A vezetői kiégés ritkán látványos esemény, nem egyik napról a másikra következik be, és sokszor nem is az érintett veszi észre először, hanem a környezete. A probléma éppen ezért alattomos: mire valaki segítséget kér, gyakran már nemcsak a teljesítménye, hanem a kapcsolatai, az egészsége és az életminősége is megsínyli a túlterhelést.
Hollenda Zsolt coachként és trénerként évek óta vezetőkkel dolgozik. A legtöbben rendkívül magas felelősségtudattal végzik a munkájukat, miközben saját mentális és fizikai terhelhetőségük határait egyre inkább háttérbe szorítják. Ezért tartja különösen fontosnak, hogy a vezetői kiégésről ne csak akkor beszéljünk, amikor már komoly problémát okoz, hanem jóval korábban.
Miért lehetnek különösen kitettek a vezetők?
A vezetői pozíció kívülről gyakran a szakmai siker szimbóluma. Nagyobb döntési mozgástérrel és elismeréssel járhat, ugyanakkor jelentős felelősséget és sokszor nehezen látható érzelmi terhelést is jelent.
Egy vezető nemcsak a saját feladataiért felel. Konfliktusokat kezel, stratégiai döntéseket hoz, embereket motivál, teljesítményt értékel, miközben a szervezet különböző szereplőinek – tulajdonosoknak, ügyfeleknek, munkatársaknak – gyakran eltérő elvárásai között próbál egyensúlyozni. Ehhez társul a digitális világ állandó készenléte: az e-mailek, üzenetek és online meetingek sokaknál már a munkaidő végét követően sem állnak meg.
Nem véletlen, hogy egyre több vállalat ismeri fel: a vezetői mentális jóllét ma már nem pusztán egyéni kérdés, hanem üzleti tényező is. Egy túlterhelt vezető döntései, kommunikációja és jelenléte közvetlen hatással van a csapat teljesítményére, a szervezeti kultúrára és végső soron az üzleti eredményekre.
Miért kezdett a vezetői kiégéssel foglalkozni?
Az elmúlt években több mint 150 vezetővel dolgozott trénerként és coachként. Munkája során újra és újra találkozott azzal a működéssel, amelyben a folyamatos teljesítés, a felelősség és az állandó elérhetőség fokozatosan háttérbe szorítja a vezető saját szükségleteit. Ilyenkor az ember természetesnek veszi, hogy mindig elérhető, mindig megoldást keres, mindig mások problémáit helyezi előtérbe. Közben észrevétlenül háttérbe szorulnak a saját szükségletei.
Coachként ezt a mintázatot látta újra és újra visszaköszönni. A vezetők gyakran akkor kérnek támogatást, amikor már érzékelhetően romlik a koncentrációjuk, feszültebbé válnak a kapcsolataik, csökken a teljesítményük, vagy azt érzik, hogy elfogytak az energiatartalékaik. Pedig a coaching már jóval korábban is segíthet felismerni és megváltoztatni a túlterheléshez vezető működési mintákat.
„A kiégés ritkán egyik napról a másikra jelenik meg. A legtöbb vezető már hónapokkal korábban tapasztalja a figyelmeztető jeleket, csak gyakran természetesnek tekinti a túlterheltséget ”mondja – Hollenda Zsolt, vezetői kiégés coach.
Éppen ezért hisz abban, hogy a vezetői coaching egyik legfontosabb feladata nem csupán a problémák kezelése, hanem azok korai felismerése és megelőzése.
A kiégés lehetséges figyelmeztető jelei ritkán drámaiak
Sokan úgy képzelik el a kiégést, mint egy hirtelen összeomlást, a valóságban azonban inkább lassú folyamat, amely hónapokon, olykor éveken át épül fel. A kiégés tünetei sokszor annyira hétköznapinak tűnnek, hogy könnyű őket egyszerű fáradtságnak vagy egy nehezebb időszak velejárójának tekinteni.
- Az állandó fáradtság már nem múlik el
Természetes, hogy egy intenzív projekt vagy egy hosszabb munkahét után fáradtnak érezzük magunkat. A figyelmeztető jel inkább az, amikor a pihenés sem hozza vissza az energiát. A hétvége után is ugyanazzal a kimerültséggel indul a hét, a szabadság pedig legfeljebb néhány napra jelent átmeneti megkönnyebbülést.
- Eltűnik a korábbi lelkesedés
A vezetők többsége eredetileg nem véletlenül került vezető pozícióba. Ambiciózusak, szeretik a kihívásokat, motiválja őket az alkotás és az eredmény. A kiégés egyik korai jele, amikor ezek a korábban inspiráló feladatok fokozatosan rutinná vagy teherré válnak. A munka már nem ad sikerélményt, inkább csak egy újabb teljesítendő feladatnak tűnik.
- Nő az ingerlékenység
Amikor a belső energiatartalékok csökkennek, a türelem is fogy. Egy korábban könnyen kezelhető helyzet aránytalan feszültséget válthat ki. Gyakoribbá válhatnak a konfliktusok, rövidebbé válik a kommunikáció, és sokszor a családtagok is megérzik, hogy valami megváltozott.

