Nem minden a pénz, ha fűtésről vagy hűtésről van szó
A modern energetikai fejlesztések és a fenntarthatóság korában az építkezés vagy felújítás előtt már nem csak az anyagi lehetőségek határozzák meg azt, hogy milyen típusú ingatlant tervez(tet) magának az ember.
Az építőipar az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág, amelyben az évről évre megjelenő új technológiák fejlesztésénél egyre jelentősebb szempont lett a környezettudatosság, és az ilyen típusú megoldásokra állami támogatás is igényelhető. Fontosabbá válnak a tudatosan megválasztott alapanyagok, a költségoptimalizáló szigetelés, az energiahatékony működés, valamint a saját szükségletek fedezésére megtermelt energia is.
A fenntartható lakhatás a gyakorlatban úgy használja fel az erőforrásokat és az energiát, hogy azzal csak minimálisan terhelje a környezetet. A modern hőszabályozással például a hagyományos fűtésrendszerekhez képest jóval fenntarthatóbbá lehet tenni egy otthont. Például a korszerű hőszivattyús hőtermelő rendszerek a föld, a talajvíz és a levegő energiáját hasznosítva nyújtanak környezetkímélő megoldást. Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a melegvizes fűtőrendszerek esetében minimálisra csökkentsék a hőveszteséget, hiszen ezzel nagyban javítható a hatékonyság. A levegő melegítését szolgáló radiátoros megoldás helyett, eredményesebb lehet a fal- vagy padlófűtés kiépítése, amely az előző megoldáshoz hasonlítva sokkal kellemesebb hőérzetet biztosít és természetesen energiatudatosabb is.
Egy 2021-es májusi felmérés szerint a környezetkímélő energetikai megoldások közül egyértelműen a napelem (91 százalék), a korszerű hőszigetelés (87 százalék) és a napkollektor (79 százalék) ismertsége a legmagasabb, de a hőszivattyú (56 százalék), az inverteres klíma (42 százalék) és az okostégla (36 százalék) is a népszerű technológiák közé tartoznak.
A fent említett megoldások széleskörű ismertsége már csak azért is fontos, mert számos szigorú előírásnak kell megfelelni egy-egy tervezés, illetve kivitelezés során, amiket az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet határoz meg.
Legalább BB energetikai besorolást kell elérni
Minden új építésű épületnek el kell érnie legalább a BB energiaosztályt. Ennek az energetikai minősítésnek a hivatalos megnevezése a "Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő". Ahogy a név mutatja, a BB osztályt teljesítő épületek megfelelnek a jogszabályban megfogalmazott követelménynek. Természetesen ettől jobb besorolás is elérhető, az AA++, AA+, AA kategóriák is ugyanúgy megfelelnek a rendeletnek.
Azoknak az épületeknek, amelyek 2022. június 30-a után szereznek használatbavételi engedélyt, kötelezően teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényű épületek energiahatékonysági előírásait. A követelménynek történő megfelelést az ingatlanra készült energetikai tanúsítványban elért legalább BB minősítés igazolja – írja az Országos Tanúsító Központ. Az előírás az új építésű házakon kívül a már meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű. Az energetikai tanúsítvány beszerzése az építtető feladata, a használatbavétel tudomásulvételének kérelmezésével egyidejűleg.
Az új épületek maximális energiafogyasztása 100 KWh/m²/a lehet
A közel nulla energiaigény követelményszintje az új épületek teljes energiafogyasztását is maximalizálja. Ennek kiszámítását az építész tervező vagy a bevont energetikus tudja elvégezni. Az összesített energetikai jellemző egy mérnöki szakkifejezés, amely az épület egy négyzetméter alapterületére jutó, egy évi energiafogyasztását mutatja meg. Ez az érték számításba veszi az épületgépészeti berendezések hatásfokát, a szabályzást, a felhasznált energiahordozókat. Megengedett számértéke legfeljebb 100 KWh/m²/a [Kilowattóra-per-négyzetméter-per-év] lehet. Minél kisebb ez a szám, annál gazdaságosabb az építmény.
