Nem is csak az erőhiánnyal van gond. Szépen elautóztam a 116d-vel, nem versenyeztem, csak a célra tartottam, kényelmesen, finoman, nyugodtan. Amivel inkább elégedetlen voltam, az a takarékosság volt. Keveset fogyaszt a BMW 116d, szó se róla. Ám, nem csapott az asztalra, csupán egy jó eredmény a többi között az 5,5 literes (2 tizeddel volt jobb, mint a 184 lovas 120d) átlagfogyasztás (100 kilométerenként). Szerettem volna 5 liter alá vinni, ezért a fájdalom. Ha csak városban, elővárosban közlekedek, összejött volna, még a télies körülmények ellenére is. Bennem azonban viszketett az ösztön, hogy erdélyi barátaimmal együtt üvöltsük bele az éjszakába, hogy Van-e szándék? és leugrottam Szegedre Kiscsillag koncertre. Azt nem kellett volna. A fogyasztás miatt. Autópályán 120-130 kilométer/órás sebességnél szertefoszlott a remény, bár a kocsi átlagfogyasztása ekkor sem ment 6-7 liter fölé, de látszott, hogy oda az igazság. Az autópálya kemény falat, ott haladni kell. Kár, hogy nincs még nálunk 90 kilométer/órás sebességhatár a pályán. Akkor sikerült volna a tervem. Csak az nyugtatott meg, hogy 6,3 literes átlaggal vettem át a gépet – magyar mentalitás: másnak sem sikerült.

A vidéki Magyarország – Szatymaz és környéke – megmutatta a BMW 1-es sorozat másik gyengeségét: a rossz úton elviselhetetlenül rázós futóművét. Ami pályán, kanyarban és új aszfalton áldás, az a kátyús, rögös magyar valóságban átok. De ott legalább alig kért enni a kocsi. A pedálok elrendezése nem tetszett, bakancsban vezetve néha a kuplung mellett a féket is lenyomtam.

Lehet, hogy túlzásba pörgettem a takarékosság iránt érzett kötelességem. Aki egy közel tízmilliós (extrákkal) alsó-középkategóriás autót vesz, azt nem elsősorban ez motiválja, hanem az a tudat, hogy ha lett volna még pár milliója, akkor mennyivel nagyobb és erősebb BMW-t tudott volna venni. A lényeg – és ez megnyugtatja -, hogy ha előveszi a zsebéből a kulcsot, a kék-fehér logó ott virít rajta, jelezve, hogy a kiváltságosok közé tartozik. Mert autós nyelven a bömöstudat ezt jelenti.

Kétliteres, változó turbinageometriájú turbófeltöltéssel és közvetlen befecskendezéssel szerelt dízelmotorja (maximális befecskendezési nyomás 1600 bar) 116 lóerős, nyomatékmaximuma 260 Nm, maximális sebessége 200 kilométer/óra, gyorsulása nulláról 100 kilométer/órás sebességre 10,3 másodpercig tart. Ez mind szép, az élménykapcsoló sport állásában érezzük is. Tesztünk alatt megvontuk magunktól ezt az élvezetet, az öko fokozat volt a jellemző. Ez az élménykapcsoló ugyanaz, mint amiről a 120d kapcsán beszámoltunk, annyi különbséggel, hogy nincs sport plusz fokozat, azaz egy olyan, az autó dinamizmusát maximumra hangoló funkció, amely kikapcsolja az ESP előszobájának számító DTC-t, a trakciót (kipörög a kerék, de az oldalirányú csúszást megfogja az elektronikus menetstabilizáló). A BMW élménykapcsolónak hívja a váltó melletti előválasztót, a 116d-ben inkább élményfosztó kapcsolónak éreztem, igaz, az aszkézist én választottam. Eco pro módban lágyabb a kormányzás és lefojtva üzemel a motor (a gázpedál reakciója visszafogottabb). A lebutítás révén 100 lóerősnek érezzük a kocsi teljesítményét, azonban megnyugtató tartalék ébred fel, ha odalépünk neki. Városban és országúton haladva, 10-15 százalékot spórolhatunk a gázolajon, ennyivel nő a kocsi hatótávja, 1000 kilométer garantáltan megtehető egy tankolással. Ha azonban autópályán is közlekedünk, illetve nem használjuk az eco pro módot, akkor 800-900 kilométerrel kell beérnünk.

