stone-t. A tervező ötdarabos kollekcióval készült, a csilli-villi mellett a veszélyesen kurta mélykék szőrmini alól villan a hosszú láb, és a magyar nemzeti Coco Chanel is tiszteletét teszi a kifutón, állig begombolva, kis kerek gallérral.
Piroshka – I am in blue
Piroska köténykéje kék, kosárkája nincs, de legalább a zoknija piros. A kékfestő az alapkoncepció, a szűkre szabott nadrágokhoz bő esésű felsőrészek passzolnak, a miniruha felül buggyos, alul fodros. A rozsdabarna applikációk modernizálják a szuvenírboltokba száműzött kékfestőt, az egyik modell a vállán lifegő kincskereső kisködmönnel jeleníti meg a mesés extravaganciát. A tervező, Hegedűs Anna – saját szavaival – a „szisztematikusságtalanság és eklektika” érzetét akarta kelteni humorral fűszerezve, a kavalkádot azonban csak második látásra lehet kibogozni.
Pusztai Judit/Gál Barbara – busó
Sokácok a kifutón. Ezek a busók nem csupán meghúzták a lányok haját, egyenesen bekebelezték őket, a fekete-fehér mintás leggingsben és a magas sarkúban biztos nem tudtak idejében elfutni. A tervezőpáros három impozáns kreációt talált ki a divatpályázatra, a kétszínű öltözetekben újrahasznosított elemek, és a mohácsi télbúcsúztató pillanatait megörökítő nyomatok is megtalálhatók. A modellek fejét betakaró maszkok manapság minden nemzetközi divathét elengedhetetlen elemei, nem az arc, a textil a divat.