Kifizetődő bepoloskázni a főnök irodáját – legalábbis ez következik abból, hogy a köztévék egyik legnagyobb beszállítója éppen az az üzletember és egyben tévés vezető, aki néhány éve aktívan részt vett a közmédia vezérigazgatójának lehallgatásában. Két, Vas Imréhez köthető cég, a WMA és a Popular Média az elmúlt években összesen 2,1 milliárd forintért gyártott műsorokat a közszolgálati tévéknek. Vas Imre 2016-ban bevallottan lehallgatta a közmédia akkori vezérigazgatóját, Vaszily Miklóst. Azt állította,
„magasabb célok érdekében”
működött közre egy olyan akcióban, amelyben őt magát, a vezérigazgatót és annak helyettesét is megfigyelték. Az ügyészség azonban nagyvonalúan félrenézett, mondván, a megfigyelés nem magánterületen történt, és így Vas jogi számonkérés nélkül úszta meg a bepoloskázást. Ráadásul utóbb még Vaszily nevezte ki őt az Új Média és Teletext Kft. élére, amelyet egészen idén januári megszűnéséig vezetett. Igaz, közben a lehallgatott Vaszily is felfelé bukott: a Mészáros–Vida-féle médiabirodalom ékkövéhez, a TV2-höz került, egyenesen az igazgatóság elnöki pozíciójába.
Hasonlóan szolgálatkész vállalkozókon keresztül irdatlan pénzek folytak át a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapon (MTVA) az Orbán-kormány 2010-es hivatalba kerülése óta, miközben tévéműsorai a kereskedelmi adók átlagos nézettségének a felét sem érik el, költéseiből pedig a kormányhoz közel álló produkciós cégek gazdagodnak.
A politikai haszon azonban egyértelmű: a legnézettebb sportműsorokba és a leghallgatottabb rádiós zeneszámok közé is becsempészett propagandaszövegek a legkülönbözőbb korosztályok tudatába ivódnak be. A Hírek egy percben a felvillanó reklámimpulzusokhoz hasonló hatást ér el, hiszen tudatos figyelem híján is sulykolja a nézőbe az üzeneteket. Legutóbb például a dél-koreai úszó-vb magyar sztárjai közé türemkedtek be a kormányzati üzenetek, a Fidesz tusványosi ideológiai tételeitől kezdve az adócsökkentő intézkedések méltatásán keresztül – természetesen – a migránsveszélyig.
Az MTVA-hoz összesen hét tévécsatorna (M1, M2, a ma már csak online elérhető M3, M4, M5, Duna, Duna World), hat rádió (Kossuth, Petőfi, Bartók, Dankó, Nemzetiségi, Parlamenti) és több honlap tartozik (mediaklikk.hu, m4sport.hu, hirado.hu), valamint az MTI, amely ingyenesen szállítja a híreket más médiumoknak. A tematika széles körű: a propaganda mellett sport-, szórakoztató és kulturális műsorok, beszélgetések, mesék, valamint sorozatok és filmek is szerepelnek a kínálatban. Mindez 2011 óta csaknem 720 milliárd forintba került. Ez azt jelenti, hogy évente átlagosan minden huszonötödik adóforintunkat a közmédiára fizetjük be a jövedelmünk után.
A közmédia székháza. Átvágó képek
AFP / Kisbenedek Attila
Mivel szerettük volna megtudni, hogy ki és mennyiért állítja elő a csatornákon futó műsorokat, elővettük az MTVA 5 millió forint feletti szerződéseinek listáját, hogy összesítsük az adatokat. Ez viszont – talán nem véletlenül – a lehetetlenség kategóriáját súrolta, mivel az MTVA képformátumban töltötte fel az összesen 135 oldalnyi lajstromot. Hogy ezt a problémát kiküszöböljük, különböző programok segítségével kereshető adatbázist készítettünk a 2400 szerződésből – amit a hvg.hu felületén böngészni is lehet. Kiderült azonban, hogy a dokumentumcsomagból csak az elköltött pénz kisebb része, mintegy 190 milliárd forint sorsát követhetjük nyomon. Több száz milliárd forint holléte tehát homályba vész, noha az üvegzsebtörvény ezt határozottan tiltja. Ettől függetlenül a 190 milliárd forint elszámolása is tartogatott érdekességeket.
