© Végel Dániel

Mint más esetben is, a biztosításnál sem feltétlenül a legalacsonyabb díj az optimális, vagyis a fizetendő árat nem csupán a másik biztosító vagy biztosítás díjával, hanem a kapott szolgáltatások értékével is érdemes összevetni. A díj mellett fontosak a biztosítási csomag jellemzői (például milyen kockázatokat fed le a casco, mire nem terjed ki a biztosítás); a lehetséges kedvezmények (például együtt kötött casco és felelősségbiztosítás kedvezménye, flotta- vagy keretszerződési kedvezmény); a biztosító szolgáltatási színvonala, a szolgáltatás minősége (például milyen gyors és ügyfélbarát az ügyintézés, mennyire teljes körű, mennyire áttekinthető a tájékoztatás, van-e például internetes ügyintézés vagy call center, a kár bejelenthető és intézhető-e a szervizben); egyéb tényezők (például hogy a cég más biztosításait melyik biztosító kezeli).

Gépjármű-felelősségbiztosításnál sokan hajlamosak csak a díj alapján dönteni, mondván, a kárrendezési szolgáltatás színvonalával úgyis a kárt elszenvedő fél „szembesül”. Pedig a túl alacsony díjak gyengébb szolgáltatási színvonalat is jelezhetnek (lassú például az adminisztráció, mondjuk a csekkek kiküldése).

A finanszírozási formával a cég gyakran biztosítást is választ: operatív lízing esetén például a csomagajánlatnak mindig része a gépjármű-felelősségbiztosítás és a teljes körű casco díja, de ma már több gépjárműhitel is tartalmazza a cascót. A biztosítási díj ilyenkor általánosságban kedvező, de arra azért figyelni kell, a csomag melyik biztosító milyen típusú cascóját kínálja: nem mindegy természetesen, mekkora az önrész, ahogy az sem, a casco teljes körű fedezetet nyújt-e, vagy csak minimálisat.

© Stiller Ákos

Cascoszerződést bárki köthet, akinek a gépjármű állagának megóvásához érdeke fűződik, a tulajdonos, az üzembentartó és például a gépjármű vásárlásához hitelt nyújtó bank is, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást viszont csak a tulajdonos. A biztosítási díjat a biztosítók általában a szerződő fél „paraméterei” – cég esetében a székhely, telephely, a jogállás – alapján kalkulálják, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapdíját pedig az is befolyásolja, hogy a cégautó forgalmijában külön bejegyeztek-e üzembentartót. Ha az üzembentartót nem a vásárláskor (a biztosítás megkötése előtt), hanem év közben jegyzik be a forgalmiba (vagy változtatják meg a bejegyzést), azt a biztosítók – mivel nem a tulajdonos, pontosabban a szerződéskötő személye változott – úgy kezelik, mintha nem történt volna változás, vagyis a díj sem változik. Ha a szerződést az új üzembentartó adataival szeretnénk módosítani, akkor azt 30 nappal az év vége előtt írásban fel kell mondani, és január 1-jétől olyan új szerződést kell kötni, amely már a forgalmiba bejegyzett új üzembentartó adatait tartalmazza.

Egyre több biztosítótársaságnál számít az is, kik vezetik majd a járművet: a leggyakrabban akkor számítanak fel pótdíjat a cascóban, ha fiatal ül majd a volán mögött (abból kiindulva, hogy a statisztikai adatok alapján náluk valószínűbb a káresemény). Erről a biztosítók nemcsak a szerződés megkötésekor kérnek információt, hanem elvárják a szerződés időtartama alatti változások bejelentését is. Kár esetén a biztosító akkor is fizet, ha nem az vezette az autót, akit a szerződésben megjelöltek, de ezt általában szankcióval büntetik, például dupla önrészt vonnak le (feltéve persze, hogy ezt a cascoszerződésben kikötik).

© Stiller Ákos

Általában 15-nél kevesebb cégautóra a biztosítók csak egyedi szerződést kötnek – flotta-, illetve keretszerződést nem –, bár van olyan biztosító, ahol már hat autót is flottának fogadnak el. (Ugyanakkor egyedi szerződés esetén például a közszolgálati státus, a biztosított kora, lakhelye, a biztosító iránti hűség, a magánnyugdíjpénztári tagság címén is kaphatók kedvezmények, amelyek viszont flottáknál nem érvényesíthetők.) Ha egyedi szerződés kötésekor a cégnek – akár másik biztosítónál is – volt már kötelező biztosítási bónuszfokozattal rendelkező, két éven belül törölt szerződése, a fokozat továbbvihető az új járműre. Ha nincs „szabad” bónuszigazolás, vagyis a cég a szerződéskötés előtti két éven belül nem rendelkezett kötelező biztosítással (ezért a kötelező felelősségbiztosításról szóló 190/2004. kormányrendelet szerint új belépőnek számít), így azt nem is törölhették, az új gépjármű csak az A00 fokozatba sorolható. Ha viszont a két éven belül a cég eladta bónuszkategóriás járművét, annak fokozata az új járműre érvényesíthető.

