HVG, 2016. január 9.
Cikkükben Helen Adams Kellerről – akinek pár éve állították fel a szobrát a washingtoni Capitoliumon (képünkön) – azt írják, hogy másfél éves korában megsiketült, megnémult és megvakult, ennek ellenére sikeres íróvá vált, akit Mark Twain is roppantmód respektált. Nos, a hölgy valóban – fogyatékosságaitól függetlenül is – elismerésre méltó életutat futott be, de „csak” a siketséggel és a vaksággal kellett megküzdenie, ugyanis nem volt néma. Az is igaz viszont – valószínűleg a siketsége miatt –, hogy csak hangokat tudott képezni, s rendesen nem tudott megtanulni beszélni.
BÁNSZEGI RICHÁRD
(BUDAPEST)
