Orbán: júniustól senki se járhat rosszul az adórendszerrel
A miniszterelnök a Tények műsorának beszélt több aktuális témáról, köztük az adórendszerről.
A miniszterelnök a Tények műsorának beszélt több aktuális témáról, köztük az adórendszerről.
Orbán Viktor a TV2 Tények című műsorának kedden adott interjúban beszélt az Alkotmánybíróságról és a határon túliak szavazati jogáról is.
Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár az InfoRádióban azt mondta, az államadósság 50-80 százalékig tartó szintje nem gazdasági vészhelyzet.
A valamennyi törvényre kiterjedő utólagos alkotmányossági vizsgálat lehetősége a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka, ezért annak korlátozását ideiglenesen sem indokolt fenntartani - hangsúlyozta az Alkotmánybíróság elnöke, amikor hétfőn találkozott Schmitt Pál államfővel a Sándor-palotában.
Az Alkotmánybíróság jogköreinek visszaállítását az államadóssághoz kötni értelmetlen demagógia az LMP szerint. Az ellenzéki párt szerint a kormány "saját eszement gazdaságpolitikájának bebetonozására törekszik és játékszernek tekinti az alaptörvényt".
A Fidesz-KDNP kezdeményezi, hogy a jövőben 11 helyett 15 tagja legyen az Alkotmánybíróságnak (Ab).
Az államfő a parlamenti pártok képviselői és Orbán Viktor után most az Ab elnökével egyeztet.
Várhatóan úgy módosul a javaslat, hogy az alkotmánybírósági hatáskört érintő korlátozás csak olyan gazdasági helyzetben érvényesül majd, ha az államadósság mértéke meghaladja a nemzeti össztermék 50 százalékát.
Sólyom László egyetért a Velencei Bizottságnak azzal a véleményével, hogy Magyarországon az Alkotmánybíróság kapja vissza teljes hatáskörét, és szerinte kár lenne, ha megszüntetnék az ombudsmani tisztségeket.
A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a tanácskozás után elmondta: a testület sajnálatosnak tartotta, hogy költségvetési és adótörvényekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróság (Ab) jogköre korlátozott maradna, abban viszont egyetértettek a kormányoldallal, hogy konkrét jogi érdek nélkül ne fordulhasson bárki az Ab-hoz.
A Jobbik szerint sokszor egymástól "ideológiailag távol álló" pártok között is létrejön a szavazathelyettesítés a bizottságokban, ami a választópolgárok alaptörvényben rögzített jogát is sérti.
Vannak bírák, akik célszerűnek tartanák, hogy az AB-hez forduljanak, és az is felmerült, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság néhány bírája elfogultságot jelent be, ha kollégája korábbi ítéletét kell a törvény alapján - mérlegelés nélkül - semmissé nyilvánítania.
A Fidesz-kormány működésének még csak az első évében vagyunk, de a sok, már véghezvitt és tervezett változtatás egyértelműen új politikai rendszer irányába mutat. A most épülőben lévő új alkotmányos rendszer hosszú évekre, akár évtizedekre szóló jogokat biztosít és kötelességeket ír elő, keretekbe (és korlátokba) helyezheti a következő törvényhozások, kormányok és az egész ország életét – jósolja a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Alkotmánybírósághoz fordul a Közlekedési Dolgozók Országos Egyesülete (KDOE) és Magyarország közösségi közlekedésében dolgozók érdekvédelmi szervezeteinek, szakszervezeteinek 85 százalékát kitevő érdekképviselet, több civil szervezettel és kilenc, a közösségi közlekedésben működő reprezentatív szakszervezettel a sztrájktörvény módosítása miatt.
Az MSZP azt kéri a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a hétfőn elfogadott semmisségi törvényt. Meggyőződésük szerint ez a jogszabály nyíltan jogállam- és alkotmányellenes.
Több más szervezet mellett a Társaság a szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és több rendészeti szakszervezet is kifogásolta a tervet, az országgyűlés hétfőn mégis elfogadta a semmisségi törvényt. A szabályozás értelmében semmisnek nyilvánítják azon bírósági ítéleteket, amelyeket a 2006 őszi tömegoszlatásokkal kapcsolatban hoztak korábban kizárólag rendőri jelentések és tanúvallomások alapján. Ez a 2006. szeptember 18. és október 24. közötti időszakra vonatkozik.
A Velencei Bizottság elnöke és a testület Magyarországon tárgyaló tagjai jónak látják az alkotmányozás irányát, alapelveit, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a feszes menetrend miatt - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes hétfőn a Parlamentben, miután megbeszélést folytatott az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezetének delegációjával.
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult egy bonyhádi borász a bor forgalomba hozatali járulékának mulasztási bírsága miatt; a beadvány szerint alkotmányellenes, hogy a járulékkal megegyező összeget kell fizetnie a mulasztóknak.
Nem felel meg az egyértelműség követelményének egy a nyugdíjkorhatár ügyében az Országos Választási Bizottság (OVB) által korábban jóváhagyott népszavazási kérdés.
Támogatja az alkotmányozást, de a szakemberek eddiginél szélesebb körének bevonását várja, és ellenez mindenfajta sietséget, kapkodást -mondta pénteken Zlinszky János volt alkotmánybíró az MTI-nek adott interjújában.