HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A negyedik ipari forradalom gyökeres átalakulást hozhat a munkaerőpiacon is. Ha nem készülünk fel, a középosztály eltűnik, a jövedelemegyenlőtlenség tovább nő, sőt - mivel a munkavállalók egyben fogyasztók is - a piacgazdaság a ma ismert formájában fenntarthatatlan lesz - véli Martin Ford jövőkutató.

Az emberek többségét nagy valószínűséggel váratlanul fogja érni az elkövetkező évek és évtizedek fejlődése. Nem csak a műszaki újdonságok jellege okoz majd meglepetést: a gyorsuló fejlődésnek a munkaerőpiacra és a gazdaság egészére gyakorolt hatása várhatóan megcáfol szinte mindent, amit eddig a technológia és a gazdaság összefonódásáról gondoltunk.

Már most megdőlni látszik az egyik ilyen, sokak által vallott nézet: az, hogy az automatizálás elsősorban az alacsony végzettségű munkásokra jelent fenyegetést. Ez a feltevés abból a tényből ered, hogy ők jellemzően ismétlődő, illetve rutinfeladatokat végeznek. Ám mielőtt túlságosan is megnyugtatnánk magunkat ezzel az érveléssel, gondoljunk arra, milyen gyorsan változnak e definíció keretei. Egykor a „rutinfeladat” szalagmunkát jelentett, ma viszont már egészen mást takar. Egy nap rengeteg diplomás értelmiségi is arra ébred majd, hogy az algoritmusok fejlődése miatt már az ő munkája sem sokat ér.

Az újabb képzettségek megszerzése sem jelent védelmet

A szervezetek ma már mérhetetlen mennyiségű információt gyűjtenek működésük szinte valamennyi területéről, és valószínűleg rengeteg feladat és munkakör is összesűrűsödik azokban az adatokban, amelyek csak arra várnak, hogy egy napon megjelenjen egy kifinomult tanuló algoritmus, és elmerüljön ebben az adathalmazban. Következésképp: az újabb végzettségek megszerzése nem feltétlenül jelent hatékony védelmet a jövőbeni munkaautomatizálással szemben.

Általánosságban is elmondható, hogy a számítógépek ügyesen sajátítanak el különféle képességeket, főleg akkor, ha ehhez nagy mennyiségű adat is van. Ez elsősorban a jellemzően pályakezdők által betöltött állásokat érinti, és ez már most is bizonyíthatóan egy létező probléma. A frissdiplomások kezdő bére az elmúlt tíz év során folyamatosan csökkent, ráadásul mintegy 50%-uk arra kényszerül, hogy olyan munkát vállaljon, amely nem igényel felsőfokú végzettséget.

A magasan képzett szakemberek – többek között az ügyvédek, újságírók, kutatók, gyógyszerészek – foglalkoztatottságát már most jelentős mértékben csökkenti a fejlődő információtechnológia. Ezzel nincsenek egyedül: a munkák többsége alapvetően rutinszerű és kiszámítható, és viszonylag kevesen vannak azok, akiket azért fizetnek, hogy valóban kreatív, alkotó vagy elméleti tevékenységet folytassanak. Amikor a gépek átveszik a kiszámítható feladatokat, a munkások egy korábban soha nem tapasztalt kihívással találják szembe magukat.

©

Az információtechnológia hatása sokkal szélesebb körű lesz

A múltban az automatizálás technológiája általában viszonylag szűk területet érintett, és egyszerre csak egy munkaerőpiaci szektort tett tönkre, ahonnan a munkások átvándorolhattak egy új, kialakulóban lévő iparágba. Ma azonban más a helyzet.

Gyakorlatilag valamennyi jelenleg létező iparág munkaerőigénye csökkenni fog, ahogy az új technológiák beépülnek az üzleti modellekbe – és elképzelhető, hogy ez az átmenet meglehetősen gyorsan fog végbemenni. Ugyanakkor az új, ezután kialakuló iparágak szinte kivétel nélkül már a kezdetektől fogva olyan technológiákat alkalmaznak majd, amelyekkel munkaerőt spórolhatnak.

Az olyan cégek, mint például a Google és a Facebook, úgy váltak nagyágyúvá, hogy közben – a méretükhöz és befolyásuk nagyságához képest – viszonylag kevés embert alkalmaztak. Joggal számíthatunk hát arra, hogy hasonló forgatókönyvet fog követni szinte az összes új, jövőbeni iparág is.

