A magyar lakosság 10-12 százaléka az átlagnál jobban megsínyli a telet. Amikor ritka vendég a napfény, a szervezetben megfogyatkozik a szerotonin- és megnő a melatoninszint, ami befolyásolja a kedélyállapotot: fáradékonyság, kedvetlenség, nyugtalanság, ingerlékenység vagy éppen érdektelenség jelentkezhet. Ez a tünetegyüttes ugyan hasonló a klinikai depresszió szimptómáihoz, a különbség mégis óriási: a „téli depressziós” ember a kellemetlen tünetek ellenére is képes ellátni mindennapi feladatait, és nem ragad benne a szezonális mélabúban.
Több a búskomorságnál
Nem árt leszögezni: a primer (másképpen major) depresszió jóval több átmeneti hangulatzavarnál – betegség, amely gyógyszeres kezelést igényel. A felnőtt lakosság közel 25 százaléka átesik élete folyamán legalább egy depressziós epizódon. Az ismétlődő vagy krónikusan zajló depressziók előfordulási aránya is 10 %. Nem lehet biztos állításokkal körülírni kifejlődésének okait, de biztosan szerepet játszanak benne örökletes adottságok, amikhez egyénenként változó társadalmi, élethelyzetbeli és pszichés tényezők járulnak.
Ilyen például a tartós stressz, a szorongás, az illető számára kezelhetetlen társadalmi kihívások és biológiai változások. Ha ezek mellé még egészségtelen életmód is társul – például mozgás és alváshiány –, valamint helytelen táplálkozás, az még fokozza a kockázatot. Nem az a baj, ha valaki terheli magát – állítja Dr. Belső Nóra, pszichiáter –, hanem az, ha ez nincs egyensúlyban a pihenéssel.
Önmagában ez sem egyértelmű út a depresszióhoz, de hosszú távon kiváltó tényező lehet. Fontos tapasztalat, hogy az emberek nem egyformán fogékonyak a depresszióra. Aki már kora gyermekkorától sokszor élt át helyzeteket, melyekben a tehetetlenség volt az alapélménye, az később sokkal hajlamosabb lesz idő előtt feladni a küzdelmet és depresszióssá válni olyan körülmények hatására is, melyekkel mások meg tudnak küzdeni. A „tanult tehetetlenség” olyan negatív gondolkodási sémákban érhető tetten, amelyeket pesszimizmusnak szoktunk nevezni.
Az utóbbi 50 évben egyre több a depressziós beteg, ezért a depressziós állapot tünetegyüttesét is egyre pontosabban körülírták, kiemelve, hogy a depresszió jóval több rossz közérzetnél, elkeseredésnél. Azonban a depresszió enyhe, középsúlyos állapotaira is érdemes fokozottan odafigyelni, és megelőzni a tünetek komolyabbra fordulását.
Stressz, elvárások és szerepkonfliktus állhat a háttérben
A munkahelyi, családi, életkori kihívások jelentette „természetes” stresszt jelentősen fokozza a fogyasztói társadalom elvárásáradata. Eleinte inkább a nőkre nehezedett nagy nyomás, de manapság már a legtöbb férfinak is föl van adva a lecke: legyen jó munkaerő, sikeres a szakmájában, jó az ágyban, megértő társ és gondos apa. Nem csoda, hogy sok férfi menekül a kötöttségek elől, a családosok, különösen a sikeres férfiak jó részénél pedig kimutatható a státuszszindróma: a szorongás attól, hogy mindent elveszíthet. A stressz és a szorongás pedig keltetője a depressziónak.
A nőknek sem könnyebb, akik a férfiakhoz hasonlóan társadalmi szerepeiken keresztül élik a mindennapjaikat – hangsúlyozza Belső Nóra pszichiáter. – Ezek közül néhány hagyományos és viszonylag állandó, mások viszont változó szerepek, amelyek nem mindig elfogadhatóak egy nő számára. Ebből számos, úgynevezett szerepkonfliktus eredeztethető. A társadalmi nyomásra a biológiai folyamatok is rásegítenek: régóta ismert tény, hogy a hormonális változásokkal együtt járó életszakaszok (menzesz előtt, szülés után, változókor) idején fokozottabb a depresszió megjelenésének veszélye.
