Egy uniós felmérés szerint a tagországok útjain történt összes közúti baleseti halálok 6 százaléka és a súlyos sérüléssel járó balesetek 8 százaléka műszaki hibára vezethető vissza. Szám szerint mindez 2000 halálesetet és 128 000 személyi sérüléses balesetet jelent. Arányosítva a magyarországi helyzettel mintegy 5000 ember szenved súlyos balesetet és 70 ember hal meg évente műszaki okok miatt.

Az EU útjain közlekedő személy autók 10 százaléka –  ezen jelentés szerint - egyébkén nem is menne át egy időszakos műszaki vizsgán. Valamint a teherautók 4 százaléka járna ugyanígy és a buszok 3,4 százalékának sem sikerülne a műszaki. Sőt az unió 14 országában egyáltalán nem követelnek műszaki vizsgát motorokra és a mopedekre. Mindezt annak ellenére, hogy igen jelentős a meghibásodási arányuk és gyakran szerepelnek a baleseti hírekben. Ugyancsak a legtöbb EU-s országban nem történik olyan időszakos vizsgálata sem az életmentő rendszereknek, mint az ABS, vagy a légzsákok.

A hazai hivatalos statisztikák szerint nagyjából 0,5 százaléka a halálos baleseteknek ered műszaki hibából. A valóságos helyzet ennél vélhetően sokkal rosszabb - vélik a szakemberek. A kedvezőnek tűnő magyarországi eredmények egyik oka, hogy a rendőrség a helyszínen a jegyzőkönyv elkészítésekor a baleset elsődleges okát nem részletezi. Magyarán nem az okok feltárása, hanem a felelős keresése az elsődleges. Korábban a baleseti okok közt fel kellett tűntetni az elsődleges, majd a másodlagos okokat, jelenleg ezt nem kell megtenni. Mindeközben tőlünk nyugatabbra bevett gyakorlat, hogy az illetékes szervezetek saját tesztekkel kontrollvizsgálatokat készítenek, majd ennek alapján változtatnakaz előírásokon. Pár évvel ezelőtt például ilyen tapasztalok alapján lett előírás, hogy a kamionok elejére plusz tükröt kell felszerelni, mondván 160 biciklis gázolnak el kamionok mert nem látják jól a kocsi előtti területet.

Az EU szakpolitikusai a fentiek nyomán változást sürgetnek és vitattak meg a nyáron beterjesztett javaslatot, amelynek nyomán az első forgalomba helyezést követően először 4 év, majd 2, ezt követően pedig minden évben kéne műszaki vizsgára menni (4+2+1). Vagyis a hat évnél idősebb kocsikat évente kellene a szerződéses vizsgaállomásokon bevizsgáltatni.

Indoklásul a baleseti statisztikák mellet egy másik német felmérésre hivatkoznak, amely szerint a kocsik életkorával nem arányosan nő a súlyos, baleseti szempontból is veszélyes meghibásodások lehetősége, hanem bizonyos kor után, exponenciálisan. Az átlagos használatú autók hatodik életévétől ugrásszerűen megnő annak esélye, hogy műszaki hibát jelez a kocsi. 0-3 éves kora között, ha egy kocsi ezen jellemzőjét 100%-nak tekintjük, akkor egy 11 évnél idősebb kocsinál már 400%-kal nagyobb esélye van annak, hogy műszaki hiba lesz egy súlyos baleset oka.

Magyarország egyébként jelen pillanatban a legkevésbé szigorú -  az uniós előírásoknak megfelelő - műszakivizsga-szabályokat ír elő. Ebben a vonatkozásban is komoly különbségek vannak az unióban. A legszigorúbb szabályok Németországban, Svédországban, Belgiumban Luxemburgban és Finnországban vannak. Közepesen szigorú országok: Franciaország, Hollandia, Spanyolország, Portugál, Nagy-Britannia, Szlovákia, Csehország, Ausztria, Dánia, Észtország, Írország, Lettország. Míg Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Málta, Bulgária, Litvánia, Szlovénia, Románia, Ciprus és Görögország szabályai a legkevésbé szigorúak.

Bár pontos adatok nincsenek, a szakmai szervezetek 400 ezer körülire teszik a műszaki nélküli autók számát Magyarországon. Hogy ezek közül hány van kint ténylegesen az utakon, szinte lehetetlen megmondani. Ezeket csak célzott ellenőrzésekkel lehetne kiszűrni, de erre csak a legritkább esetben kerül sor, így csak 100-200 autót kapnak el évente.
A büntetés a lejárt vagy hiányos forgalomért már nem visszatartó erő. Láthatóan sokan addig járnak forgalmi nélkül, amíg elkapják őket – mondta el korábban a hvg.hu-nak Kovács Ferenc az Autószervizek Magyarországi Egyesületének szabályozáspolitikával foglalkozó tisztviselője.

Ha a többe kerül az autózás, akkor a szerviz- és egyéb költségeken próbál mindenki spórolni. Jellemzően nem azok fognak műszaki nélkül közlekedni, akiknek munkájukhoz vagy napi bejáráshoz elengedhetetlen a kocsi. A közeljövőben több tényező is ronthat a helyzeten – mondja. Mint végezetül elmondta, a bírságolási gyakorlaton is lehetne változtatni. Németországban például, aki lejárt műszakival közlekedik és elkapja a rendőr, az kap egy levelet, hogy 30 napon belül vizsgáztassa le a kocsiját. Amennyiben ennek nem tesz eleget, akkor nagyon kemény pénzbírsággal sújtják.