Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Finoman szólva nem indultak jól a 2020-as évek. Alig csillapodott – igaz, nem tűnt el teljesen – a koronavírus-járvány, máris jött az orosz-ukrán háború. Pedig 2022-őt tavaly még úgy harangozták be, mint amely az ESG (azaz az Environment, Social, Governance – környezetvédelmi, társadalmi és irányítási szempontból fenntartható fejlődés) éve lesz. Hát nem az lett, ezt a titulust sajnos elvitte a háború.
Amely a harcoló felek emberéleteket követelő következményei mellett az egész világra kiható súlyos hatásokkal járt. Nevezetesen: a már a harci cselekmények előtt is felfelé araszoló energiaárak az egekbe szöktek, amit a többszörösére ugrott gáz- és áramárak formájában már idehaza is kezdünk érezni.
Ilyen körülmények között, valljuk meg, nem könnyű az ESG-szempontokat érvényesíteni. Ami azért is fájó, mert egy tavaly nyáron napvilágot látott felmérés kimutatta, hogy a Covidnak a sok rossz mellett az egyik jótékony hatása – a digitalizáció mellett – például éppen az volt, hogy a jegybankok, az állami vagyonalapok és az állami nyugdíjalapok körében még erősebbé vált az ESG-szemlélet, ami nemcsak a befektetési stratégiájukban volt tetten érhető, hanem abban is, hogy a vállalatokat ösztönözték arra, álljanak át a fenntartható működésre.
Ebbe rondított bele a háború, az energetikai piac jelenlegi negatív hatásain keresztül, ami kétségtelenül megnehezíti azt, hogy a cégek megfeleljenek az ESG által támasztott követelményeknek. Most láthatják visszaigazolva lépéseik helyességét azok a munkaadók, akik a fenntarthatósági törekvéseikben már megtették az első lépéseket, fejlesztettek, és egyfajta önképző pályára állították át a szervezetüket.
A cikk teljes szövegét Adózóna.hu oldalunkon itt olvashatja el.
