Orbán: az már nem kérdés, hogy választójogot kapnak a határon túli magyarok
Orbán Viktor a TV2 Tények című műsorának kedden adott interjúban beszélt az Alkotmánybíróságról és a határon túliak szavazati jogáról is.
Orbán Viktor a TV2 Tények című műsorának kedden adott interjúban beszélt az Alkotmánybíróságról és a határon túliak szavazati jogáról is.
Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár az InfoRádióban azt mondta, az államadósság 50-80 százalékig tartó szintje nem gazdasági vészhelyzet.
A valamennyi törvényre kiterjedő utólagos alkotmányossági vizsgálat lehetősége a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka, ezért annak korlátozását ideiglenesen sem indokolt fenntartani - hangsúlyozta az Alkotmánybíróság elnöke, amikor hétfőn találkozott Schmitt Pál államfővel a Sándor-palotában.
Az Alkotmánybíróság jogköreinek visszaállítását az államadóssághoz kötni értelmetlen demagógia az LMP szerint. Az ellenzéki párt szerint a kormány "saját eszement gazdaságpolitikájának bebetonozására törekszik és játékszernek tekinti az alaptörvényt".
A Fidesz-KDNP kezdeményezi, hogy a jövőben 11 helyett 15 tagja legyen az Alkotmánybíróságnak (Ab).
Az államfő a parlamenti pártok képviselői és Orbán Viktor után most az Ab elnökével egyeztet.
Várhatóan úgy módosul a javaslat, hogy az alkotmánybírósági hatáskört érintő korlátozás csak olyan gazdasági helyzetben érvényesül majd, ha az államadósság mértéke meghaladja a nemzeti össztermék 50 százalékát.
Sólyom László egyetért a Velencei Bizottságnak azzal a véleményével, hogy Magyarországon az Alkotmánybíróság kapja vissza teljes hatáskörét, és szerinte kár lenne, ha megszüntetnék az ombudsmani tisztségeket.
A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a tanácskozás után elmondta: a testület sajnálatosnak tartotta, hogy költségvetési és adótörvényekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróság (Ab) jogköre korlátozott maradna, abban viszont egyetértettek a kormányoldallal, hogy konkrét jogi érdek nélkül ne fordulhasson bárki az Ab-hoz.
A Jobbik szerint sokszor egymástól "ideológiailag távol álló" pártok között is létrejön a szavazathelyettesítés a bizottságokban, ami a választópolgárok alaptörvényben rögzített jogát is sérti.
Vannak bírák, akik célszerűnek tartanák, hogy az AB-hez forduljanak, és az is felmerült, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság néhány bírája elfogultságot jelent be, ha kollégája korábbi ítéletét kell a törvény alapján - mérlegelés nélkül - semmissé nyilvánítania.
A Fidesz-kormány működésének még csak az első évében vagyunk, de a sok, már véghezvitt és tervezett változtatás egyértelműen új politikai rendszer irányába mutat. A most épülőben lévő új alkotmányos rendszer hosszú évekre, akár évtizedekre szóló jogokat biztosít és kötelességeket ír elő, keretekbe (és korlátokba) helyezheti a következő törvényhozások, kormányok és az egész ország életét – jósolja a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Alkotmánybírósághoz fordul a Közlekedési Dolgozók Országos Egyesülete (KDOE) és Magyarország közösségi közlekedésében dolgozók érdekvédelmi szervezeteinek, szakszervezeteinek 85 százalékát kitevő érdekképviselet, több civil szervezettel és kilenc, a közösségi közlekedésben működő reprezentatív szakszervezettel a sztrájktörvény módosítása miatt.
Az MSZP azt kéri a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a hétfőn elfogadott semmisségi törvényt. Meggyőződésük szerint ez a jogszabály nyíltan jogállam- és alkotmányellenes.
Több más szervezet mellett a Társaság a szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és több rendészeti szakszervezet is kifogásolta a tervet, az országgyűlés hétfőn mégis elfogadta a semmisségi törvényt. A szabályozás értelmében semmisnek nyilvánítják azon bírósági ítéleteket, amelyeket a 2006 őszi tömegoszlatásokkal kapcsolatban hoztak korábban kizárólag rendőri jelentések és tanúvallomások alapján. Ez a 2006. szeptember 18. és október 24. közötti időszakra vonatkozik.
A Velencei Bizottság elnöke és a testület Magyarországon tárgyaló tagjai jónak látják az alkotmányozás irányát, alapelveit, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a feszes menetrend miatt - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes hétfőn a Parlamentben, miután megbeszélést folytatott az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezetének delegációjával.
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult egy bonyhádi borász a bor forgalomba hozatali járulékának mulasztási bírsága miatt; a beadvány szerint alkotmányellenes, hogy a járulékkal megegyező összeget kell fizetnie a mulasztóknak.
Nem felel meg az egyértelműség követelményének egy a nyugdíjkorhatár ügyében az Országos Választási Bizottság (OVB) által korábban jóváhagyott népszavazási kérdés.
Támogatja az alkotmányozást, de a szakemberek eddiginél szélesebb körének bevonását várja, és ellenez mindenfajta sietséget, kapkodást -mondta pénteken Zlinszky János volt alkotmánybíró az MTI-nek adott interjújában.
Az Alkotmánybíróság soron kívül vizsgálja a Biszku Béla ellen a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt indult büntetőper bírájától érkező indítványt. Az egykori kommunista vezető elleni büntetőpert az eljáró bíró függesztette fel arra időre, amíg indítványát az Ab elbírálja.