Vissza a Kossuth-díjat: Orbánék Kertészt is kilőhetik
Már elkészült az a törvénytervezet, amely alapján a kormány áttekintené, hogy az elmúlt évtizedek kitüntetettjei közül „kik váltak érdemtelenné” az állami díjak, így a Kossuth-díj viselésére. Orbán Viktor a múlt héten azt mondta a parlamentben, hogy nem a „rasszista szamárságokat” beszélő Kertész Ákos ügye a legfontosabb, a kommunista diktatúra kitüntetéseit is felül kell vizsgálni. Nem lesz könnyű dolga a kormánynak: 1948 és 1953 között több mint kétezer Kossuth-díjat osztottak ki írók és költők mellett politikusoknak és sztahanovista munkásoknak, bányászoknak.
„Ezért a jobboldali keresztény magyar politikusoknak - mint amilyen én is vagyok - hozzá kell szokniuk, hogy Magyarországon sokszor nemtelen, szamár, rasszista, magyarokat gyalázó megjegyzéseket kell tűrnünk, és okosan meg kell válogatnunk (közbeszólás a Jobbik soraiból: ’Nem kell tűrnünk!’), hogy mikor vesszük fel a kesztyűt, csapunk vissza, és mikor nem” – a parlamenti jegyzőkönyv szerint ezt mondta a Kossuth-díj visszavonhatóságáról a múlt hét hétfői vitanapon Orbán Viktor egy jobbikos képviselőnek válaszolva. Pörzse Sándor arról érdeklődött, hogy a miniszterelnök a korábbi ígéretek ellenére miért nem vonta eddig vissza a Kertész Ákos írónak 2008-ban odaítélt díjat.
Az író nagy vitát váltott ki, amikor az Amerikai Népszava című lapban augusztus 29-én publikált írásában a magyarság jelleméről értekezve azt írta, hogy „a magyar genetikusan alattvaló”. Bár néhány nappal később Kertész közleményt adott ki, amiben azt írta, hogy „helyesen ilyen mondat nincs”, a sajtóban magukat baloldalinak és liberálisnak valló értelmiségiek is bírálták kijelentését.
A politikai pártok közül elsősorban a Jobbik támadta az írót, a párt feljelentést tett a közösség elleni izgatás gyanújával, ám az ügyészség ezt elutasította, mivel szerintük a kijelentés a véleménynyilvánítás keretén belül maradt. A fővárosi közgyűlés szeptember 1-én a Fidesz-KDNP-s és a jobbikos képviselők támogatásával megfosztotta Kertészt a 2002-ben odaítélt díszpolgári címétől. Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára korábban azt mondta a parlamentben, az írónak bocsánatot kell kérnie, különben „a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra”, a köztársasági elnök pedig szeptember 14-én levélben fordult a kormányfőhöz, azt szorgalmazva, hogy a kabinet vizsgálja meg az állami kitüntetések visszavonásának lehetőségét „az arra érdemtelenné vált személy” esetében.
A kormány a Kertész-vitától függetlenül is tervbe vette az állami kitüntetésekről szóló – az áprilisban elfogadott, januárban hatályba lépő új alkotmányhoz illeszkedő – törvénytervezet kidolgozását, melyet a hvg.hu információi szerint a napokban bocsátottak közigazgatási egyeztetésre a kabineten belül. Úgy tudjuk, a kabinetben felmerült, hogy a jövőben kormányhatározat mondaná ki, hogy ki „vált érdemtelenné a díjra”, így a múlt rendszer díjazottainak listáját is átnéznék. A tervezetet Semjén Zsolt kabinete készítette elő, és a miniszterelnök-helyettes terjeszti majd a Ház elé.
