Biztosan sokakkal előfordult már, hogy az autópályán hajtva egy adott szakaszon ideiglenes sebességkorlátozást volt érvényben. Ilyenkor bizony lassítani kell, és egészen addig hajtani az adott sebességgel, amíg fel nem oldódik a korlátozás.
A napokban egyik olvasónk hívta fel a figyelmünket egy érdekes videóra, amit Crash Géza YouTube-csatornájára töltöttek fel még május 11-én. A felvételt május 10-én készítették az M7-es autópályán, ahol a munkagépek miatt előbb 100, majd 80 km/h-ra korlátozták a sebességet. Miután azonban az autós elhajtott a munkagépek mellett, semmi sem oldotta fel a korlátozást.
Mit tesz ilyenkor az autós? Reflexből el kezd gyorsítani, hiszen már elmúlt a veszélyhelyzet. Ez azonban helytelen, mert hiába értelmetlen a további korlátozás, a KRESZ szerint továbbra is azt kell tartani. Az autópálya le- és felhajtó viszont tábla nélkül is feloldja a sebességkorlátozást. De már az elején elkezdhetünk gyorsítani, vagy csak a végén? Mint látszik, nem mindegy, a rendőrök ugyanis a következő felüljáróról mérték az autósok sebességét.
Olvasónk kérésére megkérdeztük az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy megtudjuk, pontosan milyen szabály vonatkozik ilyen esetben az autósokra. A lehajtó elejétől, vagy csak a végétől kezdve tekinthető feloldottnak a sebességkorlátozás? Az alábbi választ kaptuk:
A sebességkorlátozással kapcsolatos előírásokat a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (továbbiakban: KRESZ) szabályozza. Az útkereszteződés fogalmát a KRESZ 1. számú függelék I. fejezetének k) pontja szabályozza.
Tehát így. A válaszból annyit tudtunk meg, hogy a sebességkorlátozás a táblával kezdődik, az útkereszteződés pedig "két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása."
Ettől függetlenül a sebességkorlátozást az útkereszteződés kezdete oldja. De vajon ebben az esetben is így van?
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
