szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

Az 1956-os forradalom ötvenötödik évfordulóján érdemes megemlékeznünk egy olyan vidéki megmozdulásról, amelyről sokszor megfeledkezünk. A köztudatban a budapesti megmozdulások élnek elsősorban, pedig az országban először – három órával a főváros előtt – Debrecenben vonultak utcára a diákok, és itt lőttek elsőként a tömegbe az ávósok is.

„Az egyetemi ifjúság tüntetése Debrecenben” – ezzel a címmel jelent meg a Néplap 1956. október 24-én Debrecenben. Az MDP, vagyis az akkori kommunista állampárt Hajdú-Bihar megyei bizottsága és a megyei tanács lapja másnap így számolt be erről: „Forró és sodró események színhelyévé vált tegnap Debrecen városa. Több éves zsibbadás után az egyetemi fiatalság a cselekvés merész talajára lépett s utcai felvonuláson adott kifejezést azoknak a vágyaknak, gondolatoknak, amelyek a fiatalokat oly régen foglalkoztatják. Impozáns és hatalmas megmozdulása volt ez a debreceni fiatalságunknak, méltó ezekhez a történelmi hagyományokhoz, amelyek Debrecen falait belengik, s amelyek oly mélyen ott élnek az emberek lelkében.”

Debreceni Egyetem
©

Győztek?

„Tegnap délelőtt 11 órakor egy emberként szökkent talpra a Kossuth Lajos Tudományegyetem hatalmas terén a három egyetem ifjúsága. A nagygyűlésen megjelentek az egyetem dolgozói és oktatói, csatlakozván a fiatalok megmozdulásához. Az összesereglettek előtt újra felolvasták azokat a pontokat, amelyek a követeléseket tartalmazták. A tegnapi rendkívüli kiadásban közzétett határozati pontokat az egyetemi fiatalok nagy lelkesedéssel fogadták, azokkal egyetértettek” – írja tovább a tudósító a szöveget.

Mit követeltek a debreceni fiatalok október 23-án? (Részletek az egyetemisták és főiskolások 20 pontjából.)

- Hívják össze a KV ülését azonnal, a sztálinista politikában kompromittáltakat váltsák le. Nagy Imre elvtársat helyezzék vissza párt- és állami funkcióiba. Rákosi Mátyást fosszák meg minden funkciójától, párttagságától és magyar állampolgárságától.

 

- Sajtószabadságot, és a rádió zavarásainak megszüntetését. Vezessék be az általános, titkos, személyre szóló választási rendszert.

 

- Emberibb életmódot követelünk a munkásoknak, emeljék a reálbéreket. A parasztság érdekében csökkentsék az adót és töröljék el a beadást.

 

- Illetékes nemzetközi fórumon foglalkozzanak a romániai és más külföldi államokban élő magyarok ügyével.

 

- A kormány lépjen érintkezésbe a népi demokráciák, Ausztria és Jugoszlávia kormányával egy közép-európai konföderáció megvizsgálása céljából.

 

- A magyar-szovjet kapcsolatokat a szovjet hadsereg kivonásának ügyét, a belügyi és gazdasági függetlenség kérdését, a Szovjetunióban lévő hadifoglyok hazahozatalának ügyét azonnal rendezzék.

De mi is volt ez a rendkívüli kiadás? A Néplap különszáma ugyanis tényleg megjelent október 23-án, méghozzá 35 ezres példányszámban. Mondhatnánk azt is, hogy az 1956-os forradalom első győzelme volt ez: a debreceni tüntetők ugyanis elérték, hogy a város és a megye pártvezetői engedélyezzék 20 pontból álló követeléseik kinyomtatását. Vagyis 1848. március 15. hangulatát idézték a debreceni 56-os események, a 20 pont pedig az ország más pontjain, így Pesten vagy Pécsett az egyetemisták által megfogalmazott hasonló követeléseket idézte.

„Felhangzik a Talpra magyar”

Nézzük, hogyan idézte fel az előző nap történteket a Néplap: „A határozatok felolvasása után az egyetem fiatalsága fegyelmezett zárt sorokban elindult a megyebizottság felé. Soraikat zászlóerdők színesítették, s azok a demokratikus követeléseket tartalmazó feliratok, amelyek a fiatalok hitétől új tartalmat és szépséget kaptak. Régi, negyvennyolcas és forradalmi dalokkal vonultak a Simonyi úton és a Péterfián a márciusleheletű októberi délelőttben.”

Debrecen, a Nagytemplom előtti tér
©

„Az utcára ezrek és ezrek sereglettek, akik lelkesen tapsoltak a fiatalok megmozdulásának és köszöntötték őket. A nézők közül százan és százan csatlakoztak a fiatalok hadoszlopához s mire beértek a Nagytemplom elé, soraik több ezerre duzzadt. A megyei pártbizottság előtt csatlakoztak hozzájuk a középiskolás diákok, s itt lelkes s forró hangulatban újra felhangzottak azok a követelések, amelyeket az egyetemi hallgatók fogalmaztak” – írja a megyei újság. Majd a tudósító hozzáteszi: „Szinte ünneppé fokozódtak ezek a percek, s a Himnusz hangjainak felcsendülése után felhangzottak a Talpra magyar mindig esküre buzdító sorai. Megjelent a fiatalok között Görbe János Kossuth-díjas színész is, aki Petőfi Sándor A nép nevében című versét szavalta el.”