A történelmi igazság nevében
„Azonban ennél van rosszabb vagy nehezebb eset is: halkan mondom önnek, úgy tudom, hogy Gerő Ernő is Kossuth-díjas még ma ebben a hazában, ami világosan mutatja azt a problémát, hogy az elmúlt időszakban (…) még nem volt elég erőnk arra, hogy az állami kitüntetésekről szóló törvényt kellő mélységben áttekintsük, és megvitassuk ebben a Házban azt a kérdést, hogy egy-egy odaítélt kitüntetést a későbbiekben lehet-e vagy nem lehet, és ha igen, milyen körülmények között kívánatos vagy sem visszavonni” – mondta válaszában a miniszterelnök Pörzsének, hogy milyen szempontok alapján írja újra a törvényt a kormány.
„A történelmi igazságtétel része, hogy olyan tömeggyilkosok, mint Gerő Ernő ne szerepeljen azon díjazottak listáján, akik valóban sokat tettek a magyar kultúráért, tudományért vagy a demokráciáért. Ezt a revíziót végre kell hajtani, ahogy Sztálintól is megvonta Budapest a díszpolgári címet” – hangsúlyozta a Fidesz egyik befolyásos parlamenti képviselője. A politikus szerint mindkét kormánypárti frakció elvárja a kormánytól, hogy az új törvény készítse elő a „profiltisztítást”.
A hvg.hu-nak több fideszes képviselő is azt mondta, nemcsak a pártállami diktatúra vezetőit kellene megfosztani az állami kitüntetésektől, hanem a frakcióüléseken korábban az is elhangzott, hogy Kertész Ákos is „méltatlanná vált a kijelentése miatt a Kossuth-díjra”. „A rasszista kijelentésével sokaknál átlépte azt a bizonyos határt” – mondta az egyik neve elhallgatását kérő kormánypárti képviselő.
| A labda a kormánynál pattog |
Nincs szükség új törvényre ahhoz, hogy a kormány bárkitől visszavonhassa a már kiosztott állami kitüntetéseket – ezen belül a Kossuth- és a tudományos eredményeket jutalmazó Széchenyi-díjat. Még a Gyurcsány-kabinet igazságügyi és rendészeti minisztere, Draskovics Tibor kezdeményezte 2008-ban azt a törvénymódosítást, mely ezzel a jogosítvánnyal felruházta a mindenkori kormányt. A hatályos szabályozás szerint a kormány előterjesztése, kezdeményezése alapján a köztársasági elnök mondja ki a végső szót és vonhatja vissza a díjat attól, aki „arra érdemtelenné vált”. Az utolsó pártállami parlament által 1990 januárjában elfogadott eredeti törvény szerint az államfő a kormány előterjesztése nélkül is hozhatott ilyen döntést. Viszont Sólyom László korábbi köztársasági elnök 2006-ban az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult arra kérve a testületet, tisztázza, hogy van-e joga az államfőnek megvétózni a kormány által elé terjesztett neveket. Sólyom ugyanis nem értett egyet azzal, hogy a Gyurcsány-kabinet két olyan közéleti személyiséget is ki akart tüntetni – Fekete Jánost, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökét és Marjai József egykori miniszterelnök-helyettest –, akik az pártállami rendszerben futottak be karriert. Az Ab több ponton Sólyomnak adott igazat, és arra kötelezte a parlamentet, hogy szabályozza pontosabban a kérdéskört – ekkor kapta meg a kormány a visszavonás lehetőségét. A kitüntetésre javasoltak listáját – vagy a visszavonást – a kormány állítja össze egy erre létrehozott bizottság javaslata alapján. A javaslattevő bizottság elnöke a mindenkori miniszterelnök. Az Ab 2007-es határozata szerint „a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző, attól eltérő értékrend alapján való kitüntetési előterjesztés vagy adományozás ellentétes az Alkotmánnyal”, az államfő pedig ennek az értékrendnek az őre, tehát joga van adott esetben megtagadni a kitüntetés adományozását vagy visszavonását. Tehát Schmittnek jogában állna akár a visszavonásra vonatkozó kormány-előterjesztést is elutasítani. |
A „barcelonai hóhér” és társai
A miniszterelnök valóban jól tudta, Gerő Ernő is a díjazottak között szerepel. A Rákosi-rendszer második számú vezetője 1949-ben vehette át a Kossuth-díj arany fokozatát, melyet a második világháborút követő „újjáépítés szervezésében kifejtett munkásságáért” kapott. Gerő a kitüntetésekor éppen pénzügyminiszter volt, majd 1952-től 1954-ig miniszterelnök-helyettesként tevékenykedett. Az 1930-as években részt vett a spanyol polgárháborúban, ahol a tevékenysége alapján a „barcelonai hóhér” gúnynevet kapta. Gerőt 1956 után még a Kádár-féle vezetés is vállalhatatlannak tartotta, ezért 1962-ben kizárták a pártból.
