Folyóvizeink védelme a jövőnk szemponjából kulcsfontosságú
Hogyan lehet közelebb hozni folyóink gazdag élővilágát az emberekhez? Többek között ez a vezérfonala a WWF Magyarország részvételével futó projektnek, amely egy egyedülálló bioszféra-rezervátumban zajlik, öt országon és három folyón átívelve.
Bár folyóinkat rendre kizsigereljük, az emberi beavatkozások ellenére bámulatos biológiai sokféleségnek és egyedi, természetes élőhelyeknek nyújtanak otthont. Folyóink mentén értékes ártéri erdők, szigetek, kavics- és homokzátonyok, mellék- és holtágak találhatók, amelyek védendő természeti és kulturális gazdagsága széles körben megismertetve válik igazán értékké, helyi sajátossággá. Ebben a szellemben jött létre éppen egy évvel ezelőtt öt ország részvételével Európa egyik legnagyobb összefüggő természeti területe, a Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum. Ez a világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma, amely Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti egységeit öleli fel. A terület óriási: 943 ezer hektárnyi, a három folyó pedig összesen 700 kilométer hosszan folyik át rajta.
A Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum megalakulását több mint tízéves előkészítő munka előzte meg. Az öt érintett ország környezetvédelmi miniszterei 2011 márciusában, az Európai Unió magyar elnöksége alatt közös nyilatkozatban kötelezték el magukat az ötoldalú bioszféra-rezervátum létrehozása mellett. Első lépésként 2012-ben létrejött Magyarország és Horvátország részvételével a Mura–Dráva–Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátum, amely hazánk hatodik bioszféra-rezervátuma lett, és egyben az első határon átnyúló.
Az egyetlen ötoldalú bioszféra-rezervátum
Jelenleg összesen 714 bioszféra-rezervátum létezik 129 országban; a határon átnyúlók száma eléri a 21-et, melyek közül négy működik háromoldalú együttműködés keretében – azonban ötoldalú bioszféra-rezervátumból a világon csak egy található: a Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum, amely magában foglalja az öt ország számos védett természeti területét, Natura 2000 területét, valamint nem védett területeket is. A magyarországi terület a Duna–Dráva Nemzeti Park Dráva és Duna menti területeit, a Natura 2000 hálózat itt elhelyezkedő részeit, valamint új helyszíneket, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Mura menti és Kerka menti területeit, a Hetés környékét, Vétyem és Oltárc erdőterületeit, illetve a dél-zalai homokvidéket és a Mórichelyi-halastavakat is magában foglalja.
A bioszféra-rezervátum létrehozásának célja a természetes élőhelyek és ökoszisztémák közös megőrzése, helyreállítása, a biológiai sokszínűség megóvása, valamint széleskörű ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása. Mindezt saját életterünk megőrzésével együtt teret engedve a kutatásnak, monitorozásnak, gazdálkodásnak az ember és a természet közti kapcsolat újraélesztésének és széleskörű népszerűsítésének.
A rezervátum nemcsak mérete és az öt ország közötti együttműködés miatt különleges; gazdag élővilága miatt Európa Amazonasának is nevezik. Ez a világon egyedülálló óriási terület számos különleges halfajnak és több mint háromszáz madárfajnak ad otthont. Mindhárom folyó partján vannak olyan, szinte még háborítatlan partszakaszok, ahol ritka fajok találnak menedéket, úgy mint a fekete gólya, a partifecske, a réti sas, amelynek itt található legnagyobb fészkelő populációja Európában; vagy a kockásliliom, ami 2016-ban hazánkban az év vadvirága megtisztelő címet viselte. Az öt országon átnyúló árterületek megélhetést biztosítanak a helyieknek, biztosítják az ivóvízellátást, az egyedülálló táj pedig segíti a fenntartható turizmus fejlődését. A terület számos része megnyílt az ökoturizmus számára, a kerékpáros túrákat kedvelők például 1250 km hosszú útvonalon járhatják be a Mura, Dráva és Duna kanyarulatait az Amazon of Europe túraútvonalon.
A rezervátum létrehozásának célja volt a Mura–Dráva–Duna határvidék európai szinten is különleges, a három folyóhoz kötődő vízi és part menti életközösségeinek és természeti értékeinek, egységének megőrzése is, valamint a fenntartható fejlődési funkció megvalósulásával hozzájárulás a helyi önkormányzatok és a lakosság megélhetési lehetőségeinek bővítéséhez.