Habony Árpád nem hivatalosan és ingyen osztogatja jótanácsait Orbán Viktornak, családi és üzleti körei azonban stabilan a legfőbb haszonélvezői annak a gépezetnek, amelyet a tömegek befolyásolására alkotott. A köztévé legnagyobb beszállítója az Apropó Média és a Summa Produkció Kft. párosa, e két céggel az elmúlt években összesen csaknem 9 milliárd forintra szerződött az MTVA. A műsorgyártók irigylésre méltóan jól kerestek a megbízásokkal.
Az Apropó Média több mint félmilliárd forint profitot termelt 2012-es alapítása óta, a Summa további 178 millió forintot. A cégek egyik alapítója Halkó Gabriella, aki több szálon is kötődik a nem hivatalos miniszterelnöki főtanácsadóhoz. Neve először a Marslakók című MTVA-s sorozat kapcsán merült fel: azt is Halkóék gyártották. A sorozat akkora bukás volt, hogy a köztévé végül idő előtt lefújta a folytatást.
Halkó akkoriban Jáksó László élettársa volt, később azonban kiderült, hogy a NER-hez is kötődik, nem is akárhogyan. 2008-tól kezdve közösen vezette Habony Árpád testvérével, Máriával a Brand Lab nevű, üzletviteli tanácsadással foglalkozó céget. Innen és másik cégéből, a Press and Belt Kft.-ből Habony Árpádnak is volt jövedelme. Ez úgy derült ki, hogy valaki vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett Habony ellen. Kettejük története egy pest-belvárosi lakásban is összeért, ahol korábban gyakran látták megfordulni a nem hivatalos miniszterelnöki főtanácsadót. A kapucsengőn a Halkó Gabriella név szerepelt. Bár Halkó tagadta, hogy ő lenne Habony „szállásadója”, később kiderült, hogy valamiféle kapcsolat mégiscsak van közöttük. Egyrészt az ingatlant Habony volt anyósa bérli, másrészt Halkó másik cége, a Brand Lab Kft. ugyanide kért és kapott kölcsön képeket a Szépművészeti Múzeumtól.
Halkó – akárcsak a NER-hez köthető legtöbb szereplő – kevés interjút ad, hacsak nem a lakájmédiának. A Ripostban 2016 elején jelent meg vele egy hosszabb beszélgetés annak apropóján, hogy őt nevezték ki a TV2 gazdasági és stratégiai vezetőjévé. Az interjúból kiderül: Halkó egykor újságíró volt, és TV2-s pozíciója mellett szakmai tanácsadóként segíti két volt cége új vezetésének munkáját, „amíg ők ezt szükségesnek tartják”. Papíron ugyanis kiszállt mindkét társaságból, miután kinevezték a kereskedelmi tévéhez, és a vállalkozásokat üzlettársának, Blázy Andrásnak adta át.
Fazekas István
Az Apropó Média és a Summa Kft. gyártja, illetve gyártotta egyebek között a Ridikül című női beszélgetős műsort, a Jó ebédhez szól a nótát, a Summa című gazdasági műsort, illetve az eurovíziós dalfesztivál előválogatóját, A Dalt és a Maradj talpon! című vetélkedőt. Ez utóbbi két produkciót a Simicska Lajos köréhez sorolt Hung-Istertől vették át, miután az oligarcha összeveszett Orbán Viktorral. Ezek közül 2018-ban egy sem tudott beférkőzni a legnézettebb tévéműsorok közé, de még a közszolgálati tévék legnézettebb produkciói között is csak egy árválkodik, A Dal. Ez utóbbi show-ra eddig 600 millió forintot költött az MTVA, tavaly februári döntőjét 486 ezren nézték meg. A Ridikül 2018-ban 766 millió forintba került.
A Halkó–Habony-körhöz sorolják a bennfentesek a HD TV Hírstúdió Kft.-t is, bár papíron ennek semmi nyoma. A cég tulajdonosa Kiss Ferenc és Kiss János Géza, mindketten lepukkant lakótelepi épületeket neveznek meg lakóhelyükként. A HD TV 2011 és 2019 között 2,3 milliárd forinthoz jutott az MTVA-tól. Ennyit költött a közmédia az Ön is tudja című vetélkedőre (2018-ban a legnézettebb adását 52 ezren látták az M5-ön), a Történelem és magyar mindenkinek című oktatási műsorra, a Hangvilla, az Esti kérdés, valamint a Miért?, illetve az OJD – Irodalom és könyv 26 percben című műsorra. Ezek közül egyik sem lett közönségsiker, még a közszolgálati csatornák versenyében sem.