Nem Gerő volt az egyetlen olyan kommunista politikus, aki megkapta a Kossuth-díjat. Vele egy időben kitüntették a Rákosi-korszak kultúrpolitikájának kérlelhetetlen irányítóját, Révai Józsefet „publicisztikai tevékenységéért”, illetve a díjat 1948-ban megalapító törvény előterjesztőjét, a marxista történettudomány keménykezű vezetőjét, Andics Erzsébetet. Szinték kapott Kossuth-díjat Darvas József, aki 1950 és 1956 között oktatási, illetve művelődési miniszter volt, akit 1956-ban a felkelők kis híján agyonvertek az utcán.
Nehéz dolga lesz a kormánynak, ha arra vállalkozik, hogy kormányhatározatban rostálja ki az előző rendszerben díjazottakat. A Kossuth-díjasokat felsoroló 1985-ben kiadott évkönyv szerint 1948 és 1985 között 2238 személy kapta meg a kitüntetést. Köztük számos vájár, kőműves, sztahanovista munkás, brigád, akik a „szocializmus építéséért” kapták meg a díjat. A kitüntetés 1963-ban vált egyfajta művészeti, irodalmi díjjá, amikor a tudományos és műszaki teljesítmények elismerésére létrehozták az Állami Díjat (a Széchenyi-díj elődjét).
„Nehéz lesz szelektálni”
„Nem most, hanem 1990-ben kellett volna tisztázni, hogy ez a díj azonos-e azzal a díjjal. Azaz akkor kellett volna kimondani, hogy a rendszerváltás utáni kitüntetés nem jogfolytonos a pártállami Kossuth-díjjal, de ez nem történt meg” – mondta a hvg.hu-nak Varga László történész, az állambiztonsági dokumentumokat feltáró, tavaly megszűnt szakmai bizottság tagja. Varga szerint egyébként sem méltányos halottaktól elvenni díjakat, még ha az 1989 előtt kitüntetettek között szerinte bőven akad olyan személy, akinek vitatható, vagy egyértelműen elítélhető a tevékenysége.
„Nehéz lesz szelektálni, mert nagyon sokáig ez egy univerzális díj volt, munkások, politikusok és irodalmárok is megkapták” – mondta Varga. Ráadásul még a Rákosi-korszaknak is voltak olyan kitüntetettjei, akiknek életműve ma is elismert: többek között Zelk Zoltán és Háy Gyula költő vagy Méray Tibor író. Németh László író pedig a forradalom leverése után, 1957-ben kapott Kossuth-díjat irodalmi munkásságáért.
Egy, az ügy politikai vonatkozásai miatt neve elhallgatását kérő alkotmányjogász szerint a kormány törvényesen visszavonhat bármilyen kitüntetést, ennek most sincs jogi akadálya. Ám ha az Alkotmánybíróság 2007-es határozatát veszik alapul – amely az alkotmányos értékrend védelmét helyezi előtérbe az állami díjak adományozásánál –, akkor a szakember szerint azt is tisztázni kéne, hogy a Magyar Köztársaság értékrendje nem azonos a Magyar Népköztársaság értékrendjével, amely alapján 1989 előtt osztották a díjakat. „Ennek alapján különösen furcsa lenne, ha közös nevezőre hoznák a pár éve kitüntetett Kertész Ákost és a Rákosi-diktatúra díjazottját, Gerő Ernőt” – vélte az alkotmányjogász.
