Hol tart ma a hazai bankszektor az mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásában?
Kelemen Bálint: Az első időszak biztonsággal kapcsolatos félelmei már talán mindenhol lecsengtek. Ma már minden bank használ valamilyen MI-t. Én három fő területen látom az alkalmazását: a dolgozók napi munkájában, célhoz kötött megoldások – mint például kockázatelemzés – és az IT-csapatok támogatása a kódolásban, fejlesztésben. Mi saját ChatGPT-verziókat és Microsoft-megoldásokat használunk, egyedi fejlesztésekkel. Van úgynevezett „YellowGPT” is. A nyelvi modellt konkrét területre tréningezzük, „földeljük” – mint például a belső HR-szabályzatunk –, amit így célzottan kérdezhetnek a kollégáink. Ugyanezt a módszert alkalmaztuk a befektetői kapcsolatok javítására is: a féléves jelentésünk teljes anyagát feldolgoztattuk a modellel, így az MI a mérleggel vagy különféle mutatókkal kapcsolatban is képes volt kérdéseinkre válaszolni.
Mi a legforróbb trend a banki MI területén?
K. B.: Az MI-ügynökök, amikkel komplex feladatokat részlépésekre bonthatunk le, és úgy oldjuk meg ezeket, hogy az ügynök össze is fűzi a részeket a nagy egésszé.
Milyen problémákra ad választ az MI banki területen, és mire nem?
K.B.: A bankok tekintetében még nem jött el az „MI-nirvána”, itt még kevés az azonnali változás. A banki ügyfélkapcsolatban továbbra is elvárás a 100%-os pontosság, ebből nem lehet engedni. Jó eredményeink vannak viszont a fordításban, dokumentációban és fejlesztésben. A GPT képes kiegészíteni az írott anyagokat, kitűnően használható pro és kontra érvek felsorakoztatásához. A kockázatelemzés és a csalások kiszűrése terén is jó döntéstámogató eszköz, de magát a döntést kizárólag ember hozhatja meg.
Kelemen Bálint, a Raiffeisen Bank informatikai és operációs vezérigazgató-helyettese
Karancsi-Albert Rudolf
Milyen átalakulást hoz mindez a működésben?
K. B.: A dolgozók esetében ez olyan, mint húsz éve a Google használata volt. Aki akkor ügyesen keresett, olyan, mint aki most jól „promptol”. Aki érti, hogyan „érveltesse” a modellt önmagával szemben, hogyan kérjen ellenőrző listát, ellenérveket, vagy hogyan készíttessen összefoglalót egy terjedelmes dokumentumból, az gyorsabb és jobb minőségű munkát ad le.
Ez egy gyors, szabad szemmel is könnyen érzékelhető változás. Ennél átfogóbb eredményt a folyamatok újraépítése jelenti majd, amikor nem egy-egy lépésben használjuk csak fel az MI támogatását, hanem a megoldásaink teljes logikáját építjük újra MI-alapon. Ez önmagában is komplex és lassú folyamat lenne, de mindeközben hétről hétre jönnek ki új MI-modellek, amik új és új megközelítést adnak.
Milyen ügyféligényekre jelent választ az MI?
K.B.: Az ügyfél nem „MI-t” kér, hanem gyors megoldást. Ha az MI ezt segíti, nyertünk. Példaként az ügyintézést tudom említeni. Ha egyszerre két bonyolult jelzálogügyet kell kezelni, de csak egy tapasztalt szakember van jelen, az MI segíthet a kevésbé rutinos tanácsadót támogatni, hogy gyorsabban, jobban válaszoljon.
A másik terület, ahol az MI hatékony segítséget tud nyújtani az a belső folyamatok világa, ezekre természetesen az ügyfelek nem látnak rá, ám ha a fejlesztési és back-office folyamataink felgyorsulnak, az az ügyfél felé rövidebb átfutási időként jelenik meg, tehát mégis érzékelhető marad.
Amire még fel kell készülnünk, az a csalások kivédése. Hitelesnek tűnő e-mailek, telefonhívások ismert személyek hangján, hibátlan magyar fordítások – ez valós veszély. Az ügyfél számára a lényeg gyakran háttérben marad. Itt a pénzügyi edukáció kulcskérdés, de a Raiffeisen Bank is több fejlesztésen dolgozik a csalók megállítására.