Később a megmozdulások folytatódtak, és a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában gyűltek össze a fiatalok. A Néplap hangneme ekkor megváltozik: az egyetemi nagygyűlést „a városból érkező zavartkeltő hírek megzavarták”. „Az ifjúság kimondta a MEFESZ megalakulását és fegyelmezett sorokban indultak be a városba, azzal a szándékkal, hogy a zavartkeltőket biztos magatartásukkal leszereljék. Miután az ifjúság meggyőződött róla, hogy ez céltalan, fegyelmezett sorokban vonult vissza az egyetemre.”

A MEFESZ megalakulása

A MEFESZ október 16-án alakult Szegeden: a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége megbontotta az addigi monolit ifjúságpolitikai struktúrákat – Szakolczai Attila írása szerint -, és a párttól független szervezetet alakítottak diákok Csongrád megyében. „Demokratikusan, maguk választották vezetőiket, állították össze programjukat, és felhívásukban szorgalmazták a szervezet országossá bővítését. Kezdeményezésükre országszerte diákgyűléseket tartottak, az elfogadott programokban egyre nagyobb teret nyertek és élesedtek a politikai követelések” – fűzi hozzá Szakolczai. A MEFESZ nagy visszhangot váltott ki országszerte: Pécsett és a Budapesten is október 22-én tartottak gyűléseket például a diákok, és a debrecenihez hasonló követeléseket fogalmaztak meg – amint azt már említettük.

Visszatérve a debreceni október 23-ai gyűlésre, így folytatódik a hivatalos pártlap október 24-ei írása: „Az egyetemi ifjúságnak a demokratizmus kiszélesítésére irányuló felvonulását rendbontó és provokatív szándékú csoportok zavarták meg. Ezek a felelőtlen elemek középületeket támadtak meg és komoly anyagi károkat okoztak. Megtámadták többek között a rendőrség épületét és az épület védelmére felsorakozott fegyveres erőket téglával dobálták meg úgy, hogy a katonák kénytelenek voltak előbb riasztó, majd önvédelmi lövéseket leadni a támadók felé. Sajnálatos tény, hogy a fegyverhasználat következtében életüket vesztették vagy megsebesültek olyan személyek is, akik nem tartoztak a támadókhoz.”

Az áldozatok

A cikkből az is kiderült, hogy a lövöldözésnek két halottja és hat sebesültje volt. „Életét vesztette Gorzsás István 56 éves cipész és Ács Zoltán 22 éves bádogos. Súlyosan megsebesült a 18 éves Gazdag Ibolya, a Járműjavító Vállalat dolgozója, Szabó László 19 éves, a Hajdúsági Gyógyszergyár dolgozója és Vass Gábor 16 éves tanuló. Könnyebben sebesült meg Mugdi Zoltán 16 éves tanuló, Tömöri Gábor 17 éves segédmunkás és Kálmánchelyi Sándor 30 éves, a Tejipari Vállalat dolgozója.”

A Néplapban mindemellett rövid közlemény jelent meg október 24-én: „Tekintettel arra, hogy Budapesten felfegyverzett fasiszta elemek felhasználva a munkásosztály és a diákság rendbontás nélküli felvonulását, középületeket támadnak és rongálnak meg, veszélyeztetve emberi életet, népi és polgári vagyont. Az előállott rendkívüli helyzetben a Hajdú-Bihar megyei Honvédelmi Tanács CSOPORTOSULÁSI TILALMAT rendel el. Ez vonatkozik mindennemű csoportosulásra.” Cinikus közlemény ez, különösen annak tekintetében, hogy nemcsak Budapesten, például a rádió ostrománál alakult ki tűzharc október 23-án, hanem Debrecen városában is halálos áldozatokat követelt a tömeg lövetése.

Emlékezés

Az október 23-ai vérengzésre, az első 56-os sortűzre ma emléktábla emlékeztet Debrecenben a Kossuth utca 8. szám alatti épületen. Az eseményekről Filep Tibor így ír a debreceni 56-ról szóló művében: „Október 23-án fél hat és fél hét között a tüntető tömeg már-már körbefogta a rendőrkapitányság épületét. Katonák érkeztek, puskával, géppisztollyal voltak felfegyverkezve. Az ÁVH-katonái füstgránátokat dobtak, riasztó lövéseket adtak le, majd élessel lőttek. A tömeg futásnak eredt, többen megsebesültek. Ács Zoltán és Gorzsás András életét vesztette. Ezt követően az ÁVH lezárta a Kossuth utcát, az utca két oldalán teherautók sorakoztak fel, a platójukon golyószórós katonák foglaltak tüzelőállást. Fékevesztett lövöldözés kezdődött, és a tüntetőket kiszorították a Kossuth utcáról a főutcára. Az ÁVH-sok ekkor már a tömeg feje fölé, az ég felé lőttek.”

