#1956-os forradalom

Idegenben magyarként - Az 56-os emigráció emlékei

Az 1956-os forradalom után több mint 200.000 ember hagyta el Magyarországot. Sokan a menekültek közül Nyugat-Európa nagyvárosaiban találtak menedéket. A portré sorozat ezeket a ma már idős embereket mutatja be otthonaikban vagy egy számukra kedves helyen, és egy olyan tárgyat, amely számukra a magyarságot, a szülőföldet illetve a hazafiságot - hazaszeretetet - jelképezi. Az anyag a Mai Manó Ház támogatásával jött létre.


Nem akarunk új hősöket!

Orbán rendszere nem tankokkal támad, hanem a demokrácia kijátszásával, a félelem és a gyűlölet felkorbácsolásával, az emberi erkölcsök kikezdésével. Vélemény.


„Hűséget esküdött a halottaknak”

Kádár János egyszemélyes ellenzékének tartották, naplót írt a forradalom utáni börtönéveiről Emlékezés a régi szép időkre címmel. Eörsi Istvánról és a különleges kötete alapján az Örkény Színházban készülő monodrámáról beszélgettünk a darab rendezőjével, Polgár Csabával.


Gróf, orvos, partizán - nem a „csőcselék” irányította az 56-os felkelést

Az 56-os forradalom pesti fegyveres felkelőcsoportjainak vezérei nem a „csőcselék” közül kerültek ki, ahogy a Kádár-kori propaganda hangsúlyozta. Egy friss kutatás szerint a „legfőbb pesti srácok” szülei háromszor nagyobb arányban voltak értelmiségi vagy vezetői pozícióban, mint az átlagnépességé, és maguk a parancsnokok is jelentős részben szellemi munkát végeztek vagy vezető pozícióban voltak 1956-ban.


Az a fő, hogy élünk – a 7 legjobb film ’56-ról

Azt a bizonyos Nagy Ötvenhatos Mozit még hatvan év távlatából sem sikerült összehoznia a magyar filmiparnak, de a forradalom hatásait még bőven a szocializmus idején elkezdték fejtegetni filmeseink. Gothárral, Bereményivel vagy Mészáros Mártával azonban nem szakadt meg a hagyomány, még a kétezer-tízes években is akadt érvényes 56-os film.


Erre figyeljen, ha útnak indul a 23-ai hétvégén

Október 23-a alkalmából városszerte több helyszínen tartanak rendezvényeket: október 22-én délután például a budai felső rakpartokon, míg 23-án délelőtt a Kossuth Lajos téren. Az ünnepi rendezvények miatt lezárásokra, forgalomkorlátozásokra kell számítani, és több busz- és villamosjárat útvonala is változik.


HVG: Csend és halszag

Mi köze a mai Orbán Viktornak ahhoz, aki 1989-ben Nagy Imre újratemetésén beszélt? Ma mit mondana? Mire gondolt Tarlós István, amikor azt mondta: vannak benne autokratikus hajlamok, de egyes ügyekhez hat ökörrel se lehet odavonszolni? Hogy állt össze Magyarország egyik leghíresebb lakóparkjának, a Pasa parknak a lakóközössége? Ilyen kérdésekre kap választ az e heti HVG-ből. Dobszay János vezető szerkesztő szubjektív lapajánlója.



1956: nem létezett „vészkijárat” a szovjet csatlósok közül

Az Egyesült Királyság korábbi magyarországi nagykövete, Peter Unwin már írt egy kötetet Nagy Imréről, akit abban az évben, 1958-ban, végeztek ki, amikor a brit diplomata első külföldi – budapesti - küldetésére érkezett. Magyarul most megjelent könyvében a nyugdíjas külügyér az 1956-os esztendő nemzetközi politikáját igyekezett áttekinteni, a szuezi válságtól a magyar forradalom leveréséig.



A Kúria megsemmisítheti a Nagy Imre-ítéletet

A Kúria elnökhelyettese szerint a forradalom és szabadságharc közelgő évfordulója indokolttá teszi, hogy az igazságszolgáltatás és a jogtudomány történeti távlatból értékelje a forradalom leverését követő politikai megtorlást. Egyelőre több szakmai álláspont csap össze ez ügyben.



Életfogytiglant kért Biszku Bélára az ügyészség

Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt háborús bűntettekkel vádolt 94 éves Biszku Bélára a Fővárosi Törvényszéken újrakezdett büntetőperben pénteken.


Biztos, hogy tud mindent '56-ról? - teszt

Pontosan mikor és honnan indultak a tüntetések 1956 október 23-án? Honnan érkeztek a főszereplők? A forradalmárok közül kiket ítéltek halálra? Melyik elhíresült beszédet mondta Nagy Imre, és melyiket nem? Töltse ki tesztünket az 1956-os forradalom eseményeiről!




Rainer M. János Nagy Imrével együtt ciki a közrádiónak?

Hiába adott interjút a Kossuth Rádió munkatársának 1956 egyik legmegbecsültebb kutatója, állítása szerint a beszélgetés azért nem kerül adásba, mert egy szerkesztő szerint nem kell nekik "ez a raineres-nagyimrés narratíva". Az MTVA még nem reagált Rainer M. János állítására.