Első utamon, a BMW-től a HVG-ig, 38 kilométer alatt 5,8 kilométeres hatótáv-növekedést értem el, ami igazán biztatónak tűnt. Amikor az autópályán – oda a 116d ereje bőségesen elég - a városban felépített előnyöm percek alatt elillant, utánajártam, mit is számol a számítógép. A kulcs a határérték. A fedélzeti menüben beállíthatjuk azt az értéket, amely fölött büntet, és amely alatt jutalmaz a rendszer. Én 93 kilométer/órára állítottam be, ezért fogyott el a kockacukor az autópályán. Később, amikor rájöttem a trükkre, már 130-ra állítottam a határértéket, csakhogy lássam a megtakarított kilométerek gyarapodását. Tiszta néphülyítés, de működik. Ha nem nyomod a gázt, nem fogyaszt az autó. Egyszerűnek tűnik, mégis alig élünk ezzel, ám ha folyamatosan látjuk az eredményt, ösztönzőleg hat ránk. Végeredmény: lassan járj, tovább érsz.  

100 kilométer/órás sebességnél 1400-at forog a főtengely percenként, alapvetően mindig 2000-es fordulat alatt üzemel, a turbónak alig van munkája. A csikorgó hidegben a start-stop sem dolgozott, a kisebb erőhatások miatt az ESP is szabadságon volt a teszt alatt, csak néhány 90 fokos erőltetett kanyarodás során láttam, hogy beavatkozott, farolni nem tudtam vele. Ötvennel hatodikban, gázadás nélkül 1000-es fordulaton megy a motor, a pillanatnyi fogyasztás 2,5 liter/100 kilométer körüli. 120-nál 2000-es fordulaton 3,5-4 literes az átlagfogyasztás, 130-on állva a gázpedálon 5 liter körüli az átlag, 2200-as fordulaton pörög a moci. 140-nél 2400-at forog a motor, a fogyasztás felugrik 6 literesre.

Kipróbáltam, a kapcsoló milyen hatással van a pillanatnyi fogyasztásra: 130 kilométer/órás sebességnél, azonos gázpedálállásnál eco pro módban 6 litert, komfortban az autó picit megugrik, a fogyasztás 7,1 literre emelkedik (135-tel megyünk), sport módban már 140-nel száguldunk, a fogyasztás 9 literre nő.

Míg a 120d sport line felszereltséggel ejtett ámulatba, a 116d urban line cuccban feszít. A kék-fekete szövet- és bőrkárpitozású ülések mellett bőrbevonatú sportkormány, elcsúsztatható kartámasz, háromdimenziós hatást keltő akrilüveg belső díszítőelemek szerepelnek. Stílusos fényhatásokról gondoskodik a hangulat- és üdvözlőfények LED királykék változata. A B oszlopokra szerelt további fényforrások a belső világítás hatékonyságát növelik. Egyedi 16 hüvelykes V küllős könnyűfém keréktárcsákat, valamint a hátsó lökhárító fehér betétjeit foglalja még magában. Elöl a BMW-vesék krómdíszítésű fehér lamellákkal, a középső légbeömlő nyílás pedig szintén fehér bordázattal jelenik meg, miközben a szélső légbeömlők a karosszéria színével megegyező árnyalatú szegélyt kapnak. Az urban line együttesét BMW Urban feliratú küszöblécek, illetve fehér díszítésű kulcs teszi teljessé, extrafelszerelésként a külső visszapillantó tükrök fehér házzal is rendelhetők.

BMW-hez képes szerény a felszereltsége, de minden lényeges van benne, kivéve navigáció. Ez megbosszulta magát Szegeden, úgy elvesztem, mint szürke szamár a ködben. Mentségemre: nagy köd volt. Tempomat nincs, sebességhatároló viszont igen, ha benyomjuk 130-ra, nem megyünk gyorsabban, hiába tapossuk a gázt. Bixenon lámpái jól láttatnak, LED angyalszemei jól látszódnak (a karikák fölött fehérben izzó szemöldök fénycsík teszi egyedivé az egyes arcát). Az ülésfűtés, az osztottan dönthető hátsó ülés, az USB-csatlakozó, az automatikus távfény és még néhány apróság 2-2,4 millió forinttal dobja meg a legolcsóbb 1-es árát, így a 7,5 milliós indulóból 9,5-9,9 milliós közepesen felszerelt modell nyújtja be a számlát.

Korábbi, 120d-ről írt cikkünkből megtudhatják mekkorát nőtt az egyes BMW (a csomagtartó térfogata 30 literrel, összesen 360 literre növekedett; a csomagtér a hátsó üléstámlák lehajtásával - opcióként 40:20:40 arányban osztva - 1200 literig bővíthető).

Biró Csongor

Műszaki adatok