Debrecenben 1956 idején különböző történetek keringtek az október 23-ai tragédiáról. Történészek kutatásai és más vizsgálatok máig nem derítettek fényt arra, hogy ki adta ki a tűzparancsot, vagyis ki felelős személy szerint az első 1956-os sortűzért.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szegő Iván Miklós Tech

Túl korán temették a Rákosi-rendszert

1956. október 6-án újratemették az 1949-ben koncepciós perben halálraítélt Rajk Lászlót. A keménykezű és kíméletlen kommunista ex-belügyminiszter felravatalozása nem az ő személye miatt volt érdekes, hanem mert egy egész szisztéma, a Rákosi-rendszer temetését jelentette. Igaz, a tömeg és a szónokok túl korán búcsúztatták a Kerepesi úton a rendszert, és hiába ígérgette Apró Antal, hogy többet ilyesmi nem lesz Magyarországon, mert 1958-ban Nagy Imrét még felháborítóbb eljárás után végezték ki.

Szegő Iván Miklós Tech

"Minden perccel közelebb kerülünk a szocializmushoz"

Ötvenöt év távlatából sokaknak úgy tűnhet, hogy ami Magyarországon 1956. október 23-án történt, az hirtelen forradalmi kitörés volt, amelynek szinte csak napokkal korábban volt némi előzménye, az egyetemi ifjúság jól ismert szerveződése. Valójában azonban a hangulat már szeptemberben „forradalmi” volt, és nagyon sok ember érzékelte a változásokat. Ezt illusztrálja egy párizsi tudósító korabeli beszámolója is.

Szegő Iván Miklós Tech

Átadták hazánk hatodik leghosszabb folyóját

1956 nyarán adták át a Keleti-főcsatornát, amely Tiszalöktől kezdve a Tiszát és a Berettyót kötötte össze csaknem 98 kilométeren át. A kommunista pártlap, a Szabad Nép úgy ünnepelte az eseményt, mint hogy "átadták rendeltetésének" az ország hatodik leghosszabb folyóját.

Szegő Iván Miklós Természet

Hatalmas viharokkal indult a nyár ötvenöt éve is

Ötvenöt évvel ezelőtt is rendkívüli volt az időjárás Magyarországon: a január enyhe, a február roppant hideg, majd márciusban áradások jöttek, júniusban pedig viharszezon és hihetetlen lehűlés következett: 1956. június 22-én például Pécsett egész nap a 10 fokot sem érte el a hőmérséklet.

Szegő Iván Miklós Tech

"A marxista szellem napvilága ragyog fel hétről-hétre"

1956 júniusában úgy tűnt, hogy Magyarországon a kommunista pártvezetés hagyja a demokratikus átalakulást. A Szabad Nép, a kommunista pártlap hatalmas cikket jelentetett meg a Petőfi Körről, amelynek vitáiról kifejezetten kedvező hangnemben, dicsérőleg nyilatkozott. Pár nap múlva azonban vészesen megfordult a politikai irányvonal, újra a sztálinisták vettek lendületet, és egy héttel később már felléptek a demokratikus kezdeményezések ellen.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 56: a Petőfi Kör betiltása

A Petőfi Kör 1956 tavaszától a demokratikus törekvések "melegágya" volt, amit a kommunista vezetés '56 júniusáig tűrt meg. A Petőfi Kör legnevezetebb rendezvénye az úgynevezett sajtóvita volt, amelyen gyakorlatilag kimondták, hogy a szocialista rendszer rossz. A kört ezek után betiltotta a belügyminiszter, de a demokráciát követelő fiatalokat ezzel már nem lehetett megállítani.

Szegő Iván Miklós Tech

Rákosi leváltása: már ’56 nyarán feltűnik a kádári elit

A kommunista sajtóban általában a sorok között kellett olvasni, és az elejtett megjegyzésekből lehetett a valós folyamatokra következtetni. Nem volt ez másképp Rákosi Mátyás leváltásakor sem, igaz, kissé nevetséges formában. Ugyanis ebben az esetben a sorok között „elrejtett” információ nyomtatott nagybetűkkel kiemelve szerepelt a szövegben: párthatározat „RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS FELMENTÉSÉRŐL”.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó '56: kísérleti magyar banán Pesten, beszédértő írógép Párizsban

Magyarország végzetes technológiai és technikai lemaradását jól szemlélteti, hogy míg 1956 nyarán nálunk a fertődi "kísérleti banán" pesti felbukkanása okozott szenzációt, Párizsban már a "gépíró nélküli írógépeket" tesztelték, vagyis mesterséges intelligenciát fejlesztettek.

Szegő Iván Miklós Tech

Apró Antal bukott ötlete: a meg nem valósult Békés-Csongrád megye

A kommunista diktatúra egyre bizonytalanabb és hektikusabb lett 1956 őszén, hetekkel a forradalom kirobbanása előtt. Így amikor szeptemberben bejelentették, hogy átszervezik a megyéket és a járásokat, még Apró Antal nyilatkozott büszkén a tervekről. Aztán lefújták az akciót, és a Szabad Népben Szabó László magyarázta a visszavonást.