| Ritka kivételek |
A Kossuth-díj 63 éves története folyamán egyetlen alkalommal vonták csak vissza a Kossuth-díjat, 1953 decemberében. Az áldozat Nagy Gábor volt, a Borsodi Kooperáció volt beruházási igazgatója. A mezőgazdasági gépészből lett trösztigazgató egy évvel korábban adományozott díjának visszavonását a párt politikai bizottságában azzal indokolták, hogy a barnaszén-elgázosítás új technológiáját – amiért a kitüntetést kapta – Kelet-Németországból lopta. Nagy történetét a HVG 2008. június 28-i számában feldolgozó Murányi Gábor szerint viszont nem zárható ki, hogy a pártban korábban körülrajongott igazgató koncepciós eljárás áldozata volt. Ahogy Murányi szerint az sem, hogy a díj visszavonása összefüggésben volt azzal a levéllel, amit Nagy Gábor 1953 januárjában írt az építésügyi miniszternek, és amiben a kazincbarcikai városépítés ügyében „az egyre katasztrofálisabb helyzet orvoslására” hívott fel. A kitüntetés visszavonása azért is furcsa, mert egy 1953. augusztusi belügyi jelentés a felhozott vádakban ártatlannak találta az időközben az állásából is kirúgott igazgatót. Az 1956-os forradalom leverése után a Kádár János vezette kormány felvetette, hogy a forradalomban részt vett, majd disszidált, esetleg bebörtönzött díjazottaktól (többek között Déry Tibor írótól, Háytól, Méraytól vagy Zelktől) el kéne venni a kitüntetéseket, de végül letettek róla. Még a díj átadása előtt vonta vissza az adományozásra vonatkozó javaslatát Gyurcsány Ferenc 2008-ban, amikor kiderült, hogy a Mikroszkóp Színház igazgatóját, Sas Józsefet adócsalással vádolják. A színészt később jogerősen elítélték. Ugyanebben az évben Blaskó Péter színművész is lemaradt a díjról, de önszántából: nem kívánta átvenni Gyurcsány Ferenctől – a kitüntetés átadásakor az államfő mellett a miniszterelnök is jelen van –, mert szerinte az akkori kormányfő „tönkretette, kiárusította” az országot. Idén már átvette a díjat. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Schmitt-levél Orbánnak: törvénnyel vetetné el Kertésztől a Kossuth-díjat
A kormány előterjesztésére a köztársasági elnök vonhatja vissza a Kossuth-díjat attól, "aki arra érdemtelenné vált" - derül ki a kitüntető cím adományozásáról szóló törvény szövegéből. Schmitt Pál az ügy kapcsán szerdán levelet írt Orbán Viktornak, melyben arra kéri a kormányt, hogy vizsgálja meg az állami kitüntetések visszavonásának lehetőségét az arra érdemtelenné vált személy esetében, álláspontját pedig vegyék figyelembe az állami kitüntetésekről szóló sarkalatos törvény megalkotásakor.
Facebook-tiltakozás Kertész Ákos védelmében
Egy Facebook-csoport tiltakozik a Kertész Ákos elleni hajsza miatt. A „ma még Kossuth-díjas” író mellett kiálló aláírók a Horthy-korszak és napjaink Magyarországa között látnak egyértelmű párhuzamot.
Visszavonták Kertész Ákos budapesti díszpolgári címét
Hosszas, bekiabálásokkal teli, személyeskedő vita után a Fidesz és a Jobbik igen-szavazataival visszavonta Kertész Ákos díszpolgári címét a Fővárosi Közgyűlés.
Szijjártó: reméljük, hogy Kertész Ákos bocsánatot kér
A kormány még nem foglalkozott Kertész Ákos Kossuth-díjának sorsával, de – mint azt a miniszterelnök szóvivője közölte – remélik, hogy az író bocsánatot kér.
Magyar Nemzet: elutasították a Kertész Ákos elleni feljelentést
A II. és III. Kerületi Ügyészség elutasította azt a feljelentést, amelyet a Jobbik tett Kertész Ákos egyik írása miatt – írja a keddi Magyar Nemzet.
