#1956-os forradalom


Egy durva 56-os csata, amiről alig beszélünk

Keveset tudtunk róla eddig, de Soroksáron, egy azóta eltűnt dombon és környékén zajlott le az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik legjelentősebb harci cselekménye, és a térségben történt egy hátborzongató emberiség elleni bűncselekmény is. Ez utóbbival maga Hodosán ezredparancsnok "dicsekedett el" a forradalom leverése után a jelentésében.






Rainer M. János: "A csontvázak egyszer kilépnek a sírkamrából"

1989. június 16-a katartikus pillanat, lélektani fordulópont volt, de a társadalmi katarzis elmaradt, a nemzeti gyászmunka nemigen érintette meg a társadalmat – állítja interjúnkban Rainer M. János történész. Az 1956-os Intézet főigazgatója szerint más-más okból, de sem az állampárt, sem az ellenzék nem akart politikai demonstrációt Nagy Imréék újratemetéséből.


Biszku Béla háborús bűnös, öt és fél évet kapott

Bűnösnek találta és öt év hat hónap börtönre ítélte kedden első fokon a Fővárosi Törvényszék Biszku Bélát. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy az egykori kommunista vezető felbujtóként háborús bűnöket követett el az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után, hiszen közvetve az ő utasítására dördült el a salgótarjáni sortűz. A 92 éves Biszku szabadlábon várhatja a másodfokú eljárást.


„Ezt ideológiai tűzparancsnak nevezném” – ítélet várható a Biszku-perben

Életfogytig tartó fegyházbüntetést kért az ügyész kedden Biszku Béla egykori kommunista vezetőre, akit háborús bűnökkel vádolnak az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt. Az ügyész vádbeszédében arról beszélt: a pártállamban semmi nem történhetett a legfőbb vezetés tudta és beleegyezése nélkül, Biszku pedig több jegyzőkönyv tanúsága szerint is a határozott fellépésre ösztökélte a karhatalmat. A védelem politikailag motivált eljárásról beszél.


Biszkut nem zavarta, hogy részeg karhatalmisták vertek kutatókat

Három akadémiai kutatót vertek meg 1957-ben a részeg karhatalmisták Martonvásáron, ez akkor már az MSZMP-ben sem tetszett mindenkinek, de Biszku Béla belügyminiszterként nem intézkedett a tettesek felelősségre vonása érdekében, mint ahogyan a salgótarjáni halálos sortűz esetében sem – olvasták fel a Biszku elleni per keddi tárgyalásán.


Seres: Nyers Rezső és a kivégzés lehetősége

Megvonták egy közismert magyar nyugdíjas nyugdíjpótlékát, akinek ezt követően sokan a védelmére keltek, mondván, jelentős reformer volt. Csakhogy ez semmit nem változtat azon a tényen, hogy a kádári megtorló párt irányító testületének tagjaként megszavazta Nagy Imre kivégzését.




"Mintha baltával szétvágták volna a fejét" - november 4-re emlékeztek

Nagy Imre miniszterelnöktől kérték, hogy engedje ki a csapatot az olimpiára, aki ezt meg is tette, és még két autóbuszt is adott, hogy Prágába ki tudjanak utazni, ahonnan repülővel indultak tovább Ausztráliába - így emlékezett vissza Gyarmati Dezső. Elmondása szerint november 4-én a repülőgépen tudták meg a pilótától, hogy a szovjet csapatok megtámadták Magyarországot.


Varga Mihály: a mai nap a szégyen, a gyász és az árulás napja

1956. október 23-a a szabadság napja, Európa 20. századi történelmének egyik legfelemelőbb ünnepe, november 4-e pedig a szégyen, a gyász az árulás napja - mondta ünnepi beszédében Varga Mihály tárca nélküli miniszter az óbudai Kiscelli Múzeumnál tartott koszorúzást megelőzően, vasárnap.


Schmidt Mária: a magyarok szabadság nélkül nem tudnak élni

1956-ban a magyar nemzet megmaradása volt a tét, az emberhez méltó élet biztosítása volt a cél, és a nemzet önbecsülése forgott kockán, ezért nem számított a túlerő - mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója vasárnap Budapesten, a XVIII. kerületi 1956-os emlékmű avatóján.





Bogád Zoltán: Krassó 80

Megemlékezést már senki nem szervez a tiszteletére, sőt szellemi hagyatéka is lassan az enyészeté lesz. A Krassó vezette Magyar Október Párt munkájában tinédzserként részt vevő kollégánk, Bogád Zoltán írása a romantikus remetéről.