Kálomista Gábor és a közmédia kapcsolata több évtizedes múltra tekint vissza, de a közönségfilmek gyártásában amúgy sikeres producer Orbán mellett is megdolgozott azért, hogy a résztulajdonában lévő Megafilm Service az MTVA kedvence maradhasson. Kálomistát a Duna Televízióba Sára Sándor fia, Balázs vitte be 1993-ban, 29 éves korában. Sofőrként kezdte, majd egészen a gyártásvezetői posztig jutott. Ezután megalakította a Megafilmet, nem sokkal később pedig már Tímár Péter rendezővel dolgozott élete első nagyjátékfilmjén, a Zimmer Ferin. Kálomistát már az előző rendszer is bőkezűen támogatta, a Magyar Nemzeti Filmalap elődjétől, a Magyar Mozgókép Alapítványtól kapott pénzeket felesége cégével, a HungariCommal együtt. Ebből az időszakból olyan mozik fűződnek Kálomista nevéhez, mint a Valami Amerika és a Csak szex és más semmi.
A kormányváltás után a Megafilm Service az MTVA egyik legnagyobb beszállítójává vált, Kálomista felesége pedig vezető állást kapott a közmédiánál. A producer lett emellett a Thália Színház menedzserigazgatója és a Nemzeti Kulturális Alap fesztiválkollégiumának vezetője is. A kiemelt státusért azonban feltétlen és folyton igazolt lojalitást várnak: Kálomista állandó díszlete Orbán Viktor fellépéseinek. A filmes szakember befolyását jól jelzi, hogy sokan azt gondolták, Andy Vajna halála után ő kapja meg a Filmalap vezetését (végül nem így történt). A Megafilm 2011 óta csaknem 7 milliárd forintra szerződött az MTVA-val – és ugyanebben az időszakban több mint 600 milliós profitot termelt. Főként sorozatokat gyárt a közmédiának, ők készítették egyebek között a Munkaügyek, a Hacktion, a Fapad, a Tóth János vagy a Csak színház és más semmi című sorozatot. Utóbbit, amelyre 2015 óta 1,4 milliárd forintot szántak, tavaly átlagosan 171 ezren nézték. A Tóth János című sorozat három évada 2 milliárd forintba került, ezzel a befektetéssel tavaly átlagosan 53 ezres nézettséget tudott produkálni.
Kálomista Gábor és Liszkay Gábor a miniszterelnök évértékelőjén. Ja, de unom a politikát
Túry Gergely
A producer érdekköréhez tartozik a TV Com nevű vállalat is. A cég tulajdonosa a Kálomistához hasonlóan Révfülöpön élő Németh Gyula, aki Kálomista (immár volt) feleségének, Süle Zsuzsannának üzleti partnereként vett részt a HungariComban. A TV Com gyártja a Balatoni nyár című műsort, amely évi 200–300 millió forintba kerül (2015 óta 1,3 milliárd ment el rá), cserébe tavaly átlagosan 34 ezres nézettséget hozott. Korábban makacsul tartotta magát a pletyka, hogy a műsorhoz Kálomistától bérlik a helyiségeket Révfülöpön, ezt azonban semmivel sem lehetett igazolni. Az MTVA-s kontraktusok listájából ugyanakkor kiderül: a műsor szerződött partnere a Lumaca Kft. volt, az MTVA 2012-ben és 2014-ben összesen 72 millió forint értékben kötött bérleti szerződést a céggel. A gyártások évében valóban semmi köze nem volt Kálomistának a vállalathoz, az idén viszont résztulajdonos lett benne.
A közmédia legnagyobb műsorgyártó partnerei közé tartozik a Show & Game Produkciós Kft. (ma már Zrt.) is, amellyel az MTVA 2011 óta 3,6 milliárd forintnyi szerződést kötött. Ez a cég készíti egyebek között a Honfoglaló című műsort, amelyre 2017 novemberétől 2019 májusáig csaknem 1,3 milliárd forint ment el.