Az idei évben Európában és Magyarországon is olyan aszály tombol, amire a mérések kezdete óta még nem volt példa. A Dráván az alacsony vízállás miatt idén tavasszal egyes helyeken gyalog is át lehetett kelni. A folyó mentén patakok, tavak kerültek a kiszáradás szélére, volt település, ahol vízkorlátozást kellett elrendelni. A klímaváltozás és a biológiai változatosság csökkenése nem csak a természetes élőhelyeket, de az ember életkörülményeit is veszélyezteti. Fokozottan kell tehát ügyelnünk a vízre és élő környezetünkre és felkészülni az egyre extrémebb időjárási jelenségekre. A vizek megőrzése, a jól működő ökoszisztémák a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás feltételei is.
Közelebb hozni a folyót az emberekhez
A 20. század második felében a Jugoszlávia és Magyarország közti szigorúan őrzött határ miatt a Mura, a Dráva és a Duna határvízi szakaszai nem képezték részét az ott élő emberek mindennapjainak. A lifelineMDD projekt éppen a természet és a lakosság között kialakult távolság csökkentése érdekében indult el. A projekt keretében 2020 júliusa óta természetvédelmi intézmények, vízügyi kezelők, kutatóintézetek és civil szervezetek dolgoznak azon, hogy javuljon a Mura, Dráva, Duna és környezetük természeti állapota. A projektben részt vesz a WWF Magyarországon kívül az Agrárminisztérium, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és a Nyugat-Dunántúli vízügyi Igazgatóság is.
Az együttműködés leglátványosabb elemei a WWF Magyarország által szervezett nyári kétnapos nomád táborok voltak, ahol általános iskolás gyerekeket ismertettek meg különböző feladatokon keresztül a természettel. A Lankóci-erdőben a gyerekek és tanáraik madárodúkat készítettek, de mocsári teknőst találhattak és rovarásztak is. Vízváron a Dráva-parton ismerkedhettek a felsősök a víz világával. Van is mit megfigyelni a rezervátum magyarországi részén: a régió különleges szimbólumai a vízimadarak., de a Kopácsi-réten él a már fent említett, legnépesebb európai rétisas-populáció, a Dráva kavicszátonyai pedig az egyre veszélyeztetettebb kis csérnek nyújtanak otthont. Gemencen és Béda–Karapancsán többek között a fokozottan védett fekete gólya érzi jól magát. Évente legalább 250 ezer vonuló vízimadár pihen és táplálkozik a vizesélőhelyeken és azok környékén.
A foglalkozásoknak köszönhetően a gyerekek megismerhették a terület flóráját és faunáját, ahogy a vízszint gyors ingadozását is a helyszínen tapasztalhatták meg. Összesen négy táborban hozták közelebb a több mint ötven gyereket, tanáraikat és szüleiket a természethez.
Közös munka
A nomád táborok mellett több, az érintett országok szakembereinek összefogásával megvalósuló akció is elindult az elmúlt egy évben. Készült például egy ötnyelvű szószedet, amely a vízügyi, folyódinamikai, természetvédelmi kifejezések ismertetéseit tartalmazza a hatékony közös munka érdekében. Létrehoztak egy olyan adatbázist is, amely az egyes országokban elérhető, a terület állapotának és megfelelő kezelésének ismeretéhez szükséges biotikus és abiotikus adatokat tartalmazza. A szakemberek együttműködésének jó példája az a jelentés is, amely a szlovén partnerek vezetésével a folyókhoz kötődő madarak állományváltozásait vizsgálja. Az érintett folyók hosszú szakaszán megtörtént a halállományok aktuális helyzetének felmérése is. Két nemzetközi tanulmány a Dráva medersüllyedésének feltárását, annak okait és a lehetséges megoldásokat vizsgálja.
A lifelineMDD projekt keretében valósult meg az az akció is, amelyben összegyűjtötték a három folyó vízgyűjtőjét érintő projekteket, feldolgozták ezek tapasztalatait és tanulságait. Bejárták az öt érintett ország folyómenti élőhely-restaurációs helyszíneit. Az elkészült Élő folyók képzési kézikönyv a folyók megismertetését, indikátorait, veszélyeztető tényezőit és helyreállításuk lehetőségeit bemutató foglalkozásokat mutat be. Két magyar tréner vett részt egy, a kötet anyagán alapuló nemzetközi képzésen, az ott szerzett ismereteket pedig három hazai képzésen adták tovább tanároknak, környezeti nevelőknek, természetvédelmi szakembereknek és más érdeklődőknek.
A kihirdetést követő első, nagyon aktív évet, mely egészében a bioszféra-rezervátumról szólt, remélhetőleg hasonlóan eredményes időszakok követik majd, és egyre többen ismerkednek meg ennek a különleges területnek a szépségeivel és értékeivel, melyek megőrzése közös felelősségünk.
A tartalom a WWF Magyarország megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
A borítókép M. Romulic fotója.
A magyar partner részvétele a projektben a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul(t) meg.
