Japán régóta küzd azzal, hogy az elöregedő társadalom, valamint más tényezők miatt egyre nehezebb munkavállalókat találni bizonyos iparágakban. A politikai döntéshozók ezt a problémát most a robotizációval oldanák meg.
A napokban futott végig az interneten az a felvétel, amin látszólag egy magvadult humanoid robotot próbálnak megregulázni.
Olcsó összeszerelő-gyártó országból Kína az Egyesült Államok komoly vetélytársává vált. A kedvező árak nem tűntek el, de a technológia sokat fejlődött, nyugati autógyárak például már igyekeznek ellesni egyes kínai gyártási eljárásokat.
A kínai UBTech bemutatta a legújabb humanoid robotját, amely több területen is bevethető – a veszélyes munkaköröktől egészen az érzelmi támogatásig.
A kínai Kuangtung tartományban található az az új szálloda, amelyben a Pudu nevű vállalat robotjai szorgoskodnak.
Óriási lehetőségeket rejt magában a negyedik ipari forradalomként emlegetett, alapvetően automatizációra és robotikára építő technológia a gyártó cégek körében, azonban az elterjedést nemcsak a magas költségek, hanem a dolgozók és a vezetők felkészületlensége is gátolja.
Véget vethet az állandó rendetlenségnek az új, házilag fejlesztett robot, a Stringman. A szerkezet kifejezetten ügyesen szedi össze és rendszerezi a széthagyott holmikat, igaz, néhány dologgal egyelőre még meggyűlik a baja.
A Grazi Műszaki Egyetem mérnökei olyan robotkutyát készítettek, amelynek rendszerébe integrálták a veszélyes anyagok szintjét mérő műszereket.
A fejlett robotika, különösen a humanoid rendszerek dinamikus fejlődése az automatizálás új korszakát vetíti előre – hangzott el a berlini Bosch Connected World iparági rendezvényen. A német vállalat saját szerepét úgy látja: hidat képez a szoftveres alapokon nyugvó mesterséges intelligencia és fizikai világ között, lehetővé téve, hogy az AI a való világ dolgaiból is tanulhasson.
6200 méteres magasságra jutott el a Pemba nevű robot, amely a kínai Unitree G1 átalakított verziója.
A befektetői piacon is beindult a versenyfutás azokért a vállalatokért, amelyek az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó technológiákból tudnak üzleti előnyt kovácsolni. A becslések szerint a ma még körülbelül 500 milliárd dolláros piac a 2030-as évek elejére könnyedén átlépheti az egybillió dolláros értéket.
Emlékezetes marad egy gyerek számára a kínai harci robotbemutató, de nem pozitív értelemben: a szerkezet ugyanis a semmiből úgy hasba rúgta, hogy összecsuklott a fájdalomtól.
Uber-szerű szolgáltatásként képzeli el a takarítórobotokat az amerikai Gatsby, az első lakáspucolást már meg is csinálta a cég robotja.
Az amerikai Virginiai Egyetem 22 fős diákcsapata egy olyan robotot tett le az asztalra, ami segíthet a Hold erőforrásainak kiaknázásában.
A japán Tokiói Tudományos Intézet mérnökei egy 10 robottal dolgozó kutatólabort építettek fel. A jövőben 2000-re növelnék a kutatásban dolgozó robotok számát.
Egymilliárd dolláros robotikai beruházást tervez Kína. Ennek keretében 8500 darab, mesterséges intelligenciával működő robotot, elsősorban négylábú „robotkutyákat” vetne be arra, hogy ellenőrizzék a villamosenergia-hálózatokat, és ha kell, akár karbantartási feladatokat is végezzenek. Igaz, ekkor már humanoid és kétkarú robotok is segítenének.
Elkészült Familiar, a plüss, amit nem ipari felhasználásra szánnak, hanem egyfajta társnak az ember mellé. Egyelőre még sok a kérdés, de érdekesnek tűnik a megközelítés.
Egy startup felvásárlásával lépne nagyot az AI-alapú robotika terén a Facebook, az Instagram és számos más platform tulajdonosa.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem végző hallgatója, Alexander Htet Kyaw egyesítette a mesterséges intelligenciát, a robotikát és a természetes nyelvi feldolgozást. Az eredény: 5 perc alatt elkészül a kért tárgy.
Amerikai mérnökök olyan keretrendszert fejlesztettek a kínai Unitree G1 humanoid robotja számára, amely segített a gépnek videókból megtanulni, hogyan kell átjutni az akadályokon.
