Hatszázkilencvenöten haltak meg közlekedési balesetben az idén

Oberling József elmondta: 1992-ben 2100-an haltak meg közlekedési balesetben Magyarországon, tavaly pedig 996-an, vagyis tíz év alatt 50 százalékkal csökkent az áldozatok száma. 2008 és 2009 első tíz hónapját összehasonlítva pedig elmondható, hogy a halálos áldozatok száma 816-ról 695-re csökkent. Az áldozatok száma 2001-ben még - az év első tíz hónapjára vetítve - 1007 volt, azaz valamivel több mint 30 százalékos a csökkenés azóta. 

Az ezredes felhívta a figyelmet arra, hogy a tavalyi év első tíz hónapjához képest hét százalékkal visszaesett az ittasan okozott közúti balesetek száma idén, de aránya a személyi sérüléses baleseteken belül még mindig 12 százalék, annak ellenére, hogy tavaly óta 14800 vezetői engedélyt vettek el ittas vezetés miatt.

Samu István vezérőrnagy, az ORFK rendészeti főigazgatója emlékeztetett rá: a tendencia folyamatos, mindössze 2007-ben tört meg, azóta viszont tovább csökken a balesetek és a halálos áldozatok száma. Mint mondta, november 8-áig 121 emberrel kevesebb halt meg, mint tavaly az első tíz hónapban. Kiemelte: az eredmény elérésében nagy szerepe volt az objektív felelősség bevezetésének, valamint annak, hogy megemelkedett a helyszíni bírság összege, bevezették az ittas vezetőkkel szembeni zéró toleranciát és szigorodott a járművezetői előéleti pontrendszer.

Az objektív felelősséggel kapcsolatban megjegyezte: 2008 májusa óta - amióta a rendőrség élesben alkalmazza a jogszabályt - 2009. november 8-áig 607 ezer közigazgatási ügyet kezdeményezett a rendőrség a járműtulajdonos objektív felelőssége körében, vagyis átlagosan havonta 33 ezret. A jogsértésekről szólva elmondta, hogy az összes jogsértés 88 százaléka sebességtúllépés volt, összesen 534 ezer ilyen határozatot hoztak már. A megállási, várakozási tilalommal kapcsolatos jogsértések száma 6 ezer volt, a kötelező haladási iránnyal és behajtási tilalommal kapcsolatos pedig 6 ezer. 

A rendészeti főigazgató beszámolt arról: a közlekedésbiztonsági helyzet további javulásáért növelni kell a sebességmérő és a szabálysértéseket dokumentáló eszközök számát. Ennek érdekében november 30-ig 50 új mobil sebességmérő eszközt állítanak rendszerbe, 2010 márciusáig a gyorsforgalmi utakon 31 fix sebességmérő helyet állítanak fel, az országos közutakon pedig további 200 fix sebességmérőt helyeznek el. Az egyéb szabálysértések dokumentálására 300 PDA-t állítanak rendszerbe 2010 őszéig. Arra a kérdésre, hogy a kanyarodási, előzési szabályokat be nem tartókkal szemben milyen intézkedéseket tervez a rendőrség, Oberling József azt mondta: a sebességtúllépés miatt bekövetkezett balesetek az összes közlekedési baleset 25 százalékát teszik ki, annak ellenére, hogy a rendőrség jelentős erőt fordít a gyorshajtók kiszűrésére és 500 ezer bírságot is kiszabott emiatt.

"Ezzel még nem végeztünk, majd ha azt tapasztaljuk, hogy nincs probléma a sebességgel, fókuszálhatunk másra" - mondta, hozzátéve, érzékelik, hogy más szabályszegéssel is foglalkozni kell, de a sebességellenőrzés eleve jótékony hatással van a közlekedőkre. Kifejtette: "utópisztikus elképzelés", hogy minden közlekedési szabályszegés felderítsenek és szankcionáljanak, és valóban jelentős baleseti ok a kanyarodás, előzés szabályainak be nem tartása. Mivel azonban ez nincs benne az objektív felelősségi körben, a rendőrség mindössze végeláthatatlan levelezésbe kezdhetne a tulajdonossal és nem derülne ki, hogy ki volt a szabályszegő. 

Samu István ehhez hozzátette: eddig a technikai fejlesztés célja az volt, hogy a rendőrség hatékonyabban léphessen fel a gyorshajtókkal és ittas vezetőkkel szemben. A fejlesztés következő iránya pedig a többi szabálysértés elleni hatékony fellépés lesz, de még egy-másfél év, amíg ennek a technikai, személyi, jogi feltételei megteremtődnek.