Nincs olyan autós, akinek az oktatás során ne magyaráznák el kétszer-háromszor, hogy mit is jelent a követési távolság és miért is van erre nagy szükség a forgalomban. A KRESZ 27. § (1) bekezdése is pontosan fogalmaz a kérdésben, ami szerint "járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött – ennek hirtelen fékezése esetében is – meg lehessen állni."

A gyakorlat azonban azt mutatja, sokan nem tartják be ezt a KRESZ-szabályt, vagy ha tisztában is vannak a követési távolság fogalmával, rosszul mérik fel a helyzetet. Ha nem így lenne, valószínűleg a ráfutásos balesetekből is jóval kevesebb lenne.

A követési távolság ugyanis nem egy meghatározott távolságot takar, azt jó néhány tényező befolyásolja – írja a D.A.S. JogSzerviz. Mint kifejtik, ezt befolyásolja többek között a jármű sebessége, állapota, az útviszonyok, valamint a sofőr reakcióideje is. Ez általában 2 másodpercet jelent, ami annyit tesz, hogy

130 km/h-nál 72 métert, 90 km/h-nál 50 métert, 50 km/h-nál pedig 26 métert

tesz meg az autó. Ez azonban egy optimális állapot, amit nagyban befolyásolhat például, ha a sofőr gyógyszert szed, vagy épp az, hogy mennyi tapasztalattal rendelkezik. Emellett az sem mellékes, hogy mennyit pihent az illető vezetés előtt (egy nemrég készült felmérés szerint például fáradtan vezetni olyan, mintha ittasan ülnénk a volán mögé), sokan pedig azon vitáznak, hogy a lassabb reakcióidő miatt el kell-e venni a jogosítványt az idősebbektől.

A D.A.S. szerint ugyanakkor figyelembe kell venni a jármű műszaki állapotát – például a gumik kopottságát. A törvény 1,6 milliméteres barázdamélységet ír elő, de a JogSzerviz szerint hasznos lehet 3-4 milliméter profilmélység esetén megejteni a cserét.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.