A Jobbik felgyorsítaná az eseményeket a Biszku-ügyben
A Jobbik szerint Biszku Béla őrizetbe vétele az igazság és az igazságszolgáltatás kezdetét jelenti - mondta hétfői sajtótájékoztatóján Szilágyi György ellenzéki országgyűlési képviselő.
A Jobbik szerint Biszku Béla őrizetbe vétele az igazság és az igazságszolgáltatás kezdetét jelenti - mondta hétfői sajtótájékoztatóján Szilágyi György ellenzéki országgyűlési képviselő.
Ma 54 éve végezték ki Nagy Imrét, az 1956-os forradalom miniszterelnökét. Ma több helyen emlékeznek az évfordulóra.
A Fővárosi Főügyészség a Jobbik feljelentése nyomán eljárást indított Biszku Béla egykori belügyminiszter ellen az 1956-os forradalmat követő megtorlásokban vállalt szerepe miatt - értesült az MTI Hírcentrum.
A Fidesz újranyitja az igazságtételi folyamatot. Erősen kétséges azonban, hogy 22 évvel a rendszerváltás után lesz-e valódi katarzis, hiszen az elévülési szabályokat újraíró törvény kétes jogi megoldással próbálkozik.
A szovjet tankok ötvenöt éve tiporták el a magyar forradalmat. A szabadságharc ugyan még pár napig tartott, de az ügy ekkor már biztos bukásra volt ítélve. November 4-én számos tragikus és furcsa dolog történt, ezúttal az utóbbiakra koncentrálva mutatjuk be a korabeli sajtó alapján a "hétköznapi" gyásznap történéseit.
Már elkészült az a törvénytervezet, amely alapján a kormány áttekintené, hogy az elmúlt évtizedek kitüntetettjei közül „kik váltak érdemtelenné” az állami díjak, így a Kossuth-díj viselésére. Orbán Viktor a múlt héten azt mondta a parlamentben, hogy nem a „rasszista szamárságokat” beszélő Kertész Ákos ügye a legfontosabb, a kommunista diktatúra kitüntetéseit is felül kell vizsgálni. Nem lesz könnyű dolga a kormánynak: 1948 és 1953 között több mint kétezer Kossuth-díjat osztottak ki írók és költők mellett politikusoknak és sztahanovista munkásoknak, bányászoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, valamint a szovjet csapatok bevonulásának 55. évfordulójáról emlékeznek meg pénteken Budapesten a Terror Háza Múzeumnál, a 301-es parcellánál, a Fiumei úti sírkertben, a Kossuth téren és a Szent István-bazilikában - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerdán az MTI-vel.
1956. október 26-án reggel 6 órától kezdődően a Szombathely Város Tanács Végrehajtóbiztossága szesztilalmat rendelt el - olvasható a Budun Archívum mikroblog friss bejegyzésében.
Két olyan kommunista politikus pályafutása ívelt fel 1956 őszén, akik egykor Moszkvában a legjobb barátságban voltak. Pályájuk később ellentétes oldalra vezette őket. A forradalom miniszterelnökéről, Nagy Imréről, illetve az 1956 utáni megtorlás egyik leghírhedtebb képviselőjéről, Münnich Ferencről van szó.
A Magyar Nemzet szerint nemcsak az 1956-os forradalom utáni megtorlások politikai megrendelői és az akkori igazságszolgáltatás szereplői aggódhatnak a felelősségre vonás miatt, mert a lex Biszku után újabb tervezet készül, amely már jóval szélesebb kört érintene.
Az 1956-os forradalom ötvenötödik évfordulóján érdemes megemlékeznünk egy olyan vidéki megmozdulásról, amelyről sokszor megfeledkezünk. A köztudatban a budapesti megmozdulások élnek elsősorban, pedig az országban először – három órával a főváros előtt – Debrecenben vonultak utcára a diákok, és itt lőttek elsőként a tömegbe az ávósok is.
Mától elérhető a Virtuális ’56 kiterjesztett valóság adatbázis, mely a megfelelő okostelefonon használva megmutatja a forradalom budapesti helyszíneit, és felvilágosítást nyújt az adott helyen történt eseményekről.
Legfeljebb néhány tucat embert, például Biszku Bélát érintené az a törvény, amely lehetővé tenné, hogy az 1956-os forradalom utáni megtorlásokért felelősöket emberiesség elleni bűntett miatt bíróság elé állíthassák - mondta Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő. A javaslatot a Fidesz még a héten benyújtja.
1956. október 6-án újratemették az 1949-ben koncepciós perben halálraítélt Rajk Lászlót. A keménykezű és kíméletlen kommunista ex-belügyminiszter felravatalozása nem az ő személye miatt volt érdekes, hanem mert egy egész szisztéma, a Rákosi-rendszer temetését jelentette. Igaz, a tömeg és a szónokok túl korán búcsúztatták a Kerepesi úton a rendszert, és hiába ígérgette Apró Antal, hogy többet ilyesmi nem lesz Magyarországon, mert 1958-ban Nagy Imrét még felháborítóbb eljárás után végezték ki.