HVG

Volksporsche - könnyen lehet, hogy hamarosan így hívják Európa legnagyobb autógyártóját, a német Volkswagent (VW). Legalábbis ha a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elfogadja az előterjesztő főtanácsnok javaslatát, és megsemmisíti az úgynevezett VW-törvényt. A bevált márkanév megváltoztatásáról persze nyilván szó sincs, de következményeiben akár ebbe az irányba is mutathat a néhány héten belül várható végleges döntés.

Az előzmények évtizedekre nyúlnak vissza. Amikor a wolfsburgi céget 1960-ban részlegesen privatizálták - a háború után a megszálló hatóságok az 1949-ben alakult nyugatnémet állam tulajdonába adták a korábban általuk náci vagyonként konfiskált VW-t -, egyidejűleg törvényt is alkottak: bármekkora részesedést szerezzen bárki is a részvénytársaságban, szavazati aránya nem haladhatja meg a 20 százalékot. Ezzel nemcsak a szakszervezetek követelésének tettek eleget, de hosszú távra biztosították az állam beleszólási jogát. Az alsó-szászországi tartományi kormány ma is 20,8 százalékban résztulajdonos a VW-ben, s a mindenkori tartományi miniszterelnök - jelenleg a kereszténydemokrata Christian Wulff, korábban Gerhard Schröder későbbi kancellár - ott ül a cég felügyelőbizottságában (fb). Ráadásul ez nem akármilyen beleszólási jog: míg a gazdasági társaságoknál általában 25 százalék plusz egy szavazat a blokkoló kisebbség, a VW esetében a közgyűlési határozatokhoz 80 százalék plusz egy szavazat kell - vagyis az állam a maga 20 százalékával bármit megvétózhat.

© VW

A rendszer eddig jól működött, a szakszervezeteknek sem kellett tartaniuk egy többségi tulajdonos megjelenésétől. A részvények jelentős része közkézhányad volt (51,8 százalék ma is az), s az állami résztulajdon miatt a politika is odafigyelt, hogy a VW-nál rendben menjenek a dolgok. Ha pedig átmeneti nehézségek támadtak, általában akkor sem elbocsátás volt a megoldás. Egyszóval a VW-nál a legutóbbi időkig jó volt dolgozni (HVG, 2006. június 24.), és a céggel mindenki elégedett volt. Mármint Németországban.

Nem úgy Brüsszelben. Az Európai Bizottság (EB) szemében régóta szálka a VW-törvény, mondván, akadályozza a tőke szabad áramlását, következésképp ellentétes az unió alapelveivel. Éppen erre hivatkozva támadták meg a bíróságnál a törvényt, s mivel a testület - amint erre a mostani eset kapcsán elemzők felhívják a figyelmet - általában követi a javaslatban foglaltakat, várhatóan el is érik a megsemmisítést.

Porsche 911 Carrera © Porsche

A döntésnek - legalábbis rövid távon - mégsem valamiféle, a titokzatosságból előbukkanó többségi tulajdonos vagy esetleg egy amerikai befektetési alap lesz a legnagyobb haszonélvezője, hanem Ferdinand Piech. Ő nem más, mint az egykori VW-alapító, a Hitler megbízásából a népautót (ezt jelenti a Volkswagen szó) kifejlesztő Ferdinand Porsche unokája, a sportkocsijairól híres Porsche AG résztulajdonosa, a VW jelenlegi fb-elnöke. Autóipari elemzők szerint ugyanis nagyon valószínű, hogy a törvény eltörlése esetén rövid időn belül a 69 éves, osztrák állampolgárságú Piech - vagy ahogy a cégen belül hívják: Der Alte (Az Öreg) - kezébe kerül a VW irányítása. A cég áprilisi közgyűlésén mindenesetre biztosnak látszik Piech újraválasztása az elnöki poszton, és az is valószínű, hogy a Porsche család újabb elnökségi tagsághoz jut.

A Porsche família tulajdonában lévő Porsche AG már ma is 27,4 százalékban tulajdonosa a VW-nek. Ezt a részesedést meglehetősen gyorsan, alig másfél év alatt szedték össze, s nem hagytak kétséget afelől, hogy befolyásukkal élni is kívánnak. Így például egyértelműen Piech szándékainak megfelelően zajlott le a közelmúltban a vezércsere a VW igazgatóságának élén, amikor is távozni kényszerült Bernd Pischetsrieder addigi elnök, s helyét az egyértelműen a Porsche unoka emberének tartott 59 éves Martin Winterkorn foglalta el.

Bár a VW németországi üzemeiben az alacsony rendelésszámok miatt csökkentett munkaidőben dolgoznak, hivatalba lépése után Winterkorn - aki Magyarországról kitelepített sváb szülők gyermeke - azt ígérte, nem lesznek elbocsátások. Igaz, a dolgok mai állása szerint a Piechhez hasonlóan állítólag gyorsan és határozottan döntő Winterkornnak e téren még nem is lenne teljesen szabad keze: a VW-törvény a 20 százalékos szabállyal sok lehetőséget kínál az államot képviselő, a munkahelyek miatt aggódó és újraválasztásuk esélyeit féltő politikusoknak a beleszólásra. De ha eltűnik a VW-törvény, s a Porsche tovább tudja növelni tulajdoni hányadát - a luxembourgi hír után rögtön elterjedt, hogy legalább 30 százalékot akarnak -, akkor megnyílik a pálya.

© VW

A VW felső kategóriás márkája, az Audi éléről érkezett Winterkorn a hírek szerint abban is követi Piech iránymutatását, hogy a céget egyre inkább elmozdítja a népautó jellegből. Ezt támasztja alá az is, hogy Winterkorn a múlt héten arra utalt, a korábbi hírekkel ellentétben nem adják el sem a Bugattit, sem a Lamborghinit. Ráadásul a napokban visszaküldte a dizájnereknek több új modell - a Tiguan, a Passat kupé, a Scirocco, valamint az új Golf - Pischetsrieder által már jóváhagyott rajzait, hogy tervezzék át őket ütősebbre. Emiatt valószínűleg el is marad a Passat kupé bemutatkozása a márciusi genfi autókiállításon. Winterkorn számos új, a mainál vonzóbb modell gyors kifejlesztésével azt is szeretné elérni, hogy a cég profitja 2008-ra 5 milliárd euróra nőjön, üzemei pedig ne kapacitásuk 80 százalékán működjenek, miközben a müncheni BMW gyárai 97, a japán Toyotáé pedig 93 százalékon pörögnek.

Az előzetes álláspont és a várható európai bírósági döntés legkeményebb bírálatát egyébként a szakszervezetek fogalmazták meg. Jürgen Peters, a vas- és fémipari dolgozókat képviselő, nagy hatalmú IG Metall elnöke - egyben a VW fb-elnökhelyettese - azt sérelmezte, hogy a döntés a befektetők érdekeit a dolgozók tartós foglalkoztatásának érdeke elé helyezi. Bernd Osterloh, a VW üzemi tanácsának elnöke pedig egyenesen "az élet minden területét a neoliberáis irányzatnak alárendelő EB-nek a Volkswagen-dolgozók elleni támadásáról" beszélt. Figyelemre méltó, hogy rövid időn belül ez a második alkalom, amikor német szakszervezeti vezetők kifejezetten munkavállaló-ellenesnek találnak egy brüsszeli lépést: egy héttel korábban éppen a Porsche üzemi tanácsának elnöke sérelmezte a szén-dioxid-kibocsátás tervezett szigorítását (HVG, 2006. február 17.), mondván, az német autóipari munkahelyek ezreit veszélyezteti.

WEYER BÉLA / BERLIN