Az építésügyi szabályok az új épület egészére vonatkozóan is megfogalmaznak energiahatékonysági elvárásokat a fajlagos hőveszteségtényező követelményértékének formájában. Ez az épület egészét vizsgálja meg az alapján, hogy egy légköbméter épülettérfogatra mennyi hőveszteség jut. A számértéket az energetikai tanúsítás során egy képlettel számolja ki az energetikus mérnök, figyelembe véve a fűtött légtérfogatot, a lehűlő felületek jellemzőit és az épület tájolását (benapozottságát) is.
Energiahordozók: 25 százalékban kötelezően megújuló forrásból
A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat, például azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel valósul-e meg a fűtés. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. Amennyiben a megújuló energiaforrásból származó energia nincs felhasználva az ingatlanban, a követelményszint nem teljesül, a BB minősítés nem adható ki a használatbavételkor végzett energetikai tanúsítás során. Az alábbi megújuló energiahordozók vehetők figyelembe ehhez: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet; nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve bizonyos speciális esetekben a távhő is.
Az AA osztályú épületekben a fűtési és hűtési rendszereknek minden helyiséghez, illetve a funkciójukban összeegyeztethető helyiségek zónáihoz saját szabályozó kör van rendelve elektronikus fali érzékelőkkel és/vagy vezérlőkkel – az ilyen vagy ennél jobb besorolás eléréséhez ezek a szabályozók kötelezőek. A feltételek teljesüléséhez a hőtermelő berendezések időjárásfüggő szabályzása is megoldott kell hogy legyen.
Az egyik modern megoldás a hőszivattyú, amely fűtésre, hűtésre és melegvíz előállítására is használható. A rendszer hőt von el a környezetéből, a kompresszor segítségével pedig magasabb energiaszintre emeli azt – a befektetett villamos energia akár 3-5-szörösét kapjuk vissza hőenergiában. Ezáltal a fosszilis tüzelőanyagoknál sokkal nagyobb hatásfokkal, károsanyag-kibocsátás nélkül üzemel a berendezés. Azon túl, hogy az egyik leggazdaságosabb fűtési és hűtési megoldás – különösen napelemmel párosítva –, környezettudatosság szempontjából is az egyik legjobb választás fűtés és használati melegvíz előállításához, mert kifejezetten energiatakarékos.
Működési elvét tekintve a hőszivattyú megegyezik a hűtőszekrényével – írta az EasyKit. A szerkezet többféle közegben lévő energiát is képes hasznosítani, ez lehet föld, talajvíz vagy levegő. Az üzemeltetéshez szükséges elektromos energia előállítása ezektől függetlenül környezetkímélő módon, károsanyag-kibocsátás nélkül is történhet, például napelemek segítségével. A fűtéshez szükséges melegvíz vagy meleg levegő előállítására alacsony környezeti hőmérséklet (akár -20°C) esetén is képes a hőszivattyú, így a magyarországi hőmérsékleti viszonyok között is kiválóan teljesít.
Az új MAGIS HERCULES PRO egy szplit, vagyis osztott rendszerű hőszivattyúból és egy beltéri, álló hőközpontból áll, amely egyesíti a kategória legnagyobb HMV tárolóját és egy fűtési puffertartályt az elvárható legjobb hatékonysággal – ami még a hideg téli napokon is remekül teljesít. A termékcsalád a "minden az egyben" megoldást nyújtja, mivel a padlón álló beltéri egység az összes olyan komponenst tartalmazza, amely a többzónás fűtési és hűtési rendszerek, valamint a használati melegvíz ellátásához szükséges. A fűtési puffertartály – amely elengedhetetlen a hőszivattyú megfelelő működéséhez – az egyszerűbb telepíthetőség érdekében alapfelszereltség, így a telepítés költségei optimalizálhatóak. A MAGIS HERCULES PRO ideális megoldás olyan új otthonok számára is, ahol a cél a nulla energiamérleg (kiváló hőszigeteléssel és napelemes rendszerrel kiegészítve). Azoknak is remek, akik csökkenteni szeretnék a veszteségeket, energiát takarítanának meg és az európai szabványok követelményeinek megfelelően, amennyire csak lehetséges, csökkenteni akarják a károsanyag-kibocsátásukat.
A tartalom az Immergas Hungária Kft. támogatásával a HVG BrandLab produkciójában készült, létrehozásában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