Ez részben magyarázza, amit számos országban végzett epidemiológiai vizsgálatok kimutattak, hogy a depresszió előfordulási aránya kétszer gyakoribb a fogamzóképes korú nőknél, mint a férfiaknál. A változókor pedig még inkább veszélyeztetettséget jelent. Ilyenkor pszichésen is sérülékeny a nő, de ez az állapot még nem jelent depressziós betegséget a pszichiáter szerint. Noha a depressziós hangulat megjelenhet, mint tünet, számos klinikai vizsgálat azt támasztja alá, hogy a menopauza önmagában nem okoz major depressziót.
A férfiak esetében sem ismeretlenek a változókor panaszai. Az ő andropauzájuk hosszabb ideig elnyúlik, a férfi nemi hormonok fokozatos csökkenése markáns és komplex változásokat okoz a szervezetükben. A férfi depresszió előfordulási gyakorisága a kor előrehaladtával folyamatosan emelkedik, de tüneteik inkább fizikális, mint hangulati természetűek. (Ajánlott olvasmány: Belső Nóra: Depresszió – Betegség vagy úri huncutság? Jaffa Kiadó, 2013)
Hogyan előzzük meg és kezeljük az enyhébb tüneteket?
A depresszió igazi veszélye abban áll, hogy átszövi a gondolkodásmódot, torzítja az ítélőképességet. A depressziós beteg újból szeretne örömöt átélni, bízni önmagában, megélni a szeretetet, jól teljesíteni a munkában – mert éppen ezekre képtelen. A gyógyulásban a hit mindig nagyon fontos, hangsúlyozza Belső Nóra. Ha a depressziósnak azt ígérik, hogy visszakapja a korábbi életét, csak hinnie kell, akkor hisz: módszerben, gyógyszerben, látóban, táltosban, mesterben, terapeutában vagy az orvosban. Ezzel jól lehet dolgozni, de vissza is lehet élni.
A kiút során hasznos lehet a jó baráti környezet, a beszélgetések, amelyek során le lehet vezetni a feszültséget, megosztani az érzéseket, esetleg mintát venni a pozitív gondolkodás módjairól.
Megelőzésre, illetve regenerálódáshoz jó szolgálatot tehetnek egyes gyógynövény-készítmények, illetve az idegrendszer hatékony működését segítő étrend-kiegészítők. Ilyen például az Omega-3, amely bizonyítottan jótékony az idegi működések tekintetében és a szív- és érrendszeri betegségekre is előnyösen hat. Egyes gyógynövények, például az orbáncfű hasznos lehet a stressz okozta hangulatzavarok esetén, a citromfű pedig enyhe nyugtató hatású. A panaszok súlyosságától függően biológiai, pszichológiai terápiák, fény- és hidegterápia, életmódbeli változások, és gyógyszeres kezelés jelentik még a megoldást. Fontos, hogy szakemberre bízzuk a betegség felismerését és a kezelés lehetőségeinek felvázolását!
A valódi depressziós beteget nem érdekli a hobbija – a gyógyulás jele, ha ismét foglalkozik vele. Megelőzésképpen viszont nagyszerű lehet egy állandó feszültségoldó szabadidős tevékenység.
Az egyik legjobb antidepresszáns, nyugtató és motiváló egyveleg a testedzés. Ha valaki rendszeresen sportol, az olyan, mintha egy hatékony koktélt kortyolgatna, mellékhatások nélkül. Aki ezt nem tudja megtenni, azért ne essen depresszióba, de legalább tűzze föl a „majd egyszer teljesítendő” újévi fogadalmak listájára.
A Remotiv extra enyhe depressziós tünetek – lehangolt lelkiállapot, hangulati labilitás, belső nyugtalanság, feszültség, stressz – és az ezekhez társuló alvási nehézségek kezelésére javasolt. Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer, ami képes javítani a hangulatot, fokozza a motivációt és mérsékli az enyhe depresszió további tüneteit.
Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer
www.remotiv.hu