Az OpenAI és a keresők MI-alapú vásárlási funkciói új kihívást jelentenek?
K. B.: Természetesen. Ha egy MI-platform kihagyja az e-commerce oldalakat, és egy perc alatt felajánl áruhitelt is saját partneren keresztül, az felboríthatja a piacot. Ez egy reális forgatókönyv, igaz, főleg a nagyobb piacokon. A kereskedők hiába állapodnak meg a bankkal a tranzakcióik kezeléséről, ha egy MI-platformon belül bonyolítják le az ügyleteket, oda fognak koncentrálódni a tranzakciók és a finanszírozás is – ez a VPOS-forradalomhoz hasonló szerkezeti változást hozhat. (A VPOS az úgynevezett virtuális eladói terminál, ami főként a webshopokon keresztüli készpénzmentes fizetési megoldásokat jelenti – a szerk.).
Beszéljünk egy kicsit a digitalizációról is, hogy áll ez a folyamat a banki szektorban?
K. B.: A magyar banki szektorban eléggé előrehaladott a digitalizáció helyzete, ennek két esemény adott nagy lökést: az egyik a covid-járvány volt, amikor nagyon felpörgött az e-kereskedelem, a másik pedig a Revolut megjelenése Magyarországon. Ez utóbbi olyan versenyhelyzetet eredményezett, ami miatt mindenkinek magasabb fordulatra kellett kapcsolnia. Ma már több banknál, így természetesen nálunk is elérhető az azonnali számlanyitás, a nemzetközi befektetési lehetőségek, vagy épp az azonnal használható bankkártyák.
Ez a pörgés a lakosságon túl a vállalkozói szegmensben is érzékelhető?
K. B.: Egyre inkább. Ma, ha Magyarországon egy KKV digitálisan szeretne bankolni, a Raiffeisentől minden szükséges megoldást megkaphat. A KKV-k számára elérhető a teljesen online számlanyitás, csak egy fotó és egy személyi igazolvány kell hozzá, a számla pedig 5-10 perc alatt elkészül, anélkül, hogy be kellene jönni a bankfiókba. Ez remekül működik, a júniusi bevezetés óta megötszöröződött az ilyen ügyfelek száma. A számlanyitáson túl a kártyaelfogadási megoldásainkat is teljeskörűen kiszolgálják a kereskedőket: POS, vPOS, softPOS, és átutalás-alapú (azaz illetékmentes) „Qqvikuick” QR-elfogadás is elérhető nálunk, ami a kereskedőnek további előnyt jelent.
Mi az, amit az MI nem old meg, mégis foglalkozni kell vele?
K. B.: Az MI sok helyen hasznos, de nem varázspálca. A bankrendszer folyamatos verseny: a neobankok miatt is. Az MI nem váltja ki önmagában a hitelezési modelleket vagy a csalások kezelését, de hatékonyabbá teszi őket. A kulcs ma az, hol tudunk teljes folyamatot MI-alapon újraépíteni, mert ott jönnek ki az igazi előnyök.
Mivel kell kiegészíteni az ügyfelek edukációját az MI érkezésével?
K. B.: Kiemelten fontos a hamis tartalmak felismerése. Régen a „lemásolt honlap” volt a csalás; ma telefonhívás jöhet egy „ismert hangon”, hibátlan magyar szöveggel. Ez nem triviális, ezért banki feladat a védelem (szabályok, limitek, azonosítás) kialakítása, a társadalmi feladat pedig a veszélyek tudatosítása.
Mit gondol, mit hoz a következő egy-két év?
K. B.: Stabil döntéstámogató MI-k megjelenését minden területen, az óvatos ügyfélkapcsolati használat megkezdését majd fokozatos átmenetet az ügynökalapú MI-megközelítés felé. A banknál akkor lesz érzékelhető a nagy ugrás, amikor MI-alapú logikával nemcsak gyorsítjuk, hanem újraértelmezzük a folyamatokat – ügyfélélményben és hatékonyságban egyaránt.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Raiffeisen Bank megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
