HVG, 2016. február 20.
A Kiscelli Múzeum raktárépítésének ügye jóval összetettebb, mint azt írásuk sugallja, amikor a tervezett beruházást összefüggésbe hozza a budai Várban megkezdett – a Budapesti Történeti Múzeumot (BTM) is érintő változásokkal. A Kiscelli Múzeum épületében működő gyűjtemények évtizedek óta helyhiánnyal küszködnek. A kastély belső tereinek jelenleg csak mintegy harmada látogatható, a többi – kényszerűen – raktárként és irodaként funkcionál. Ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetésére 2011-től több terv is született. A föld alatti raktárra (ami első lépése a rekonstrukciónak és előfeltétele a homlokzat és a műemléki belső terek felújításának) az intézmény 2014-ben meg is kapta az építési engedélyt, amivel pályázott a Norvég Alaphoz is. Ez tehát jóval megelőzte a budai Vár Hauszmann-tervbe foglalt rekonstrukciójának az elképzelését, amelynek során helyreállítanák az egykori Szent István-termet (képünkön). Utóbbi érinti a BTM Fővárosi Képtára egyik gyűjteményét, a metszettárat, illetve ennek kiállítóterét, ám ez mindösszesen 120 négyzetméter területet foglal el. A tervezett új raktár méreteiből is látható (2118 négyzetméter), hogy itt jóval többről van szó, mint a Várból átköltöző anyag elhelyezéséről. Egyrészt Budapest újkori emlékeinek és képzőművészeti gyűjteményének építünk korszerű raktárat, másrészt az épület alatti barlang bejárhatóvá tételével és ennek az új térhez kapcsolásával országos jelentőségű új kiállítótér és rendezvényközpont jön létre. Ahogy arról a Privát Nacionalizmus című kiállításunk látogatói is meggyőződhettek, modern, a kortárs diskurzusokba ágyazódó múzeumot szeretnénk létrehozni. Ahhoz, hogy ezt meg lehessen valósítani, korszerű raktárra, színvonalasan felújított műemlék épületre és nagyobb közönséget befogadni képes kiállítóterekre van szükség.
ROSTÁS PÉTER
A BTM FŐIGAZGATÓ-HELYETTESE, RÓKA ENIKŐ IGAZGATÓ, BTM FŐVÁROSI KÉPTÁR – KISCELLI MÚZEUM (BUDAPEST)
