2009-ben azonban az operatív lízing várhatóan újra javít a pozícióján, például mert a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2008. decemberben – az autópiacon Magyarországon is kialakult túlhitelezési válságra reagálva – a pénzügyi szervezetek számára előírta, hogy szigorúbb feltételekkel nyissák meg pénzügyi forrásaikat. Úgy tűnik ugyanis, a lízingelés – a tulajdonjog-biztosíték miatt is – a hitelnél kevésbé kockázatos finanszírozási formának bizonyult, és bizonyul majd 2009-ben is. Ezt jelzi az is, hogy a Magyar Lízingszövetség összesítése szerint 2008-ban a lízingpiacon a lejárt késedelmek aránya 3-4 százalék volt (vagyis lényegében ilyen arányban mondták fel nemfizetés miatt a szerződéseket), a hitelpiacon viszont ez az arány 7 százalék körül járt.

Finanszírozási formák

A pénzügyi lízing és a hitel, illetve operatív lízing pár lényeges, a kockázatokkal is összefüggő pontban különböznek egymástól:
- pénzügyi lízing és hitel esetében – a megállapodás szerinti – kezdőrészletet kell fizetni, operatív lízingnél ez nincs (s ezt nem érinti a PSZÁF rendelkezése sem);

- pénzügyi lízingnél és hitelnél az autó teljes vételárát ki kell fizetni (lízingdíj, illetve törlesztőrészlet formájában), operatív lízing esetében csak a futamidőre jutó költséget kell törleszteni (bérleti díj formájában);

- a pénzügyi lízing lejártakor, illetve hitel esetében az autó megvásárlásakor a lízingbevevő, illetve a hitelfelvevő az autó tulajdonosa lesz, operatív lízing esetében az autó a lízingbe adó cég tulajdona marad;

- pénzügyi lízing és a hitel esetében egyaránt a lízingbevevőé, illetve a hitelfelvevőé az autó értékelésének, üzemeltetésének minden adminisztrációja és kockázata, operatív lízing esetében viszont az üzemeltetés minden adminisztrációja és kockázata a lízingcégé.

A vállalkozásnak az autó beszerzésekor és a használata során is legalább három szempontot kell vizsgálnia:

Költség. Ebbe nem csupán a beszerzési ár tartozik, hanem az üzemeltetés alatti költségek is; a beszerzési ár helyett a figyelem ma arra irányul, hogy összességében mennyibe kerül az autó finanszírozása és üzemeltetése a futott kilométerekre vetítve.

Szolgáltatásminőség. Ezen a szolgáltatási tartalmak és azok költség- és időhatékonysága értendők, vagyis hogy az eszköz a legtovább futhasson az üzleti célok szolgálatában.

Kockázat. A mai szabály- és üzleti környezetben aranyat ér egy-egy kockázati elem kiiktatása, a gépjármű érték- és üzemeltetésiköltség-kockázataira pedig flotta esetében az látszik jó megoldásnak, ha azokat flottakezelőre hárítják át.

A három fő finanszírozási módozat közötti választást ennek következtében alapvetően befolyásolja, hogy mekkora a cég – pontosabban a cégautóflotta – mérete. Az operatív lízing kevés autó esetén is előnyökkel jár, de nagyszámú autó esetén, úgy tűnik, egyértelműen megéri, ha a flottás cég kiszervezi a flottáját, a flottakezelő ugyanis leveszi a válláról nemcsak az üzemeltetés, hanem a finanszírozás gondját is (olyannyira, hogy a legtöbb nagy flottakezelő egyúttal finanszírozó is). Lízingszövetségi adatok szerint 2008-ban a flottakezelt autók száma 20 százalékkal, 35 ezerre gyarapodott.

Egy flottakezelő nemcsak akkor van előnyösebb helyzetben a flottát tartó cégnél, amikor az autókat megveszi (amikor is nagyobb kedvezményeket képes elérni egy-egy márkakereskedőnél, mivel egyszerre adhatja le ott több cég azonos márkára vonatkozó igényét), hanem akkor is, amikor nem ő finanszíroz, mert az esetleges finanszírozónál is „nagybani” díjat alkudhat ki. Azon kívül, hogy nagyobbak az autópiaci tapasztalatai, jobbak a beszállítói kapcsolatai, rutinosabb a lízing- és hiteltárgyalásokban, felkészültebb is a költségnyilvántartásban, illetve a használt autók értékesítésében (amivel mérsékelheti az értékvesztési kockázatokat).