Egyedi szerződés cascójánál a biztosítók általában – nem jogszabály, hanem a cascoszabályzatuk szerint – az egy éven belül megszűnt szerződés bónuszát számítják be, a megszűnt casco biztosítója által kiállított igazolás alapján. Nem viheti viszont tovább a bónuszfokozát a magánszemély a céges autóra, illetve az általa használt céges autón szerzett fokozatot sem a magánautójára, akkor sem, ha még nem múlt el két év a bónuszos szerződés megkötése óta.

Flottaszerződés esetén a biztosítók által októberben közzétett kötelező felelősségbiztosítási díjakból adott kedvezmények általában attól függnek, hogy mekkora és milyen összetételű a cég gépjárműflottája; mekkora volt a flotta kárhányada a korábbi években; a cégnek van-e már biztosítási szerződése a biztosítótársaságnál.

Az egyedi díjaknál 40 százalékkal is kisebb flotta-felelősségbiztosítási díjak is előfordulnak. Ritka kivételektől eltekintve flottákra – abból kiindulva, hogy egy autóparkban gyakran cserélődnek az autók – nem érvényes a bónuszrendszer. Flották esetében a bónusz – a kötelező felelősségbiztosításról szóló kormányrendelet alapján – akkor is folyamatos marad, ha a flottaszerződést egyedi szerződésekre váltják; a biztosító külön-külön kiállítja minden ott kezelt autóra a kártörténeti igazolást, és a bónuszfokozatok továbbvihetők az új biztosítási szerződésekbe. A flottacascónál általában mindegyik autóra azonosak például az önrész, a feltételrendszer, a záradékok, s nemcsak az egyedi biztosításokhoz képest elérhető díjkedvezmény általános, hanem az is, hogy nem érvényesül a bónuszrendszer. A cég flottaszerződésében a cég tulajdonosainak, alkalmazottainak a cég érdekében (például munkavégzésre) használt saját gépjárművei is biztosíthatók.

© Végel Dániel

A kiegészítő biztosításokat – vagyis például a poggyász-, a baleset- és élet-, a jogvédelem-, a kölcsöngépjármű-szolgáltatási vagy az avulásmentes térítési biztosításokat – akkor érdemes megfontolni, ha a cégnél e károk valószínűen bekövetkezhetnek, illetve ha az ebből eredő károk viselése aránytalan terhet jelentene a cég számára. A cégek a leggyakrabban balesetbiztosítást kapcsolnak a gépjármű-biztosítási szerződéseikhez, talán mert ezek díja elenyésző (évi 2–5 ezer forint), s jobban megéri „csomagban” foglalkozni velük, mint egyenként.

A biztosítók mindig egy évre adják meg a díjaikat. A részletfizetés egyedi szerződések esetén emeli a díjat, azaz drágább: a negyedévi díjfizetés általában mintegy 5 százalék, a havi 10 százalék felárba kerül. A flottáknál nem egységes a biztosítók gyakorlata, de az évinél gyakoribb díjfizetést általában nem terheli felár. A felelősségbiztosításnál érdemes arra is figyelni, hogy a nemzetközi zöld kártyát a biztosító mindig csak a díjjal fedezett periódusra állítja ki (vagyis ha sokat jár a cégautó külföldön, akkor gyakoribb díjfizetés esetén a kártyát is gyakrabban kell megkérni). A biztosítótársaságok 5–10 százalék díjkedvezményt adnak, ha a díjat csekk helyett díjlehívásos módon (inkasszó révén) fizetik nekik.

© Marton Szilvia

Biztosítóváltás esetén a casco- és a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést is legkésőbb 30 nappal a szerződés évfordulója előtt írásban fel kell mondani. A gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések évfordulója – a kötelező felelősségbiztosításról szóló törvény 2008-ban is érvényes előírásai szerint – biztosítótól és a szerződéskötés napjától függetlenül január 1-je. A cascoszerződések évfordulója az egyes biztosítóknál más és más – az időpontot a biztosítási kötvény tartalmazza –, általában az eredeti szerződés megkötésének napja.

Gépjármű-felelősségbiztosításnál a felmondást követően, legkésőbb január 1-jéig meg kell kötni az új szerződést, és ha a szerződésen bónusz van, akkor azt át kell vezettetni (amit az új biztosító – ha a biztosítóváltás az évfordulóhoz kötődik – megtesz helyettünk, feltéve, hogy megkapja a régi szerződés adatait).

Aki évfordulókor nem időben mondja fel a szerződést – az érvényes felmondás határideje december 1-je –, annak szerződését a régi biztosító díjnemfizetés címén köteles törölni, a mulasztót pedig arra kötelezi a felelősségbiztosítási törvény, hogy ismét a régi biztosítójával kösse meg a szerződést (az új szerződés tulajdonképpen semmis, így a régi marad érvényben), vagyis abban az évben hiába akart, nem tud biztosítót váltani. Az új szerződés ilyen esetben akkor sem érvényes, ha a díjat az új biztosítónak megfizették: az persze ekkor visszajár, de a régi biztosítónak újra be kell fizetni a díjat – ráadásul az esetleges bónuszfokozat is elvész. Ha pedig ezalatt kár éri az autót, azt egyik biztosító sem téríti meg.
E szabály egyébként minden olyan esetben érvényes (vagyis nem csupán évfordulókor), amikor a kötelező felelősségbiztosítási szerződést – akár év közben is  – díjnemfizetés címén törlik.

További részletek a HVG Cégautó 2008 különszámban. Keresse az újságosoknál.