- A döntések egyre nehezebbé válnak
A vezetői munka jelentős része egymást követő, gyakran bizonytalan helyzetekben meghozott döntésekből áll. A tartós mentális túlterhelés mellett megjelenhet a döntési fáradtság: ugyanazokhoz a döntésekhez több időre és energiára van szükség, nőhet a bizonytalanság, és az egyszerűbb kérdések is aránytalanul megterhelőnek tűnhetnek.
- Romlik a koncentráció
Elkalandozó figyelem egy megbeszélésen. Elfelejtett feladatok. Nehezebben követhető gondolatmenetek. Ezeket sokan a stressz természetes következményének tartják, pedig hosszabb távon a kiégés egyik fontos előjele is lehet.
- Az alvás már nem valódi regeneráció
Nem feltétlenül az alvás mennyisége a döntő. Sokan nyolc órát töltenek ágyban, mégis fáradtan ébrednek. Mások éjszaka többször felriadnak, fejben már másnap reggeli feladataikat tervezik, vagy hajnalban nem tudnak visszaaludni. A tartós stressz az alvás minőségét is ronthatja, így előfordulhat, hogy a megfelelőnek tűnő alvásidő ellenére sem érezzük magunkat kipihentnek.
Miért kérnek a vezetők mégis későn segítséget?
A válasz sokszor egyszerűbb, mint gondolnánk. A vezetők jelentős része úgy érzi, neki mindig bírnia kell. Hiszen éppen ő az, akitől mások stabilitást, megoldásokat és magabiztosságot várnak. Ez a szerepelvárás könnyen oda vezet, hogy saját nehézségeiket háttérbe szorítják.
A vezetőkkel folytatott beszélgetésekben rendszeresen elhangzanak hasonló mondatok:
„Majd a következő negyedév után könnyebb lesz.”
„Most nincs időm ezzel foglalkozni.”
„Előbb oldjuk meg ezt a projektet.”
Csakhogy a túlterhelés ritkán oldódik meg önmagától. Ha egy vállalat pénzügyi mutatói romlanak, a vezetők gyorsan elemzik az adatokat és beavatkoznak. A saját mentális állapotuk esetében viszont sokszor hónapokig vagy akár évekig halogatják ugyanezt.
A megelőzés nem luxus, hanem vezetői kompetencia
Szerencsére a kiégés nem elkerülhetetlen következménye a vezetői munkának. Megelőzhető, ha időben felismerjük a jeleket, és tudatosan építjük be a regenerációt a mindennapokba.
Ez nem feltétlenül radikális életmódváltást jelent. Sokkal inkább annak felismerését, hogy a fenntartható teljesítményhez ugyanúgy szükség van önismeretre, határok kijelölésére, tudatos stresszkezelésre és rendszeres feltöltődésre, mint szakmai tudásra vagy stratégiai gondolkodásra.
A megelőzés ugyanakkor nem kizárólag a vezető egyéni felelőssége. Ha a túlterhelés hátterében tartósan irreális elvárások, erőforráshiány, tisztázatlan felelősségi körök, folyamatos elérhetőség vagy rosszul működő szervezeti folyamatok állnak, akkor egyéni és szervezeti szinten egyaránt változásra van szükség.
A coaching nem kész recepteket kínál, hanem segít kívülről ránézni azokra a gondolkodási, működési és vezetői mintákra, amelyek fenntartják a túlterhelést. Támogathatja a prioritások újragondolását, a határok kijelölését, a delegálást és egy fenntarthatóbb vezetői működés kialakítását.
A fenntartható vezetői teljesítmény ma már üzleti érték
A vezetői teljesítményt sokáig elsősorban eredményekben, növekedésben vagy pénzügyi mutatókban mérték. Ma már egyre világosabban látszik, hogy mindez hosszú távon csak akkor tartható fenn, ha maga a vezető is képes megőrizni saját mentális egyensúlyát.
Egy kiegyensúlyozott vezető tisztábban gondolkodik, jobb döntéseket hoz, hitelesebben kommunikál, és olyan szervezeti kultúrát épít, amelyben a munkatársak is nagyobb biztonságban érzik magukat. Ez nemcsak emberi, hanem üzleti szempontból is megtérülő befektetés.
A vezetői kiégés megelőzése ezért nem a gyengeség jele, hanem a tudatos vezetői működés része. Ahogyan egy vállalat stratégiai terveit vagy pénzügyi folyamatait is rendszeresen felülvizsgáljuk, ugyanilyen fontos időről időre saját működésünkre is ránézni.
Ha vezetőként úgy érzi, hogy a folyamatos terhelés már nemcsak a munkájára, hanem az életminőségére is hatással van, érdemes még a korai jeleknél megállni egy pillanatra. Hollenda Zsolt vezetői kiégés coachként és trénerként abban támogatja a közép- és felsővezetőket, hogy ne csupán rövid távon teljesítsenek jól, hanem hosszú távon is kiegyensúlyozott, fenntartható vezetői működést alakítsanak ki.
Ha a kimerültség, az alvási nehézségek, a hangulati változások vagy a koncentrációs problémák tartósan fennállnak, erősödnek, illetve jelentősen befolyásolják a mindennapi működést, érdemes pszichológushoz vagy orvoshoz is fordulni. A coaching nem helyettesíti az egészségügyi vagy pszichoterápiás ellátást.
A tartalom a BP Digital megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével készült, létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.