Mindez arra enged következtetni, hogy egy átmeneti időszak előtt állunk, amikor is hatalmas nyomás alá kerül majd mind a gazdaság, mind pedig a társadalom. Mindazok az általános, közismert jó tanácsok, amelyekkel eddig a dolgozókat és a munkaerőpiacra belépni készülő diákokat láttuk el, a jövőben valószínűleg használhatatlanokká válnak. Sokan lesznek olyanok, akik mindent jól csinálnak – abban az értelemben, hogy diplomát és szakmát szereznek –, mégsem tudják majd megvetni a lábukat ebben az újfajta gazdaságban.

A gazdaság is megsínyli

Azon túl, hogy milyen pusztító hatással lehet az emberek életére és a társadalom szövetére a mindebből következő hosszú távú munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság, a gazdaság is megfizeti majd ennek az árát. A javuló termelékenység, az emelkedő bérek és a növekvő fogyasztói költések pozitív visszacsatolási lánca a jövőben teljesen felbomlik. Ez a körforgás már most is jelentősen megbomlott: az egyenlőtlenség soha nem látott méreteket ölt, és nemcsak a jövedelmek, hanem a fogyasztás terén is.

Továbbra is a munkavállalás lesz a vásárlóerő megszerzésének elsődleges mechanizmusa. Ha ez a mechanizmus még tovább erodálódik, megeshet, hogy annyira leszűkül a fizetőképes fogyasztók köre, hogy már nem lesznek elegen ahhoz, hogy biztosítsák a gazdasági növekedést ebben a mi tömegpiaci gazdaságunkban. A fejlődő információtechnológia fordulópont felé tol minket, amelyet követően várhatóan lecsökken az egész gazdaság munkaerőigénye. Ám ez az átmenet nem feltétlenül valamilyen egységes vagy kiszámítható formában zajlik majd.

Mi van, ha minden egyszerre üt be?

Az információtechnológia természetesen nem egyedüli tényezőként formálja a jövőt; elválaszthatatlanul összefonódik majd sokféle egyéb társadalmi és környezeti kihívással, mint amilyen az elöregedő társadalom, a klímaváltozás és az erőforrások kimerülése.

Gyakran találkozni azzal az előrejelzéssel, mely szerint súlyos munkaerőhiány fog kialakulni, amikor a „baby boom” generáció végleg kilép a munkaerőpiacról, és ez hatékonyan ellensúlyozza – sőt talán le is győzi – az automatizálás lehetséges hatásait. Azonban számos ilyen feltételezésünk bizonytalan alapokon nyugszik: ennél sokkal bonyolultabb a helyzet.

Az ijesztő valóság az, hogy ha nem ismerjük fel a fejlődő technológia következményeit, és nem alkalmazkodunk hozzájuk, akkor lehet, hogy végletes krízishelyzettel kell szembenéznünk, vagyis a növekvő egyenlőtlenség, a technológia okozta munkanélküliség és a klímaváltozás hatásai egyszerre lépnek működésbe, és felerősítik egymást.

A fenti cikk - amely a HVG Extra Business közreműködésével készült - Martin Ford Robotok kora című könyvének szerkesztett részlete.

Friss lapszámunkban olyan etikus befolyásolási módszereket mutatunk be, amelyekkel jobb hellyé tehetjük a világot, javíthatunk megítélésünkön vagy könnyebben eladhatjuk termékeinket. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel!

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Merkel megfejtette, mi a 2015-ös menekülthullám tanulsága

Merkel megfejtette, mi a 2015-ös menekülthullám tanulsága

Kiborult Győzike műsorán egy roma polgárjogi aktivista

Kiborult Győzike műsorán egy roma polgárjogi aktivista

Deadpool így üdvözli, hogy a Disney bekebelezte a Foxot

Deadpool így üdvözli, hogy a Disney bekebelezte a Foxot

Csak jövőre jön, de az oroszok már felfedték az új Mercedes S-osztályt

Csak jövőre jön, de az oroszok már felfedték az új Mercedes S-osztályt

Így kontrollálja majd a piás sofőröket a Volvo – videó

Így kontrollálja majd a piás sofőröket a Volvo – videó

A nemzetbiztonsági bizottság is foglalkozik az új-zélandi terrorista támadással

A nemzetbiztonsági bizottság is foglalkozik az új-zélandi terrorista támadással