szerző:
Németh András

Akad, ahol érdemes vigyázni a tankolásnál, az viszont inkább csak legenda, hogy nyugati benzinnel jobban fut a kocsi. Idehaza többnyire EU-szabványos a benzin, de kisebb kutaknál nem kizárt az átverés.

Nem csak a benzin sokat emlegetett ára számít a külföldi utazás tervezésekor. Alapos autósok azt is latolgatják, jobban járnak-e a „nyugati” üzemanyaggal, és arra is gondolniuk kell, nem teszik-e tönkre a motort a keleti vagy déli szomszédoknál. Sőt az utóbbi kockázat idehaza sem teljesen a múlté. Legalábbis erre gyanakszik számos autójavító tapasztalatából kiindulva Gablini Gábor, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke, aki elsősorban az olcsó kutakat tartja gyanúsnak.

©

Tény, hogy több márkaszerviz már nem fogadja el automatikusan garanciális hibának, ha elromlik az üzemanyagrendszer. A korszerű dízelmotoros, illetve a központi befecskendezéssel működő benzines autók szinte már precíziós műszernek számítanak, ezért elődeiknél jóval érzékenyebben reagálnak a hajtóanyaghoz adott térfogatnövelőkre – például a vízre vagy más olcsó, a benzint hígító anyagokra. A víztől elsősorban az Otto-motorok, a mechanikai szennyeződésektől inkább a dízelek kezdenek köhögni. Az ár sem igazít útba egyértelműen: a diszkontáruházak olcsó kútjai például feltehetőleg nem a minőség rontásával, hanem keresztfinanszírozással alakítják vevőcsalogató áraikat.

Kevésbé borúlátó Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Szerinte annyira megszaporodtak az ellenőrzések – a nagy cégek maguk is rendszeresen végeznek ilyet –, hogy a csalás kiment a divatból. „A minőséget az európai szabványon alapuló uniós irányelv határozza meg, a 95 oktános benzin egész Európában egyforma” – mondta (lásd Nyugaton a helyzet című írásunkat). A vezető láncoknak már csak azért is érdekük az ellenőrzés, mert a kutak jó részét tőlük független vállalkozók üzemeltetik franchise-formában, azaz a tisztességtelenül szerzett jövedelem nem az anyacéget, hanem a kiskereskedőt gazdagítja. A töltőállomások alatti óriási tartályok egyébként sohasem ürülnek ki teljesen, ezért az idegen anyagok nagyon sokáig kimutathatóak.

A Magyarországon forgalmazott benzin több mint nyolcvan százaléka egyébként is hasonló forrásból: a Mol százhalombattai, illetve az ugyancsak Mol-tulajdonú Slovnaft pozsonyi finomítójából származik. Csak a gázolaj 1 százaléka érkezik olyan, EU-n kívüli szállítóktól, amelyeknek külön tanúsítványt kell felmutatniuk. „A Magyarországon jelen lévő nemzetközi töltőállomás-hálózatoknak eladott üzemanyagok között nincs minőségi különbség” – mondta Pánczél Andrea, a Mol kommunikációs igazgatója. A társaságok a Molhoz hasonlóan speciális adalékokkal látják el a saját márkanéven forgalmazott termékeiket, ezért különböznek a sokat reklámozott csúcstermékek, mint a Shell V-Power Racing, az OMV Maxx Motion 100 vagy a Mol Evo Neo.

©

Ha valaki trükközni akar, a minőségrontás helyett inkább mással érdemes próbálkoznia, mondták a HVG-nek nevük mellőzését kérő piaci szereplők. Szerintük nem haltak még ki az olyan régi átverések, amelyek az úrvezetők figyelmetlenségére, szórakozottságára épülnek. Ilyen az, amikor a kutas gyorsan elkezd tölteni a számláló nullázása nélkül. De megeshet az is, hogy pár liter az autó tartálya helyett egy alkalmas helyen elrejtett kannába kerül. Annyi mindenesetre kiderül a szórványos magyarországi felmérésekből, hogy a nagyobb láncoknál a kutakból ugyanannyi benzin kerül az autóba, mint amennyit a számlálók mutatnak.

A közép-európai fogyasztók többsége leginkább az önálló töltőállomásokkal szemben bizalmatlan, amelyek egy része ezért kaméleonhoz hasonlóan viselkedik: olyan színeket használ, amelyek emlékeztetnek az ismert láncokéra. Horvátországban és Szerbiában elsősorban az osztrák OMV-t utánzó zöld-kék álcaszínek számítanak divatosnak, míg Ukrajnában a hazainál jobb árut ígérő orosz kutakra jellemző piros, valamint az utóbbi években kiváló árut szavatoló Okko- és WOG-hálózat zöld-sárga kombinációja fordul elő gyakran. A „no name” kutak másik aduja a jó helyválasztás. A Horvátországot és Magyarországot összekötő autópálya horvát oldalán a határ előtti negyven kilométeren nincs töltőállomás, a lehajtók közelébe pedig névtelenek telepedtek, hogy az országot elhagyó autósok náluk töltsék fel a tankjukat olcsóbb benzinnel vagy gázolajjal.

A keleti és déli szomszédok közül az olcsó benzin magánimportjáról is nevezetes Ukrajna mondható a legproblémásabbnak. Donyeckben a drága külföldi autók tulajdonosai sokáig kizárólag az „észt kúton” tankoltak, amely az EU-tag balti államból importált üzemanyagot árult – avatta be a HVG-t egy Ukrajnában gyakran megforduló autós. A jobb nyugati autómárkák csupán 4-5 évvel ezelőtt kezdték meg dízeljeik hivatalos árusítását a volt szovjet köztársaságban, mert korábban ott gyakorlatilag nem lehetett használható gázolajhoz jutni. A helyzet lassacskán javul, ahogyan kezdik felújítani a szovjet időkben épített finomítókat.

