A siker ára nem kell, hogy a kiégés legyen – Hollenda Zsolt vezetői coach tapasztalatai

A vezető egy tárgyalás közepén ül, a számok stimmelnek, a projekt halad, a csapat működik. Kívülről minden rendben van. Mégis egyre gyakrabban érzi azt, hogy elfogyott az energiája, nehezebben koncentrál, ingerlékenyebb a kollégáival és otthon is türelmetlenebb. Sokan ezt egyszerűen a vezetői lét természetes velejárójának tekintik. Pedig könnyen lehet, hogy valami egészen más kezdődött el.

  • BP Digital

A vezetői kiégés ritkán látványos esemény, nem egyik napról a másikra következik be, és sokszor nem is az érintett veszi észre először, hanem a környezete. A probléma éppen ezért alattomos: mire valaki segítséget kér, gyakran már nemcsak a teljesítménye, hanem a kapcsolatai, az egészsége és az életminősége is megsínyli a túlterhelést.

Hollenda Zsolt coachként és trénerként évek óta vezetőkkel dolgozik. A legtöbben rendkívül magas felelősségtudattal végzik a munkájukat, miközben saját mentális és fizikai terhelhetőségük határait egyre inkább háttérbe szorítják. Ezért tartja különösen fontosnak, hogy a vezetői kiégésről ne csak akkor beszéljünk, amikor már komoly problémát okoz, hanem jóval korábban.

Miért lehetnek különösen kitettek a vezetők?

A vezetői pozíció kívülről gyakran a szakmai siker szimbóluma. Nagyobb döntési mozgástérrel és elismeréssel járhat, ugyanakkor jelentős felelősséget és sokszor nehezen látható érzelmi terhelést is jelent.

Egy vezető nemcsak a saját feladataiért felel. Konfliktusokat kezel, stratégiai döntéseket hoz, embereket motivál, teljesítményt értékel, miközben a szervezet különböző szereplőinek – tulajdonosoknak, ügyfeleknek, munkatársaknak – gyakran eltérő elvárásai között próbál egyensúlyozni. Ehhez társul a digitális világ állandó készenléte: az e-mailek, üzenetek és online meetingek sokaknál már a munkaidő végét követően sem állnak meg.

Nem véletlen, hogy egyre több vállalat ismeri fel: a vezetői mentális jóllét ma már nem pusztán egyéni kérdés, hanem üzleti tényező is. Egy túlterhelt vezető döntései, kommunikációja és jelenléte közvetlen hatással van a csapat teljesítményére, a szervezeti kultúrára és végső soron az üzleti eredményekre.

Miért kezdett a vezetői kiégéssel foglalkozni?

Az elmúlt években több mint 150 vezetővel dolgozott trénerként és coachként. Munkája során újra és újra találkozott azzal a működéssel, amelyben a folyamatos teljesítés, a felelősség és az állandó elérhetőség fokozatosan háttérbe szorítja a vezető saját szükségleteit. Ilyenkor az ember természetesnek veszi, hogy mindig elérhető, mindig megoldást keres, mindig mások problémáit helyezi előtérbe. Közben észrevétlenül háttérbe szorulnak a saját szükségletei.

Coachként ezt a mintázatot látta újra és újra visszaköszönni. A vezetők gyakran akkor kérnek támogatást, amikor már érzékelhetően romlik a koncentrációjuk, feszültebbé válnak a kapcsolataik, csökken a teljesítményük, vagy azt érzik, hogy elfogytak az energiatartalékaik. Pedig a coaching már jóval korábban is segíthet felismerni és megváltoztatni a túlterheléshez vezető működési mintákat.

„A kiégés ritkán egyik napról a másikra jelenik meg. A legtöbb vezető már hónapokkal korábban tapasztalja a figyelmeztető jeleket, csak gyakran természetesnek tekinti a túlterheltséget ”mondja – Hollenda Zsolt, vezetői kiégés coach.

Éppen ezért hisz abban, hogy a vezetői coaching egyik legfontosabb feladata nem csupán a problémák kezelése, hanem azok korai felismerése és megelőzése.

 A kiégés lehetséges figyelmeztető jelei ritkán drámaiak

Sokan úgy képzelik el a kiégést, mint egy hirtelen összeomlást, a valóságban azonban inkább lassú folyamat, amely hónapokon, olykor éveken át épül fel. A kiégés tünetei sokszor annyira hétköznapinak tűnnek, hogy könnyű őket egyszerű fáradtságnak vagy egy nehezebb időszak velejárójának tekinteni.

  1. Az állandó fáradtság már nem múlik el

Természetes, hogy egy intenzív projekt vagy egy hosszabb munkahét után fáradtnak érezzük magunkat. A figyelmeztető jel inkább az, amikor a pihenés sem hozza vissza az energiát. A hétvége után is ugyanazzal a kimerültséggel indul a hét, a szabadság pedig legfeljebb néhány napra jelent átmeneti megkönnyebbülést.

  1. Eltűnik a korábbi lelkesedés

A vezetők többsége eredetileg nem véletlenül került vezető pozícióba. Ambiciózusak, szeretik a kihívásokat, motiválja őket az alkotás és az eredmény. A kiégés egyik korai jele, amikor ezek a korábban inspiráló feladatok fokozatosan rutinná vagy teherré válnak. A munka már nem ad sikerélményt, inkább csak egy újabb teljesítendő feladatnak tűnik.

  1. Nő az ingerlékenység

Amikor a belső energiatartalékok csökkennek, a türelem is fogy. Egy korábban könnyen kezelhető helyzet aránytalan feszültséget válthat ki. Gyakoribbá válhatnak a konfliktusok, rövidebbé válik a kommunikáció, és sokszor a családtagok is megérzik, hogy valami megváltozott.