A produkció 2018-ban még a saját csatornáján sem került be a 40 legnézettebb közé. A cég egyik tulajdonosa Závodszky Zoltán, ő volt egyébként az egyetlen, aki reagált a HVG megkeresésére a közmédiás üzletekkel kapcsolatban. Závodszky amellett érvelt, hogy a kiragadott árak nem pontosan jelzik a produkciók valódi értékét. Mint mondta, a számok mögött esetenként százas nagyságrendben foglalkoztatnak kollégákat, akiknek bért kell fizetni, eszközöket, stúdiókat bérelnek, díszletet építenek és jelmezeket varrnak. Példaként a Csináljuk a fesztivált! című műsort hozta fel, mondván: ha valaki összeszámlálná, hányszor játszották le a zeneszámait, és azzal vetné össze a gyártási költségeket, kiderülne, hogy a valaha létező legolcsóbb szórakoztató műsort állították elő. A producer úgy gondolja, nem lehet minden műsort csak az ára alapján elemezni.
„A Dunán futó Honfoglaló – mely a népszerű internetes játékból saját televíziós fejlesztésünk – a kereskedelmi csatornák hasonló műsoraira költött pénznek kevesebb mint a feléből készül”
– mondta. Viszont csak a Dunán kapott megjelenési lehetőséget egy hazai fejlesztésű, tisztán tudásalapú vetélkedő, ami zömében a magyar kultúrából és történelemből meríti a kérdéseit, és amelynek a licencét már sikerült külföldön is értékesíteni – ecsetelte produktumának előnyeit. „Nos, az ilyeneket nehéz beárazni” – tette hozzá. A Show & Game mindenesetre jórészt a kormány gigantikus médiaköltéseinek köszönheti, hogy 2011 –2018 között 366 millió forint profitot termelt ki.
Közvetítőállás a magyar szurkolótábornál. Lőttek a bevételnek
Túry Gergely
A kiemelt partnerek közé tartozik Fábry Sándor cége, a Trisó Produkció Kft. is. A Fábry Show-ra eddig 2,6 milliárd forint ment el (ebből az idén 304 millió forint), maga a cég pedig, illetve rajta keresztül a Fidesz szekerét lelkesen toló humorista 260 milliós tiszta haszonhoz jutott 2011 óta. A Fábry-show tavaly a Duna TV-n az esti főműsoridőben 143 ezer fős nézettséget és 3,6 százalékos közönségarányt ért el.
Ennél jóval többen szokták nézni Borbás Marcsi műsorát, a Gasztroangyalt, amely a Duna TV egyik legfontosabb csalija: tavaly átlagosan 301 ezer fős nézettséget és a teljes népesség körében 10,7 százalékos közönségarányt ért el. Borbás Marcsi érdekeltségével, a Stratcomm Kft.-vel összesen 1,2 milliárd forintnyi szerződése van az MTVA-nak. A Gasztroangyal mellett ez a cég gyártja a közmédiának a Négy szellem című magazinműsort, Az ég, a föld, a férfi és a nő című produkciót, valamint az Új idők új dalai című alkotást is. A jól fialó megbízásokért hálásnak tűnik a celeb. Tavaly a Stratcomm adta ki az Orbán Viktor szellemi hátországának tekinthető konzervatív értelmiségiek kötetét, a keresztény erkölcsiséget taglaló, Újra néven nevezzük című könyvet.
Bár a Magyar Labdarúgó-szövetséggel csak négy szerződést kötött az MTVA a tárgyalt időszakban, azok összértéke meghaladja a 30 milliárd forintot. Mondhatni, a köztévé ekkora összeggel „dotálja” az MLSZ és azon keresztül a hazai foci működését. Mind a négy szerződés az MLSZ által szervezett bajnoki focimeccsek közvetítési jogára vonatkozik, amiért a kontraktus szerint összesen 32,5 milliárd forintot fizet az MTVA. Az utolsó szerződés a 2016–2021-es évadokra szól, ez önmagában kis híján 19 milliárd forintos költséget jelentett. Jó sok pénzbe kerültek, illetve kerülnek az UEFA-hoz köthető fociközvetítések is, köztük a Bajnokok Ligája, ezek felhasználási joga mintegy 15 milliárd forintot emészt fel, a Forma–1 jogai pedig csaknem 14 milliárd forintot.
A külföldi szerződések azonban, bár milliárdokat visznek el, nézettséget is hoznak. A Bajnokok Ligája egyes mérkőzései, valamint a Forma–1 például az idén rendre a legnézettebb húsz műsor között voltak a reklámköltések szempontjából legfontosabb, de a politikai szavazatok szempontjából is lényeges, 18–49 éves korosztályban. Ez ugyanakkor nem mondható el a magyar meccsekről, vagyis ezekben az esetekben is lyukas vödörbe öntik az adóforintokat a focirajongó Orbán és társai.