Ukrajnában, csakúgy, mint Szerbiában, azzal van a legtöbb gond, hogy még mindig túl sok a kén az üzemanyagban (lásd Kénes kérdések című írásunkat). Egy szegedi autójavító szerint a határ túloldaláról feltűnően gyakran érkeznek hozzájuk olyan járművek, amelyek a spórolási szándékkal vásárolt rossz üzemanyag miatt romlottak el. Szerbiában ugyanis sem az olajtársaságoknak, sem az államnak nincs pénze a rendszeres ellenőrzésre. Ennek fényében értékelhető, hogy a szerb szakújságírók szavazatai alapján az idén a 33 szerbiai töltőállomást is működtető magyar Molt tüntették ki a legjobb üzemanyag-forgalmazó díjával.

Míg a közép-európai térségben általában javul az üzemanyagok minősége, Romániában – ahol az első félévben az EU-n belüli legnagyobb benzináremelést regisztrálták – egyre több a gond, ezért megugrott a szervizek forgalma is. „A benzin oktánszáma kisebb az előírtnál, emiatt nő a fogyasztás, és gyakran szembesülünk azzal, hogy víz is van a tartályban” – közölte újságírókkal Augustin Hagiu, a Román Fuvarozók Szövetségének elnöke. A szövetség az áldatlan állapotok miatt júliusban hivatalos levelet írt a fogyasztóvédelmi hatóságnak, amely meg is kezdte az ellenőrzéseket.

Minél több a probléma, annál kiterjedtebb a forgalmazóktól független ellenőrzési rendszer, mint például Ukrajnában. A magyar turisták kedvelt célpontjának számító Horvátországban viszont bizonyíthatóan javul a minőség, de a mérések eredményei csak lassan ingatják meg azt a ma is népszerű mítoszt, amely szerint a Mol résztulajdonában lévő INA kútjai rossz üzemanyagot árulnak. A Nemzetközi Üzemanyagminőség-központ (IFQC) nevű, houstoni székhelyű intézet idei jelentése szerint a Horvátországban elérhető benzin minősége – kéntartalma alapján – egy év alatt az 57.-ről a 37. helyre ugrott előre. Bár az INA nem hozza nyilvánosságra, nyílt titoknak számít, hogy a legtöbb független horvát kút és több lánc is az INA – EU-szabványnak megfelelő – hajtóanyagaival kereskedik. A társaság árusít más üzemanyagot is, a csúcsbenzin például zágrábi lapértesülések szerint a 2007 óta ugyancsak Mol-tulajdonban lévő Tifon-lánctól származik.

Az IFQC a magyarországi erőfeszítéseket is elismeri. A tanulmány szerint a világ országai közül Magyarország – több más állammal egy időben – a harmadikként vezette be, hogy csak legfeljebb 10 ppm kéntartalmú benzint, és ötödikként, hogy ilyen minőségű gázolajat forgalmaz. Magyarországon a leginkább a nagy hálózatokra kiterjedő alkalmi felmérések csak minimális különbségeket fedeznek fel az üzemanyagok minőségében. A hivatalos vizsgálatokat végző Ásványolajtermék Minőségellenőrzési Zrt. nem közöl láncokra lebontott adatokat, a rendszeres mérésekből mindenesetre az derül ki, hogy az utóbbi években egy százalék alatt volt a minőségi problémák aránya.

Az objektív vagy legalábbis annak szánt számoktól és felmérésektől függetlenül a térség összes államában sokan elégedetlenek a hazai üzemanyagokkal, és a legtöbben a szomszédéra esküsznek. Míg a magyarok – a már az internetes fórumokban is terjedő szájhagyományok szerint – úgy tartják, hogy az Ausztriában vásárolt benzintől szinte repül a kocsi, addig a horvát járgányok a közhiedelem szerint az osztrák vagy szlovén, illetve néha a magyar üzemanyagtól kapnak szárnyra.

NÉMETH ANDRÁS

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Bedő Iván HVG Hetilap

Nyugaton a helyzet

Nem tapasztal lényeges különbségeket az EU-országokban kapható benzin minőségében a német ADAC, a világ második...

HVG HVG Hetilap

Kénes kérdések

A Magyarországon forgalmazott üzemanyagok elsősorban orosz nyersolajból készülnek, amelynek viszonylag magas, másfél...

HVG HVG Hetilap

Lepkegáz és motorfék

Könnyebb megépíteni a háromliteres (fogyasztású) autót, mint kinevelni a háromliteres vezetőt – vélik a...

Így nézheti élőben az Apple mai izgalmas bejelentéseit

Így nézheti élőben az Apple mai izgalmas bejelentéseit

Decemberben az Arénában lép fel a Deep Purple

Decemberben az Arénában lép fel a Deep Purple

Visszavonul Edita Gruberová

Visszavonul Edita Gruberová

Megállapodott a MÁV a szakszervezetekkel, mennyivel nőjön a vasutasok bére

Megállapodott a MÁV a szakszervezetekkel, mennyivel nőjön a vasutasok bére

Norvég cég épít lebegő, napelemes erőművet Albániában

Norvég cég épít lebegő, napelemes erőművet Albániában

Mennyi ilyen lehet itthon is? Roncsautónak leadott német kocsikkal verik át a kelet-európaiakat

Mennyi ilyen lehet itthon is? Roncsautónak leadott német kocsikkal verik át a kelet-európaiakat