Vezetői kiégés
BP Digital
  1. A döntések egyre nehezebbé válnak

A vezetői munka jelentős része egymást követő, gyakran bizonytalan helyzetekben meghozott döntésekből áll. A tartós mentális túlterhelés mellett megjelenhet a döntési fáradtság: ugyanazokhoz a döntésekhez több időre és energiára van szükség, nőhet a bizonytalanság, és az egyszerűbb kérdések is aránytalanul megterhelőnek tűnhetnek.

  1. Romlik a koncentráció

Elkalandozó figyelem egy megbeszélésen. Elfelejtett feladatok. Nehezebben követhető gondolatmenetek. Ezeket sokan a stressz természetes következményének tartják, pedig hosszabb távon a kiégés egyik fontos előjele is lehet.

  1. Az alvás már nem valódi regeneráció

Nem feltétlenül az alvás mennyisége a döntő. Sokan nyolc órát töltenek ágyban, mégis fáradtan ébrednek. Mások éjszaka többször felriadnak, fejben már másnap reggeli feladataikat tervezik, vagy hajnalban nem tudnak visszaaludni. A tartós stressz az alvás minőségét is ronthatja, így előfordulhat, hogy a megfelelőnek tűnő alvásidő ellenére sem érezzük magunkat kipihentnek.

Miért kérnek a vezetők mégis későn segítséget?

A válasz sokszor egyszerűbb, mint gondolnánk. A vezetők jelentős része úgy érzi, neki mindig bírnia kell. Hiszen éppen ő az, akitől mások stabilitást, megoldásokat és magabiztosságot várnak. Ez a szerepelvárás könnyen oda vezet, hogy saját nehézségeiket háttérbe szorítják.

A vezetőkkel folytatott beszélgetésekben rendszeresen elhangzanak hasonló mondatok:

„Majd a következő negyedév után könnyebb lesz.”

„Most nincs időm ezzel foglalkozni.”

„Előbb oldjuk meg ezt a projektet.”

Csakhogy a túlterhelés ritkán oldódik meg önmagától. Ha egy vállalat pénzügyi mutatói romlanak, a vezetők gyorsan elemzik az adatokat és beavatkoznak. A saját mentális állapotuk esetében viszont sokszor hónapokig vagy akár évekig halogatják ugyanezt.

A megelőzés nem luxus, hanem vezetői kompetencia

Szerencsére a kiégés nem elkerülhetetlen következménye a vezetői munkának. Megelőzhető, ha időben felismerjük a jeleket, és tudatosan építjük be a regenerációt a mindennapokba.

Ez nem feltétlenül radikális életmódváltást jelent. Sokkal inkább annak felismerését, hogy a fenntartható teljesítményhez ugyanúgy szükség van önismeretre, határok kijelölésére, tudatos stresszkezelésre és rendszeres feltöltődésre, mint szakmai tudásra vagy stratégiai gondolkodásra.

A megelőzés ugyanakkor nem kizárólag a vezető egyéni felelőssége. Ha a túlterhelés hátterében tartósan irreális elvárások, erőforráshiány, tisztázatlan felelősségi körök, folyamatos elérhetőség vagy rosszul működő szervezeti folyamatok állnak, akkor egyéni és szervezeti szinten egyaránt változásra van szükség.

A coaching nem kész recepteket kínál, hanem segít kívülről ránézni azokra a gondolkodási, működési és vezetői mintákra, amelyek fenntartják a túlterhelést. Támogathatja a prioritások újragondolását, a határok kijelölését, a delegálást és egy fenntarthatóbb vezetői működés kialakítását.

A fenntartható vezetői teljesítmény ma már üzleti érték

A vezetői teljesítményt sokáig elsősorban eredményekben, növekedésben vagy pénzügyi mutatókban mérték. Ma már egyre világosabban látszik, hogy mindez hosszú távon csak akkor tartható fenn, ha maga a vezető is képes megőrizni saját mentális egyensúlyát.

Egy kiegyensúlyozott vezető tisztábban gondolkodik, jobb döntéseket hoz, hitelesebben kommunikál, és olyan szervezeti kultúrát épít, amelyben a munkatársak is nagyobb biztonságban érzik magukat. Ez nemcsak emberi, hanem üzleti szempontból is megtérülő befektetés.

A vezetői kiégés megelőzése ezért nem a gyengeség jele, hanem a tudatos vezetői működés része. Ahogyan egy vállalat stratégiai terveit vagy pénzügyi folyamatait is rendszeresen felülvizsgáljuk, ugyanilyen fontos időről időre saját működésünkre is ránézni.

Ha vezetőként úgy érzi, hogy a folyamatos terhelés már nemcsak a munkájára, hanem az életminőségére is hatással van, érdemes még a korai jeleknél megállni egy pillanatra. Hollenda Zsolt vezetői kiégés coachként és trénerként abban támogatja a közép- és felsővezetőket, hogy ne csupán rövid távon teljesítsenek jól, hanem hosszú távon is kiegyensúlyozott, fenntartható vezetői működést alakítsanak ki.

Ha a kimerültség, az alvási nehézségek, a hangulati változások vagy a koncentrációs problémák tartósan fennállnak, erősödnek, illetve jelentősen befolyásolják a mindennapi működést, érdemes pszichológushoz vagy orvoshoz is fordulni. A coaching nem helyettesíti az egészségügyi vagy pszichoterápiás ellátást.

A tartalom a BP Digital megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével készült, létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Hozzászólások