Europion: A többség szerint elfogadhatatlan Orbán fenyegetése, de komolytalan is

Nem találta el Orbán Viktor a közhangulatot, amikor megfenyegette a vagyonvisszaszerzési hivatal dolgozóit. A legtöbben elfogadhatatlannak érzik a volt kormányfő üzenetét, de nem gondolják úgy, hogy a hétvégi nekibuzdulásból lendületet venne a Fidesz.

Nem fogja elkerülni a felelősségre vonást aki a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatalhoz megy dolgozni – fenyegette meg Orbán Viktor az újonnan felálló szervezet dolgozóit. A volt miniszterelnök a Hír TV-nek adott interjújában beszélt arról vasárnap, hogy amikor majd a Fidesz „helyreállítja a jogállamot”, akkor „nyomon fogjuk őket követni, minden egyes embert, aki ott munkát vállal, nyilvánosságra hozzuk”.

Az ország többsége szerint elfogadhatatlan, amit Orbán mondott. A közvélemény-kutatás szerint, amelyet az Europion a HVG megbízásából készített, 50 százalék egyáltalán nem elfogadhatónak, további 9 százalék inkább nem elfogadhatónak érzi az üzenetet, amelyet a volt miniszterelnök az NVHH-nak küldött. Csupán 13 százalék gondolja ezt teljes mértékben rendben lévőnek, és 10 százalék inkább elfogadhatónak.

Az összhang még a saját táboron belül sem teljes. Azok közül, akik saját bevallásuk szerint idén áprilisban a Fideszre szavaztak, a legnagyobb kör (37 százalék) természetesen teljesen egyetért Orbán szavaival, de a második legnagyobb, 26 százalékos csoportjuk azt az opciót választotta, hogy „elfogadható is, meg nem is”.

De az összes megkérdezettnek csak a kisebbsége gondolja úgy, hogy a fenyegetés valós. 17 százalék mondta azt, hogy az érintetteknek mindenképpen aggódniuk kell, további 44 pedig azt, hogy csak akkor, ha a Fidesz újra hatalomra kerül – ám az is kiderült, hogy a nagy többség szerint a mostani hétvégi nagy visszatérési kísérlet után sem lett valószínűbb, hogy a Fidesz visszatérhetne a hatalomba.

A Fidesz mindent megtett, hogy lendületben lévő pártnak mutassa magát, a hétvégén Kötcsén adott Orbán iránymutatást a sajátjainak, majd utána a Hír TV-n a nagyobb nyilvánosságnak. De a megkérdezettek 45 százaléka úgy gondolja, hogy a Fidesz nem lesz képes lendületet venni a kötcsei nekirugaszkodásból, további 20 százalék pedig csak akkor lát reális esélyt a Fidesz felfelé indulására, ha a Tisza-kormány nagyot hibázna; eközben 14 százalék gondolja úgy, hogy most is lendületben van már a Fidesz a választási vereségből visszatérve. 13 százalékos az a csoport, akik szerint Orbán aktivizálódásával van esélye a Fidesznek nagyobb népszerűséget szerezni, a legkisebb, 8 százalékos kör pedig az, akik úgy gondolják, hogy az egykori egyeduralkodó pártnak akkor volna a legnagyobb esélye lendületet szerezni, ha Orbán Viktort félreállítanák.

„Amennyire felháborítónak és elfogadhatatlannak tartják a kormánypárti szavazók Orbán kiszólását, annyira kevéssé tartják ezt fenyegetőnek. Az áprilisban a Tiszára szavazók 85 százaléka szerint ugyanis teljes mértékben elfogadhatatlanok a volt kormányfő szavai (és további 6 százalék szerint inkább elfogadhatlanok), csak 6 százalék gondolja úgy, hogy az NVVH munkatársainak mindenképpen aggódniuk kellene, és a felük szerint akkor sem lenne min aggódniuk, ha esetleg a Fidesz visszatérne a hatalomba. Az ezekből az adatokból kirajzolódó Orbán-imázs – legalábbis a kormánypárti táborban – egyre inkább egy fogatlan tigrishez hasonlítható” – kommentálta a számokat Bojár Ábel, az Europion kutatási igazgatója.

A megkérdezettek többsége egyébként is úgy érzi, hogy Orbán üzenete nem volt előremutató. Mindössze 22 százalékos az a csoport, akik szerint teljes mértékben vagy inkább előre nézett a volt miniszterelnök a hétvégi üzenetével.

A módszertan
Az Europion 1800 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026. szeptember 15-én. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat – mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja – a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigálták. A korrekciós eljárásban különböző digitális tevékenységekre vonatkozó változókat és az áprilisi szavazat-visszaemlékezéseket is figyelembe vették. A becslések statisztikai hibahatárát ún. „bootstrapping” módszerrel tesztelték, ez alapján a fent bemutatott százalékos arányok legnagyobb lehetséges eltérése a teljes népességbeli arányuktól 2,5 százalék.
Hozzászólások