Flottakezelés esetén általában a cégek is az operatív lízinget látják előnyösebb formának, legalább hat érv szól amellett, hogy a vállalkozás operatív lízing keretében finanszírozza a cégautókat. Ilyenkor ugyanis

- akár nulla forint kezdő bérleti díjjal is indítható a bérlet, ezáltal csökken a ráfordítás (beruházási forrás);

- a havi bérleti díj a futamidő végéig fix (vagyis tervezhetővé válik az autóüzemeltetés költsége, a flottakedvezményekkel csökken a költség, a flottakezelő üzemeltetési szolgáltatásának igénybevételével pedig az üzemeltetési feladat);

- a flottakezelő maradványérték-garanciát nyújt a bérlet lejártakor (vagyis a futamidő végén az újraértékesítési ár kockázata nem a céget terheli, az értékesítési veszteség csökken);

- a bérleti díj egésze elszámolható költségként (csökkenti a társaságiadó-alapot);

- 2008 óta a bérbeadásra vásárolt személygépkocsi és a haszongépjármű áfája is levonható, vagyis a jármű nettó beszerzési áron számolható el;

- bár a bérleti díj áfája nem igényelhető vissza, a beszerzési áfa azonban igen, így a bérleti díjat az autó nettó árára számolják ki.

Kkv-k

Bár a cégek többsége az operatív lízinget választja, a kisebbek viszont nem feltétlenül, amire, úgy tűnik, megvan a maguk oka.

A lízingszövetség 2009. februári felmérése szerint a hazai kis- és középvállakozások (kkv) a bankok mellett főként lízingcégekkel állnak pénzügyi kapcsolatban, 46 százalékuknak partnere valamelyik. Ez főként eszközlízinget jelent, a cégek 16-17 százaléka lízingel autó(flottá)t. A kkv-k elmondásuk szerint elsősorban a megbízhatóság, a korábbi évek tapasztalatai, illetve a díjak, költségek alapján választanak finanszírozó partnert, beleértve a lízingcégeket is, de az ügyvezetők és tulajdonosok csaknem fele „azonnal” szolgáltatót váltana, ha az nem kezelné őt megfelelően.

A kkv-k a lízinget rugalmasabbnak, könnyebben, jobb feltételekkel elérhetőnek tartják a banki hitelnél, például mert kisebb önerőt igényel, alacsonyabbak az egyéb költségek, különösen hogy a válaszadók közel fele már szembesült hitelszigorítással, vagyis új kockázati felárakkal, limitcsökkentéssel, a korábbinál is nagyobb banki fedezetigénnyel. Ennek megfelelően a kkv-k körében a lízingmódozatok közül a pénzügyi vezet, a külső forrást használók háromnegyede azonban – épp ellenkezőleg, mint az országos átlag – nem operatív, hanem pénzügyi lízingre kötött szerződést. Ennek az is lehet a magyarázata, hogy a lízingkonstrukció kiválasztásakor a kamat mellett a második legfontosabb szempontjuk, hogy az beszámítható-e uniós támogatáskor, vagy sem (márpedig az operatív lízing nem számítható be, mert nem minősül hitelnek).

Flottapiaci trendek

A lízingcégek abban bíznak, hogy a költségcsökkentési kényszer a kkv-kat is egyre inkább a tartós bérlet felé hajtja. Sok cég – nyilatkozta Tekse Kálmán, a lizingszövetség flottaautó-szakbizottságának vezetője, egyben az Arval Kft. ügyvezető igazgatója a HVG Cégautó 2009 kiadványban– egyenesen visszlízinget választ, vagyis a tulajdonukban lévő járműveket eladják a flottakezelőknek, majd rögtön visszabérlik. Borók János, a Porsche Lízing első embere szerint a flottakezelést a vevők piaca, felfokozott verseny jellemzi: a szállítók már egy autót is elfogadnak flottának, az ügyfelek már az egy-egy újabb gépkocsira kiadott megbízásokat is megtendereztetik, új rendeléseiket pedig nemegyszer ahhoz kötik, hogy a flottakezelő vállalja át már futó autóira is a piacon megjelenő újabb üzemeltetésiköltség-terhet, például cégautóadót (vagyis csökkentse vele a flottakezelői díj egyéb elemeit).

A PSZÁF hitelkockázat-csökkentő előírása egyes szakértői becslések szerint a piacnak csak a 4-5 százalékát érintheti, mások a piac jóval nagyobb felbolydulását várják. A bankok máris nemhogy nullaforintos, de a korábban átlagosnál magasabb kezdőrészletet írnak elő, nem is beszélve egyéb hitelnehezítési intézkedéseikről. A magyar Suzuki kicsit belerokkant, hogy járműveinek többségét kezdőrészlet nélküli hitelből vásárolták meg. Legkésőbb 2010. január 1-jén (vagy még 2009 nyarán) pedig Magyarországon is érvénybe lép az EU fogyasztóvédelmi direktívája, amely a fennálló tőketartozás 1 százalékában maximálja a hitellezárási díjat (ami a futamidő lejárta előtti hitel-visszafizetésre szedhető), s megtiltja, hogy a hitelfelvételkor kapott kedvezményeket a hitelezők a kamatban beszedjék. Ezek következtében a lízingszövetség jóslata szerint a gépjármű-finanszírozási piacról is eltűnik az alacsony kezdőrészletes, hosszú futamidejű, halasztott tőketörlesztésű hitel, és általában csökken a finanszíroztatási kedv – megnő a készpénzes vásárlások aránya.

További részletek a HVG Cégautó 2009 különszámban. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg a kiadótól.